Hagyó-per - Itt a jogerős ítélet

Publikálás dátuma
2017.09.29 12:35
Hagyó Miklós egy korábbi tárgyalási napon. MTI Fotó: Rosta Tibor
Fotó: /
Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken.

A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést.

Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést. A férfit a végrehajtandó szabadságvesztés mellett négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. 

Súlyosított a táblabíróság a kilencedrendű vádlott, a BKV egykori osztályvezetőjének büntetésén is. Az 500 ezer forint pénzbüntetés helyet másfél év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélőtábla jelentősen megemelte a vádlottak által fizetendő kártérítés összegét. Az első fokon megítélt mintegy 50 millió forint helyett a vádlottaknak összességében több mint 160 millió forintot kell megfizetniük. Ezzel kapcsolatban Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró kifejtette, a nyilvánvalóan szükségtelen szerződések esetében az adott vádlott a sértettet ért teljes vagyoni hátrányért felel, attól függetlenül, hogy a munkaviszonya időközben megszűnt-e, ez alól csak az az eset kivétel, ha a határozott időre kötött megállapodást a vádlottól függetlenül később meghosszabbították.

A tanácsvezető bíró az ítélet csaknem háromórás indoklása során hangsúlyozta, a védői kifogásokkal szemben a vád és az elsőfokú eljárás is törvényes volt. A Kecskeméti Törvényszék széles körű bizonyítást vett fel, az egymásnak gyakran ellentmondó bizonyítékokat megfelelően értékelte, így a bíróság mérlegelését támadó fellebbezések sem a vád, sem a védelem részéről nem vezethettek eredményre. A törvényszék helyesen állapította meg, hogy eseti jellegű bűncselekmények történtek, nem volt megalapozott az ügyészség bűnszervezetben történő elkövetés kimondását kérő indítványa - közölte a tanácsvezető bíró.

A táblabíróság valamennyi vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az időmúlást. Erre tekintettel enyhítette Hagyó Miklós büntetését. Néhány, a vádban szereplő szerződés szükségességéről az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontra jutott, a bűnösség körének bővülése miatt súlyosított több vádlott büntetését, és emelte meg a hűtlen kezelésben résztvevő vádlottak által fizetett kártérítés összegét. MTI)

Az előző tárgyalási fordulón, az utolsó szó jogán megszólaló Hagyó kijelentette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, ezért felmentését kérte. Az ítélőtábla előtt ártatlanságát hangoztatta a többi jelenlévő vádlott is, akik közül többen részletesen elmondták, milyen károkat okozott nekik a hét-nyolc éve tartó büntetőeljárás.

A volt főpolgármester-helyettest még a 2010-es országgyűlési választások után, országgyűlési képviselői mandátumával járó mentelmi jogának megszűnésekor, vagyis az új országgyűlés alakuló ülésének napján vették őrizetbe.

Zárójeles: ( a "nokiásdoboz" árnyékában)

Hagyó Miklós, akinek elszánt célkitűzése volt a holokauszt-tagadás jogi szankcionálása,  2009-ben a Népszaván keresztül tájékoztatta a lakosságot arról, hogy az ezt célzó törvényjavaslat határozathozatalakor név szerinti szavazást kezdeményez, mert véleménye szerint az országgyűlési képviselők nemcsak saját lelkiismeretüknek és választóiknak tartoznak felelősséggel, hanem a történelem ítélőszéke előtt is számot kell majd adniuk arról, hogy egy ilyen horderejű ügyben, ilyen társadalmi közegben hova álltak, hova állnak. ( Az Országgyűlés elfogadta a Mesterházy Attila, az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje által benyújtott törvénymódosítást 197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett.) 

Hagyó egyébként már 2007 decemberében kiáltvánnyal fordult az ország lakosságához, tapasztalva az ünnepeket megzavaró neonáci zavargásokat: Valahol és valamiben mindannyian kisebbségiek vagyunk. Amikor tehát bárhol és bármikor egy kisebbség lesz politikai céltáblává, mindenkinek résen kell lennie. (Wikipédia)

Szerző
2017.09.29 12:35

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42