Engedélyezték Vajna terjeszkedését

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudomásul vette az AValue Befektetési Kft. Lapcom Kiadó Zrt. feletti irányításszerzését, amelynek keretében az AValue a Lapcom részvényeinek 100 százalékát szerzi meg - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ezzel hivatalosan is Andy Vajnáé lett a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is. A vásárláshoz a Médiatanács már július 25-én hozzájárult.

A GVH közölte: az AValue Befektetési Kft. a Vajna-csoport tagja, amely a televíziós és a rádiós médiaszolgáltatási és hirdetési piacokon, míg a Lapcom-csoport a nyomtatott sajtó piacán van jelen. A tranzakcióban részes felek piaci tevékenységei között érdemi horizontális átfedést, vagy versenyprobléma lehetőségét felvető kapcsolódást nem azonosított a versenyhatóság sem az országos, sem a regionális hirdetési piacokon.

A felek által benyújtott űrlap megfelelt a törvényi követelményeknek, a káros versenyhatások lehetősége is elvethető volt, így versenyfelügyeleti eljárás indítására okot adó körülmény nem vetődött fel - áll a versenyhatóság közleményében. A GVH felidézte azt is, hogy a bejelentő AValue Befektetési Kft. előzetes szakhatósági hozzájárulást kért - a médiatörvény rendelkezései szerint - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH), az NMHH Médiatanácsa 2017. július 25-én adta meg hozzájárulását a tranzakcióhoz.

Az Avalue Befektetési Kft., amely az AV Investments leányvállalata, a Radio Bridge Media Holdings Ltd.-től vásárolta meg a Lapcom Zrt. részvényeit. A kiadó termékei közé tartozik egyebek mellett a Bors című országos napilap, a Délmagyarország című Csongrád megyei és a Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei napilapok.



Szerző
2017.09.25 16:30

Többé nem gyártanak dízeles Porschét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:43

Fotó: AFP/
A vállalat úgy véli, túl sok gondot okozott nekik a dízelbotrány. Az elektromos és a hibrid autókra koncentrálnak majd.
A jövőben leáll a dízelmodellek árusításával a Volkswagen Grouphoz tartozó Porsche – írja a Reuters. Oliver Blume, a vállalat főnöke a Blidnek azt mondta: sok gondot okozott nekik a dízelbotrány, pedig ők maguk soha nem foglalkoztak dízelmotorok fejlesztésével. Blume az interjúban kiemelte: a Porsche a továbbiakban arra fog koncentrálni, amiben igazán jó, vagyis a benzines és a hibrid autókra, 2019-től pedig elektromos járművekre is. A dízelmotoros modellek tulajdonosait a jövőben is kiszolgálja a vállalat. A német autógyártók közül a Porsche az első vállalat, amely a dízelügy miatt ilyen lépést tesz – igaz, csak nagyjából egy évtizede kínálnak dízelmodelleket.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) még 2015 szeptemberében vádolta meg a Volkswagent azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el, a botrány pedig más gyártókat is gyorsan elért.
2018.09.23 09:43
Frissítve: 2018.09.23 09:47

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00