Szarvasbőgés Barcson - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.09.30 11:53

Fotó: /

A gímszarvas párzási időszakáról a Sokszínű vidék szedte össze a legérdekesebb tudnivalókat:

A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb ünnepnapja. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A bőgés tehát már egyfajta versengés a bikák között.

A szarvasbőgés időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől szeptember végéig tart. Elsőként a dél-somogyi, dél-zalai bikák bőgnek, utoljára a zempléni bikák zendítenek rá. Hűvös, párás hajnalokon, alkonyatok alkalmával, éjszaka hallani leginkább a bikák orgonálását, de sokszor előfordul fényes nappal, melegben is.

A szarvasbikák versengése a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás.

Miközben a bikák bőgnek a tehenek félrehúzódva szemlélik az eseményeket, táplálkoznak, élik a mindennapi életüket. A tehenek ilyenkor ugyanúgy figyelnek, közelgő veszély esetén jeleznek.

Az állami erdőgazdaságok, nagyobb vadgazdaságok vezetett túráin a vadállomány zavarása nélkül, legálisan az erdőben tartózkodva hallgathatunk szarvasbőgést. A gímszarvas párzási időszakáról bővebben az alábbi linkre kattintva tájékozódhat!

Szerző
2017.09.30 11:53

Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:11
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
2018.08.21 12:11
Frissítve: 2018.08.21 12:12

Ara papagájokkal gazdagodott a debreceni állatkert

Publikálás dátuma
2018.08.21 11:52
A kép illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy zöldszárnyú és két sárga-kék ara papagáj látta meg a napvilágot a debreceni állatkertben - közölte az MTI a nagyerdei kultúrpark igazgatójának keddi sajtótájékoztatója alapján.
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) május másodikán kelt ki a tojásból, és mintegy három és fél hónap odúban eltöltött időszak után repült ki. Jó egészségnek örvend, és idén már láthatják a látogatók a röpdében. A nemét még ezután állapítják meg, így egyelőre nevet nem adtak neki - mondta Nagy Gergely Sándor. 
Június tizedikén két sárga-kék ara (Ara ararauna) is napvilágot látott a debreceni állatkertben, őket egyelőre a szüleik etetik, szépen fejlődnek, de odújukat még egy hónapig nem hagyják el - tájékoztatott az igazgató, aki elmondta azt is: 2019-ben az állatkert saját forrásból egy olyan tér kialakítását tervezi, amelyben a papagájok a jelenleginél jobb körülmények között élhetnek, és látványetetésekkel a látogatók is jobban megismerhetik a viselkedésüket. Az ara papagájok 50-70 évig élnek, általában két tojást raknak, a fiókák 28-32 nap után kelnek ki a tojásból. A szülők a kicsinyeket felváltva etetik, a kifejlett példányok egy életre választanak párt maguknak. 
A látogatók testközelből is találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket gondozóik neveltek fel. A park vendégei a jövő héttől közelebbről megismerkedhetnek Pepítóval, az egyéves zöldszárnyú ara papagájjal, Perjámossal, a pápaszemes pingvinnel és Boborjánnal, az Apella csuklyásmajommal - mondta Nagy Gergely Sándor.
2018.08.21 11:52