Merkel felveszi a kesztyűt: nincs akadálya az új koalíciónak

Publikálás dátuma
2017.09.25 09:38
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Fotó: /
Németországban az összes választókörzet szavazatainak összeszámlálása után apróbb változások történtek a parlamenti választás eredményében az este közölt előzetes eredményhez képest. 

A kereszténydemokrata CDU végül 32,9 százalékot szerzett, ami drámai visszaesés a 2013-as 41,5 százalékhoz viszonyítva. A szociáldemokrata SPD nem tudott javítani, 20,5 százalékon rekedt, ez négy év alatt 5,2 százalékos esésnek felel meg. A szélsőjobboldali populista Alternatíva (AfD) végül 13 százalék alá került, a 12,6 százalékos eredmény azonban így is bőven elég a harmadik helyhez. A negyedik helyre a liberális FDP futott be. A szabaddemokraták a korábban közöltnél is jobb eredménnyel, 10,7 százalékkal kerültek vissza a törvényhozásba. Helycsere történt az ötödik helyen, a Balpárt ugyanis 9,2 százalékot ért el, ezzel a 8,9 százalékos Zöldek elé kerültek.

Ami az uniós testérpártot, a CSU-t illeti, listán 38,8 százalékot szerzett, ami 10,5 százalékkal alacsonyabb a 2013-as eredménynél. Ugyanakkor az összes egyéni körzetben nyerni tudott. Az SPD 15,3 százalékot kapott Bajorországban, ami majdnem öt százalékkal kevesebb, mint négy éve.

Az új parlamentnek 709 tagja lesz. Joachim Benke politológus a dpa hírügynökségnek elmondta, hogy a világ egyetlen másik demokráciája sem rendelkezik ennyi honatyával. Ami a mandátumok eloszlását illeti, a CDU/CSU 246 képviselőt juttat a Bundestagba (2013:311), az SPD 153-at (193), az AfD 94-et, az FDP 80-at, a Zöldek 67-et (63), a Balpárt pedig 69-et (64). A részvételi arány 76,2 százalék volt, szemben a 2013-as 71,5 százalékkal.

Az euró nem reagált különösebben a német választás eredményére, rövid ideig 1,19 dollár alatt volt, de hamar visszanyerte értékét. Ettől függetlenül a gazdasági szakértők aggódnak, mert a piacokon s a német tőzsdén sem számoltak ezzel az eredménnyel – közölte Daniel Saurenz tőzsdei szakértő.

Ami az egyes választókörzeteket illeti, Angela Merkel nagy fölénnyel végzett egyéniben, Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD jelöltje előtt, 44 százalékkal. Elvesztette viszint egyéni mandátumát a szászországi CDU főtitkára, Michael Kretschmer, aki az Alternatíva jelöltjétől szenvedett vereséget. Nem lesz a következő parlament tagja Joachim Herrmann (CSU) belügyminiszter sem, ugyanakkor az új kormányban is a belügyi tárcát irányítaná.

Az AfD Kelet-Németországban a második legerősebb párt lett. Míg a CDU az „új” tartományokban 28,6 százalékot kapott, az AfD 2,8-at, a Balpárt 17,1-et, az SPD pedig mindössze 13,8 százalékot. Szászországban ráadásul a populistákra voksoltak a legtöbben. E tartományban 27 százalékot kapott, 0,1-gyel előzte meg a CDU-t. Elsősorban a keletnémet férfiak voksoltak az AfD-re. Frauke Petry pártelnök egyéni körzetében nyerni tudott, nagy pártbéli riválisa, Alexander Gauland viszont nem. Utóbbi ez televíziós műsorben nevetségesnek nevezte, hogy újra és újra szélsőjobboldaliaknak minősítik őket.

Az Alternatíva azonban nem csak a volt NDK területén volt népszerű. A dél-bajorországi körzetekben sokhelyütt a második helyen végzett a keresztényszociális CSU jelöltjei mögött. Az osztrák határ közelében fekvő területeken 12-19 százalékkal előzte meg az SPD-t. 

A legkevésbé Észak-Németországban szavaztak az AfD-re. Hamburgban csak 7,8 százalék voksolt rá. Ami a további sorrendet illeti: Schleswig-Holstein (9,2), Alsó-Szászország (9,1), Észak-Rajna-Vesztfália (9,4), Bréma (10,0).  A statisztikák szerint a CDU volt szavazói közül 1,070 millióan vándoroltak át az AfD-hez. De az SPD félmillió korábbi támogatója is a populisták neve mellé húzta be az ikszet. Sőt, a Balpárt 430 ezer szavazója is már az AfD-re voksolt. Elenyésző a szavazók átvándorlása a Zöldek és az FDP esetében.

