Terror a pályaudvaron - Lelőtték a marseille-i merénylőt

Publikálás dátuma
2017.10.01 17:34
FOTÓ: CITIZENSIDE / Paul-Louis Leger
Fotó: /
Járőröző katonák lelőttek vasárnap délután egy férfit a dél-franciaországi Marseille főpályaudvarán, miután az késsel támadt utasokra - közölte a helyi ügyészség. 

A merényletben két nő vesztette életét.  Rendőrségi források az eset után nem sokkal azt nyilatkozták – emlékeztet az AFP –, hogy vélhetően terrorista támadás történt, mivel a férfi – akit a helyszínen tartózkodó katonák lelőttek – a késelés előtt azt kiáltotta: Allahu Akbar, vagyis Isten a leghatalmasabb.

FOTÓ: CITIZENSIDE / Paul-Louis Leger

FOTÓ: CITIZENSIDE / Paul-Louis Leger

Ezt egy szemtanú is megerősítette a Reutersnek, aki hozzátette: látta, amint a férfi a kabátja ujjából előveszi a kést, majd először egy fiatal lányt, majd egy idősebb nőt megtámad. A francia sajtóban megjelent értesülések szerint az egyik nőnek a torkát vágta el a feltételezett terrorista, a másikat pedig gyomron szúrtaAz Unsa rendőri szakszervezet tájékoztatása szerint a két áldozat egy 17 és 20 éves nő. A támadó személyazonossága egyelőre nem ismeretes. Az ügyben a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított eljárást.


Xavier Tarabeux helyi államügyész megerősítette, hogy a terrorkészültség keretében az Őrszem hadműveletben járőröző katonák a pályaudvaron lelőtték a támadót.  A pályaudvart kiürítette a rendőrség, és biztonsági kordont húzott az épület köré. Tűzszerészek vizsgálták át a teljes pályaudvart, azt ellenőrizték, hogy van-e a helyszínen robbanószerkezet, illetve, hogy a támadónak voltak-e tettestársai. A környéket teljesen lezárta a rendőrség, s azt kérte a Marseille-iektől, hogy kerüljék el a pályaudvart, amelyet mintegy kétszáz rendőr biztosított. A támadást követően teljesen leállított vasúti közlekedést fél 6 óra után fokozatosan újraindult. 

Gérard Collomb belügyminiszter a helyszínre érkezett és kora este sajtótájékoztatót tart. "Mélyen felháborít ez a barbár cselekmény, osztozom a marseille-i áldozatok hozzátartozóinak és családjainak fájdalmában" - írta a Twitteren Emanuel Macron. A francia államfő egyben "üdvözölte, hogy az Őrszem (hadművelet) katonái és a rendőrök hidegvérrel és hatékonyan léptek fel". Edouard Philippe miniszterelnök is a Twitteren fejezte ki "dühét és szomorúságát az áldozatok miatt". 

A támadás két nappal az új terrorelhárítási törvény nemzetgyűlési szavazása előtt történt. A törvénytervezet elfogadásával lehetővé válik a július 6-án hatodik alkalommal meghosszabbított rendkívüli állapot kivezetése. A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot november 1-én ér véget, a terrorkészültség ugyanakkor várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban. A törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet lehetőségét.

Franciaországban évek óta szükségállapot van érvényben, mivel számos terrorista merénylet történt az utóbbi két évben. 2015 novemberében 130 ember vesztette életét a francia fővárosban egy összehangolt támadássorozatban. „Marseille-t többnyire elkerülték ezek a fajta támadások. A biztonsági erők azonban gyorsan reagáltak. Nehéz ennél többet tenni. A támadó és az áldozatok holtteste között 10 méter a különbség, ami jelzi, hogy gyorsan közbeléptek” – nyilatkozta a BFM televíziónak Renaud Muselier, régiós vezető.

Szerző
2017.10.01 17:34
Frissítve: 2017.10.01 22:58

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:09

Letöltendő börtönt kapott, tíz évre is rács mögé kerülhet Bill Cosby

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:35

Fotó: POOL / AFP/
Bebizonyosodott, hogy bedrogozott és megerőszakolt egy nőt az amerikai komikus, és az ítélet szerint börtön vár rá ezért. Ő az első, akit a #MeToo kezdete óta már el is ítéltek.
A pennsylvaniai bíróság szexuális bűncselekmények miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Bill Cosbyt. A kedden hozott ítélet értelmében legkevesebb három, legfeljebb 10 évre kerülhet rácsok mögé a most 81 éves férfi - írja az Euronews.
Bűnösségét már tavasszal kimondta az esküdtszék.
A Temple University egykori adminisztrátora, a Cosbyt akkoriban barátjaként kezelő Andrea Constand indította a pert, és az eljárás során bebizonyosodott, hogy 2004-ben bedrogozta és megerőszakolta philadelphiai otthonában a tévésztár.
A szexuális zaklatás ellen küzdő #MeToo mozgalom elindulása óta Cosby az első híresség, akit már elítéltek.
2018.09.26 08:35