Elbúcsúztatták Oláh Györgyöt - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.09.19 16:11

Fotó: /
Végakaratának megfelelően Budapesten helyezték örök nyugalomra kedden Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikust. A Fiumei úti nemzeti síkert akadémiai parcellájánál Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. 

Orbán: tudós és hazafi volt

Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig a saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni - mondta a miniszterelnök a temetésen. "Amikor felért a tudományos világ tetejére és Nobel-díjat kapott, ezt a világraszóló elismerést is a helyén és a nagy jellemre valló alázattal kezelte. Pályája csúcsán is ugyanaz a nyílt szívű, közvetlen, munkájának és családjának élő ember maradt, az a kémikus, aki a régi alkimisták szenvedélyével, örökös kíváncsiságával kutatja az univerzum működésének örök törvényeit" - hangsúlyozta Orbán Viktor beszédében.

Lovász László: korszakalkotó tudós volt

Oláh György korszakalkotó tudós, a kémiai gondolkodást alapvetően megváltoztató lángelme volt - fogalmazott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A konvenciókat elvető gondolkodásával, egyéni megközelítéseivel mindig a kémia újabb területeit kutatta - emelte ki. Lovász László hozzátette: Oláh György az úttörők és az újítók közé tartozott, a szerves kémia kiemelkedő óriása volt. Miután megkapta a Nobel-díjat, sokat foglalkozott napjaink fontos kérdésével, a csökkenő fosszilis energiaforrások helyettesítési lehetőségeivel és a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációjának veszélyes következményeivel - hangsúlyozta az MTA elnöke, aki szerint erre nyújt megoldást az Oláh György által kidolgozott metanolgazdaság koncepciója, amely a légkör szén-dioxidjának befogásának és metanollá alakításán alapul.

A múlt század egyik legmeghatározóbb kémikusa Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, sajátította el a latin, francia és német nyelvet. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érdekelték. 1949-ben szerezte meg diplomáját, akkor vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, akkor kezdte meg a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.

Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, mivel egyetemi állást nem kapott, egy ipari laboratóriumban helyezkedett el, ahol a munkaidő lejárta után végezte saját kutatásait. Ezt követően az Egyesült Államokban telepedett le és George Olah néven, már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. Tanított a clevelandi, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC), 1991-ben az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója lett.

Még Budapesten kezdte meg a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatásait, hipotézise, amely szerint újfajta kémiai reakciók révén metánszármazékokból új gyógyszerek és műanyagok állíthatók elő, az 1960-as években kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, kutatásaival hozzájárult szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállításához is.

Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat, úgynevezett mágikus savakat állított elő, amelyek még a többnyire reakcióképtelen metánt is pozitív töltésű részecskévé alakítják át, s így már könnyebben képes reagálni. Ez a felfedezés nyitotta meg az utat egy új iparág előtt, amely olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítását teszi lehetővé. A karbokation (az öt vegyértékű "hiperszén") felfedezésén kívül igen fontosnak tartják az olajfinomítók környezetszennyezésének mérsékelésére kifejlesztett eljárását is.

Élete utolsó évtizedében a metanolra (metil-alkoholra) épülő gazdaság foglalkoztatta. Az emberiség ma túlnyomórészt fosszilis energiahordozókat használ, amelyek elégetve szén-dioxidot szabadítanak fel, hozzájárulva a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. A másik probléma, hogy a kőolaj, a földgáz és hosszú távon a szén is fogyóban van, a kereslet pedig egyre nő irántuk. A metanol-gazdaság célja a fosszilis energiahordozók kiváltása, helyettesítésük kevéssé vagy egyáltalán nem kimerülő, a környezetet nem szennyező energiahordozóval, a metanollal.

Az Amerikát hazájának valló, de magyarságát is megóvó tudós munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat, az indoklás szerint a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, amelyek révén "újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, egyebek között szénhidrogén-alapú új anyagok vagy komponensek előállításában".

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. Emellett az Alexander von Humboldt-díj (1979), az Amerikai Kémikusok Intézetének díja (1993), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Klebelsberg Kunó-díj (2003), a Priestley-érem (2005) és a Budapest díszpolgára (2006) cím birtokosa volt.

Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia szerzője volt, nevéhez mintegy száz szabadalom fűződik. Alapítója volt a Magyarország Barátai Egyesületnek, és egész életében hangsúlyozta a fiatal tehetségek felkarolásának fontosságát. Oláh György 2017. március 8-án halt meg Beverly Hills-i otthonában.

Szerző
2017.09.19 16:11

Majmok halhatnak ki az olajpálma miatt Afrikában

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért.
A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg Indonéziában és Malajziában található. A környezetvédők szerint az ültetvények terjeszkedésének árát a térség erdői fizették meg, mert az őshonos fákat vágták ki, hogy az olajpálmának helyet csináljanak. Az erdőirtás egyik legjelentősebb hajtóereje az olajpálma termesztése, mely ezáltal az ott élő állatok, többek között a súlyosan veszélyeztetett borneói orangután létét fenyegeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint azonban nem lenne jó megoldás, ha az olajpálma helyett más, olajat adó növényeket termesztenének, mivel ezek hozama alacsonyabb, ezért nagyobb területeken kellene őket termeszteni. A termelés élővilágra gyakorolt hatását azzal lehetne mérsékelni, ha erdőirtás nélkül, fenntartható módon termesztenék az olajpálmát és csökkentenék a nem élelmiszeripari felhasználását.
Az iparág több szereplője Afrikában tervezi a terjeszkedést, ami a környezetvédők szerint aggasztó, mivel a szóba jöhető területek egyben fajokban gazdag élőhelyek is: Afrika - többek között - majdnem 200 majomfajnak ad otthont, sokukat már ma is a veszélyeztetettek között tartja számon az IUCN.
A legfrissebb kutatás szerint az olajpálma-ültetvények létesítése tovább gyorsítja az élőhelyek pusztulását, ami miatt a kihalás szélére került az összes nagy termetű emberszabású. A kutatók azt állapították meg, hogy Afrikában kevés az ültetvénynek alkalmas terület, ami ne lenne egyben az emberszabásúak élőhelye is. Számításaik szerint 2050-re 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ pálmaolaj-keresletét kielégítsék, azonban Afrikában csupán 0,13 millió hektár művelésbe vonása nem érintené a majompopulációkat.
2018.08.15 11:11
Frissítve: 2018.08.15 11:11

A következő években is velünk marad az „abnormális meleg”

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:06
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Egy friss klímamodell szerint a jelenlegihez hasonló, szokatlanul meleg lesz az időjárás 2022-ig, vagyis nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására - írta az MTI francia és brit kutatók figyelmeztetése alapján.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben - írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. 
A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésükhöz, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klímaszimulációinak kutatására, amely megbízható előrejelzéseket nyújt a földfelszíni és a tengerfelszíni átlaghőmérsékletek alakulásáról.  
A modell figyelembe veszi egyebek között a földfelszíni átlaghőmérsékletet alakító olyan tényezőket, mint az üvegházhatású gázkibocsátás, az aeroszolok jelenléte a levegőben, valamint az időjárás természetes változékonyságát, amelyet nehéz előrevetíteni.
Az új módszer azt jelzi, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklet abnormálisan meleg lesz 2022-ig, leginkább azért, mert kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek. A jelenség még szembeszökőbb lesz a tengerfelszíni hőmérsékletek esetében, mivel nagy a hőségek valószínűsége, amelyek bizonyos körülmények között megnövelik a trópusi vihartevékenységet.
Módszerük jelenleg csak globális átlagokra alkalmazhatók, de a kutatók tovább akarják fejleszteni, hogy regionális előrejelzéseket is készíthessenek, és a hőmérsékleti előrejelzések mellett a csapadékot és a szárazságot is képesek legyenek ily módon megbecsülni.
A legutóbbi három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. 
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták ugyan, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartják a globális felmelegedést az iparosodás előttihez képeset, egyre több kutatás jelzi azonban, hogy a klímacsúcson vállalt kötelezettségek nem elégségesek, a Föld 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végéig.
2018.08.15 09:06