Angela Merkel már a koalíciós tárgyalásokra koncentrál. Martin Schulz, az SPD elnöke kizárta a nagykoalíció folytatását. A súlyos választási vereség ellenére a párt élén kíván maradni, s az ellenzék vezetője akar lenni. Ugyanakkor nem pályázik a frakcióvezetői tisztségre, erre Andrea Nahles jelenlegi munkaügyi miniszter a legesélyesebb. Schulz azt közölte, minden erejével a párt megújítására koncentrál. Így a kancellár számára egyetlen lehetőség marad, ha abszolút többségre kíván szert tenni, a Jamaika-koalíció az uniópártokkal, az FDP-vel és a Zöldekkel. A kancellár nem lát különösebb akadályt az új kormány létrehozására. Mint mondta, a CDU ura a helyzetben. Joachim Herrmann belügyminiszter amiatt dohogott, hogy az SPD eleve kizárta a koalíciós együttműködés folytatását. Szerinte nem tekinthető politikai mesterműnek inkább ellenzékbe vonulni, mint kormányozni.

A pártvezetők vasárnap esti vitaműsorában ugyan egyik elnök sem akart nyíltan állást foglalni a három párti koalíció mellett, az azonban nem kérdés, hogy lesznek közöttük tárgyalások erről. Mind az FDP-nél, mind a környezetvédőknél egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy a demokratikus erőknek felelősséget kell vállalniuk, hogy visszaszorítsák a populistákat. A környezetvédők listavezetője, Cem Özdemir azt közölte, egy Európa-ellenes populizmusban biztosan nem vesznek részt.

A potenciális három koalíciós párt szavazóbázisa mindenesetre nem lelkesedik egy Jamaica-koalícióért. A CDU/CSU támogatóinak 38, az FDP szavazóinak 42 és a Zöldek bázisának 38 százaléka támogatja csak ezt a megoldást. Az összes szavazó körében pedig 23 százalék örülne egy ilyen koalíciós együttműködésnek.

A vitaműsorban Merkel ismét szót ejtett menekültpolitikájáról. Ezúttal is megvédte a döntést, hogy tömegesen engedte be a bevándorlókat, elismerte ugyanakkor, hogy a menekültkérdésben még távolról sem oldottak meg mindent.

A New York Times már azt találgatta, hogy a kancellár négy év múlva is a CDU listavezetője lesz-e. 2021-ben 67 éves lesz, fiatalabb, mint Hillary Clinton, vagy Donald Trum.

Lásd még: Orbán Viktor gratulált a német választások után... De kinek?

2017.09.25 09:38

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30

Berlusconi ismét megmentené Olaszországot

Publikálás dátuma
2018.09.25 08:25

Fotó: AFP/ Tiziana FABI
Összefogásra és harcra szólította Silvio Berlusconi az olasz jobbközép híveit, és mindazokat, „akik hisznek a munka, a tanulás és társadalmi felelősségvállalás erejében, eszméjében”.
A most szombaton 82. életévét töltő, gyakran „Lovagként” emlegetett politikus a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) nevű párt Fiuggiban tartott rendezvényén jelentette be, hogy indulni kíván a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Arról beszélt, hogy akárcsak 25 évvel ezelőtt, amikor „megmentette Olaszországot a kommunistáktól”, ezúttal is országmentési céllal száll harcba, hiszen „Itália most még nagyobb fenyegetéssel néz szembe, a tudatlanság, az inkompetencia és a társadalmi gyűlöletkeltés veszélyével”.    Berlusconi nagyon keményen bírálta volt koalíciós társát, Matteo Salvini belügyminisztert és az általa vezetett Ligát, valamint a koalíció nagyobbik pártját, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is. Giuseppe Conte miniszterelnök a hétfői kormányülés előtt újságírói kérdésre válaszolva azt üzente Berlusconinak: nincs miért aggódnia, "Itália jó kezekben van". Szerinte itt az ideje, hogy Berlusconi, aki évtizedekig vezette az országot, most már hagyjon másokat is dolgozni.  
Szerző
2018.09.25 08:25