Szociális otthonok - Törvénysértő gondoskodás

Publikálás dátuma
2017.09.22 07:00

Fotó: /
A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó - mégis zavartalanul működhetnek az intézmények. Az országban 91 bentlakásos szociális intézmény nem teljesíti a működés minimális követelményeit, ezért már az ombudsman is figyelmeztette a a kormányt.

Sorra derül ki különböző bentlakásos szociális otthonokról, hogy az ott gondozott fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek vagy idősek méltatlan körülmények között töltik napjaikat. A nyár elején a gödi TopHázban megkötözött gondozottakkal volt tele a nemzetközi sajtó, most pedig az alapvető jogok biztosának munkatársai a 350 pszichiátriai beteget csak ideiglenes engedéllyel ellátó táplánypusztai intézményben találtak olyan közös hálócsarnokot, ahol férfiak és nők aludtak egy légtérben. Székely László hétfőn megjelent jelentésében ismét figyelmeztette a humán tárcát, a hosszú évek óta állandóan meghosszabbított ideiglenes működési engedélyek csak elfedik, hogy a bentlakóknak nincs esélyük a méltó emberi életre. Az LMP kikérte az állandó engedéllyel nem rendelkező szociális intézmények listáját, amelyen 91 bentlakásos otthon neve található. A kormány mégis tagadja, hogy a törvényeknek nem megfelelő otthonok törvénytelenül működnének, holott eddig 90 ezer gondozottnak mindössze 660 korszerű férőhelyet teremtett.

A Lehet Más a Politika társelnöke, Szél Bernadett kérésére összeállított lista szerint a Győr melletti 300 férőhelyes otthonnal együtt 91 szociális intézmény nem tudja teljesíteni az ágazati jogszabályokban rögzített tárgyi és személyi minimumfeltételeket. A napokban a párt szóvivője, Kanász-Nagy Máté arra szólította fel a kormányt, hogy adjon több pénzt a szociális szféra intézményeinek az emberhez méltó gondozási körülmények megteremtéséhez, gyorsítsa fel a nagylétszámú intézmények felszámolását, a kisebb lakóotthonok kialakítását, és az otthonápolás anyagi elismerésével segítse azokat a családokat, amelyek felvállalják a sérült családtag gondozását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felháborodva tiltakozott a törvénytelen jelző ellen, de azért eltolta magától a felelősséget, amikor az LMP felszólítására és aggályaira, valamint a rémisztő adatsorra kiadott válaszközleményben azt írta: „a szociális intézmények felügyeletét és ellenőrzését a kormányhivatalok végzik, amennyiben bebizonyosodik egy intézményről, hogy törvénytelenül működik, a kormányhivatal dönt az azonnali bezárásról”.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

A válasz természetesen a laikus közvéleményt próbálja félrevezetni, mert a valóságban az állam nem tudna mit kezdeni a 91 intézményben gondozott sok ezer emberrel, ha a hivatal szigorúan venné a feladatát. Egyszerűbb kétévente beírni a működési engedélyeket rögzítő elektronikus rendszerbe, hogy „az időtartam típusa: ideiglenes hatályú”, az ellenőrzési listákban pedig azt szerepeltetni, hogy „az ellenőrzést végző szerv nem tette nyilvánossá az ellenőrzés megállapításait”. Ráadásul a szociális intézmények felügyeletét ellátó SZGYF feladata, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésére szakmai tervet készítsen, amihez az államnak kellene költségvetési forrásokat biztosítani. Nem véletlen a feltételes mód.

Minimum tárgyi feltételek

• Az épület tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető és akadálymentes legyen, megfelelő bútorokkal és berendezésekkel
• Kötelező kialakítani például közösségi és egészségügyi helyiséget
• minden lakónak biztosítani kell 6 nm lakóteret, 10 ellátottra 1 zuhanyzó/fürdő szükséges és nemenkénti illemhely
• Maximum 4 fő lehet egy szobában és lehetővé kell tenni házaspárok elhelyezését

A jogszabályok betartására képtelen otthonok listáján szereplők közül néhány helyről próbáltunk információkat szerezni, hogy az ott dolgozók tudnak-e a folyamatos átmeneti állapotról és arról, hogy milyen feltételnek nem tudnak eleget tenni. A szigorú nyilatkozati rendre hivatkozva ugyan alig mertek beszélni a munkatársak, de az kiderült, hogy több intézmény – például a Kőrösladányi Pszichiátriai Betegek Otthona – 20 éve „ideiglenesen” működik, míg a Kunság egyik hasonló intézményének állítólag sosem volt állandó papírja. A legtöbb helyen nem tudják biztosítani az egy bentlakóra jutó 6 négyzetméteres alapterületet, a megengedett maximum négyágyas szobákba kétszer ennyi fekvőhelyet zsúfolnak be, és szinte mindenhol kevés a szakképzett gondozó. A szaktárca közleménye próbálja ugyan elhitetni, hogy erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására, de valójában a sokadszor közölt számok is siralmasak. A fogyatékosok nagy intézeteinek kiváltására még 2011-ben született program, de 2016 elejéig mindössze 660 embert sikerült kisebb lakóotthonokba költöztetni, a 2019 tartó újabb körben is csak 2500 gondozott helyzete javulhat.

2017.09.22 07:00

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39