„A Soros-hadjárat része” - A lex CEU-ról vitázott a Ház

Publikálás dátuma
2017.09.20 12:39
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
A Magyarország kormánya és Maryland állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésének megvitatásával kezdte szerdán a munkáját az Országgyűlés. Az ellenzék "kényszermegállapodásról" beszélt, szerintük a "Soros-hadjárat" részeként üldözik a Közép-európai Egyetemet (CEU-t). Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára ehhez képest úgy látta, hogy ha a McDaniel College nevű felsőoktatási intézmény képes betartani az Orbán-kormány által között törvényt, akkor a többi is.

Palkovics László közölte, a törvénymódosítás négy ország hat felsőoktatási intézményét érinti. Három intézménynek (Boston University, Central European University, McDaniel College) az Egyesült Államokban van a székhelye, a jogszabály vonatkozik még egy kínai, egy thaiföldi és egy malajziai egyetemre is - tette hozzá. Az államtitkár a módosítást azzal is indokolta, hogy az uniós egyetemek ugyanolyan szabályok szerint működnek, mint a magyarok, és ezeknek az országoknak a kormányaival folyamatos, intenzív a magyar kormány viszonya. 

Palkovics László közölte, a törvényjavaslat célja a megállapodás kihirdetése; a dokumentum lefekteti a McDaniel College amerikai jogállását és magyarországi működésének feltételeit. Szó van benne az intézmény jogi státuszáról, tevékenységéről, a felek által alkalmazott jogszabályokról - magyarázta. Hozzátette: a magyar fél vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső jogi eljárásokat november 15-ig lefolytatja, magyar részről a végrehajtásért az Emmi a felelős.

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka szerint egy "kényszermegállapodásról" van szó, amelyre csak azért volt szükség, mert a Fidesz a "Soros-hadjárat" részeként elhatározta, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból az üzletember által alapított Közép-Európai Egyetemet. Szerinte a CEU elleni támadás ügyében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban el is ismerte, hogy a CEU háborítatlanul működhetne tovább, ha Soros György nem akarna milliószámra menekülteket hozni Magyarországra. A Fidesz "CEU elleni támadása" és a felsőoktatási törvény módosítása sajnos másik öt intézmény működését is érintette, köztük a javaslatban szereplő McDaniel College-ot, amely így "ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében". Ezek az intézmények az oktatási törvény módosítása előtt is törvényesen működtek, így nincs szükség semmilyen nemzetközi megállapodásra, ezért az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot.

 Az MSZP-s képviselő által elmondottakat erősítette L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka is, amikor elkezdett sorosozni. Szerinte a milliárdos által finanszírozott szervezetek munkatársai és az ellenzéki pártok idén tavasszal hetekig azzal kampányoltak, hogy az oktatási törvény módosítása által szabott feltételeket lehetetlen teljesíteni, de a példa azt mutatja, hogy tévedtek. "Aki akar, az meg tud felelni a feltételeknek, ez nem egy lehetetlen dolog" - mondta, majd hozzátette: ahogy Marylanddel sikerült megállapodni, úgy reményeik szerint sikerül majd egyezményt kötni Massachusettsszel és New Yorkkal is. 

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta: ez a megállapodás és törvényjavaslat annak a színjátéknak a része, amely a külföldi egyetemek működését alakító új szabályokba csomagolva valójában a CEU ellehetetlenítéséről szól. Szerinte ezek a megállapodások a "lex CEU" "járulékos költségei", csak annak eszközei, hogy a kormány kiüldözhesse az országból a CEU-t. "Inkább bevállalják, hogy a kínos helyzetbe hozzák magukat Amerikában az ehhez hasonló megállapodásokért kuncsorogva, csak bezárassanak egy egyetemet politikai érdekből" - fogalmazott. Úgy vélte: a kormány ezzel lejáratja magát a teljes amerikai adminisztráció előtt, miközben semmi szükség nem volt ezeknek az új feltételeknek az előírására, hiszen a "kamudiplomát" adó egyetemeket ellenőrzéssel ki lehetett volna szűrni. Szerinte a CEU-ügy kapcsán bebizonyosodott, hogy a Fidesznek, ha a hatalma megtartásáról van szó, semmi sem drága, képes feláldozni Magyarország nemzetközi megítélését is. Azt mondta, semmilyen konkrét előrelépés nem látszik a CEU ügyében, ezért arra kérte az államtitkárt, hogy adjon számot, van-e előrelépés.        

Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője azt mondta: a probléma nem a megállapodással van, hanem az előzményekkel, a felsőoktatási törvény módosításával, amitől nehéz eltekinteni. Szerinte már a törvény beterjesztésekor jól látható volt, hogy egy intézményre "lőnek", a CEU-ra. A képviselő arra várt választ, hogy nemzetközi jogi szempontból rendben van-e, hogy egy levelezés alapján kötöttek megállapodást, ugyanis két kormány megállapodásakor jegyzéket váltanak.

    

Orbán nem enged a lex CEU-ból
A napokban írta meg lapunk, hogy Orbán Viktor levette a napirendről a lex CEU módosítását a "Soros-terv" ellenes konzultáció miatt. A kormányfő azután döntött így, hogy Merkel kijelentette: októberben "előveszik" Magyarországot az uniós csúcson.
Most "ezerrel" támadják a "Soros-tervet",  azaz a felülről nyitott uniós kvótát. Ebben a helyzetben Orbán Viktor nem tehet gesztust Soros György egyetemének – mondta egy kormány közeli forrás az atv.hu-nak. Ez viszont csak azt jelenti, hogy "egyelőre" nincs napirenden a szabályozás módosítása, a határidők meghosszabbítása, "mert néppárti-német részről, de Brüsszelből is nagy a kormányon a nyomás.

 

Szerző
2017.09.20 12:39
Frissítve: 2017.09.20 14:22

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41