Moszkva nem megy Szibériába

Egy javaslat szerint az Urál hegység mögé kéne telepíteni Oroszország fővárosát. Szergej Szobjanyin főpolgármester sommás véleménye az, hogy az ötlet „zseniális”.

Egészen elképesztő ötlettel fordult Vlagyimir Putyinhoz egy demográfiai, migrációs és regionális kérdésekkel foglalkozó állami testület elnöke. A javaslattevő személye fontos: ha nem Jurij Krupnov lett volna az elképzelés kiagyalója, nyilvánvalóan, senki nem figyel fel az ötletre. A szakember nem kevesebbet javasol, minthogy az orosz fővárost telepítsék Szibériába, az Ural hegység mögé.

Krupnov arra hivatkozik, hogy Oroszország "hipercentralizált", a moszkvai régióban koncentrálódik a lakosság ötöde. A nemzeti fejlődés 15-25 nagyvárosra összpontosul, ahol a lakosságnak már több mint a fele él. A folyamatos belső migráció következtében Oroszország elveszítheti geopolitikai előnyeit és ellenőrzését a távoli vidékek felett. Krupnov meggyőződése, hogy a korlátozott, szűk zónákban élő emberek elveszítik alkotókedvüket, lemondanak a család ápolásáról, fejlesztéséről. Az oroszok unalmasabban élnek, mint az angolok vagy a németek. A demográfus minderre gyógyírnak tekintené a főváros áthelyezését az Ural mögé. Szerinte a fejlődés fő helyszínét a Távol-Keletnek és Szibériának kellene átadni. Megapoliszok helyett pedig élhető kisvárosokban kellene gondolkozni. Ehhez a repülő-összeköttetés és a folyami hajózás fejlesztésével kellene biztosítani a kisvárosok kapcsolatát. Krupnov a letelepedéshez minden sokgyermekes családnak telket biztosítana a szükséges infrastruktúrával. Ez a sajátos „moszkvamentesítés” új városok ezreinek a megjelenésével járna, "új Oroszország születne".

A tervezetet Putyin kabinetje véleményezésre átadta a gazdaságfejlesztési minisztériumnak. Nem kellett sokáig várni arra, hogy színre lépjenek az ötlet bírálói. Krupnov a moszkvai polgármestertől azt kérte, indítsanak vitát a kérdésről. Szergej Szobjanyin a kezdeményezést ironikusan „zseniálisnak” nevezte, és ezzel mintha a maga részéről le is zárta volna az ügyet. Az Állami Duma építési bizottságának elnöke, Pavel Kraseninnyikov eleve megvalósíthatatlannak tartja az elképzeléseket az elkövetkező évtizedekben. Szerinte az ilyen válságos időszakban különösen irreális minden ilyen felvetés. Oroszországban volt már hasonló, de a főváros Moszkvából Szentpétervárra költözése, majd visszaköltözése történelmi szükségszerűség következtében zajlott le. Most viszont semmilyen hasonló szükségszerűség nem létezik. Más kérdés, hogy a túlnépesedett Moszkvában nem könnyű az élet, de százszor nehezebb lenne az emberek sorsa, ha elvágnák őket gyökereiktől. Arról nem beszélve, hogy a mai Oroszországnak és benne Moszkvának ennél vannak súlyosabb megoldásra váró problémái - vélekedett az „Egységes Oroszország” párt képviselője.

A valós gondok közé tartozik például a Hruscsov-korszakban rohamtempóban felépített panelházak pusztulása, lebontásuk szükségszerűsége, új városrészek építése. Ez a megvalósuló program mindenképpen arra utal, hogy Moszkva felszámolása helyett további fejlesztése a hivatalos cél, ami mellett minden más eltörpül. A gyatra négyemeletes lakóházakban másfélmillió moszkvai él, az erkélyek életveszélyesek, a fűtési rendszer elavult, a csatornázás hasonlóképpen. Putyin a reménytelen felújítás helyett új lakóházak építése mellett kardoskodik. A „hruscsovkák” lecserélésén kívül is nagyszabású építkezések folynak a fővárosban. Csa tavaly 80 millió négyzetméter lakást adtak át. Nagy ütemben folytatják a luxuslakások építését is. A gazdagoknak egész városrészek születnek, ahol az árak az eget ostromolják. A több mint 12 millió lakosú főváros tehát tovább építkezik, a felszámolására kiagyalt ötletekkel pedig nem nagyon törődik.