Kreatívan a jövő tudásáért - Ilyen volt a Kutatók éjszakája (Fotógaléria)

Publikálás dátuma
2017.10.01 20:30
Fotók: Molnár Ádám
Fotó: /
Van de Graaff-generátor, városismerettel vegyített irodalmi rejtvények, "szabaduló szobák" - az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban is helyet kapott a program-sorozat. A képre kattintva galéria nyílik!

Színes szürreális, neoprimitív papírszobrok között gyerekhad szorgoskodik a hatalmas aulában. Emitt bábukon gyakorolják az újraélesztést, amott LEGÓ-ból készült robotokat mozgatnak távirányítóval. Egy „hurkolt” sínen sebességmérést végeznek egy áramszedős matchboxszal. Történik mindez az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG), a Kutatók Éjszakája program keretében.

„Négy évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a programsorozatba - mondja Marsi Zoltán természetismeret-tanár, az események koordinátora. – Elsősorban a kisebbeket, az általános iskolásokat próbáljuk megcélozni, de egy egyetemistának vagy felnőttnek is tudunk olyasmit mutatni, amit szívesen kipróbál. A természettudományokból indultunk ki, de ma már minden munkaközösség képviselteti magát. A közel negyven foglalkozást, amelyek betöltik az épületet az aulától a harmadik emeletig, egy-egy pedagógus kolléga irányítja, de inkább csak a háttérből, a gyakorlati lebonyolítást rábíztuk saját diákjainkra. Évről évre többen jelentkeznek, tavaly a „kívülről” érkezettek száma mintegy 1000-1200 volt.

A programban csupa olyan tudomány, gyakorlati foglalkozás szerepel, amelyek az AKG-ben részei a tananyagnak. „Csakis aktuális, a mindennapokban használható tudásba adunk betekintést. Az iskolának is fontos koncepciója, hogy mindinkább gyakorlati, projekt-irányba vigyük az oktatást.”

Marsi Zoltán eredetileg biológiai-kémia szakos tanár, de végzett természetvédelmi ökológus, valamint egészségfejlesztési mentortanár is. „Ezek teljesen 21. századi foglalkozások” – mondja, aki úgy véli, a természetvédelem területén jócskán van még tennivaló az oktatásban. Az AKG-ban minden évben tartanak egy ötnapos ökológiai megközelítésű természettudományi terepgyakorlatot, amelyen a diákok rendes osztályzatot kapnak munkájukért.

Még a látogató/újságíró is beleszédül abba a sokféle programba, amit az AKG-ben kínálnak. Az egyik teremben egy magas, szakállas, fiatal tanárnak is beillő diák „villámokat szór” egy Van de Graaff-generátor fényes ezüstgömbjével. Egy másikban irodalmi rejtvényeket adnak fel városismerettel vegyítve. Megismerkedhetünk az egyre szélesebb körben népszerű gyógy- és fűszernövényekkel, továbbá ásványokkal és rejtélyes fosszíliákkal is. Az érzékelés termében anyagfelismerésben vetélkedhetnek szaglás, tapintás, hallás és látás alapján. Felállítottak „szabaduló szobákat”: az egyikben középkori környezetből kell kimenekülni, míg a másikban meg kell találni és semlegesíteni az emberiséget fenyegető vírust. A "Segítség! Hol vagyok?" játékban a Google Maps fotói alapján kell felismerni egy virtuális utazás helyszínét. A tippelésben előnyben vannak a nyelveket beszélők, mivel többször feltűnnek a képeken feliratok is. Lent az aulában három diák Alexander Graham Bellt, Albert Einsteint és Semmelweis Ignácot személyesíti meg, őket munkásságukról lehet faggatni.

Mi a korrupció?
A „Demokrácia-játékban” minden úgy zajlik, mint más dobókockás-táblás játékban, egy-egy mezőre érve azonban állampolgári és közéleti ismereteikről adnak számot a játékosok. Épp a „többpártrendszer” a kérdés. „A másik oldal jelenléte a politikában, amely alternatívákat kínál a kormányzó párttal szemben” – mondja is a választ egy lány. A „hatalommal való visszaélés” fogalma a következő. Némi tétovázás figyelhető meg a válaszadó fiúnál, aki először a munkáltató és a munkavállaló közti viszonyt említi, majd félve kimondja a szót: „korrupció”. Végül valaki segíti neki: „Olyan törvényeket hoz a kormányzó párt, amelyek neki kedveznek..."

2017.10.01 20:30

Genetikai okai lehetnek a monogámiának

Publikálás dátuma
2019.01.19 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A génekbe lehet „kódolva”, hogy egyes állatok hűségesek a párjaikhoz vagy nem.
A Texasi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is, tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció során egyfajta univerzális formula hatására az agyban bizonyos gének aktivitása nőtt, másoké pedig csökkent, ennek következtében a kezdetben nem-monogám fajok monogámmá váltak - számolt be a TudományPláza.
A kutatók úgy definiálták a monogámiát mint a legalább egy párzási időszakon át fennmaradó, egyetlen párral történő párkapcsolatot, amelyben az utódok felnevelésével kapcsolatos munka legalább egy része megosztott, mint ahogy a ragadozóktól és más veszedelmektől való védelem is. A kutatók ez alapján alapján akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt, köztük négy emlős-, két madár-, két béka- és két halfajt vizsgáltak, amelyeket úgy válogatták össze, hogy az egyik monogám legyen. Mind a tíz vizsgált faj hím egyedeinek agyában azonosítani tudták a monogámia kialakulását jelentő evolúciós átmenethez köthető változásokat. A monogám viselkedés összetettsége ellenére azt találták, hogy minden alkalommal ugyanazok a génexpressziós változások zajlottak le. Az egymástól távoli rokonságban álló fajok – például halak és emlősök – génjeinek szekvencia-hasonlóságon alapuló csoportosításával a kutatócsoport sikeresen azonosította a közös evolúciós formulát, amely hosszú párkapcsolathoz és szülői együttműködéshez vezetett az öt monogám fajnál. 
A publikációk egyik fő újdonsága, hogy a vizsgált több száz millió éves periódus jóval hosszabb evolúciós időszakot ölel fel, mint a korábbi tanulmányok, amelyek új jellegek kialakulása során egymástól legfeljebb tízmillió év által elválasztott állatfajokat vizsgáltak.
„Nem számítottunk rá, hogy 450 millió év során ilyen összetett viselkedést érintő evolúciós átmenetek pontosan ugyanúgy történtek minden alkalommal”
- mondta Young.
2019.01.19 11:11
Frissítve: 2019.01.19 11:11

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:25

Fotó: Shutterstock/
86 évesen hunyt el Németh, a hazai nehézion-fizikai kutatások iskolateremtő alakja.
Kedden, 86 éves korában elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.
Németh Judit 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken.
Tudományos érdeklődése középpontjában a magfizika és a csillagok belső folyamatait leíró magfizikai jelenségek álltak. A magyar nagyenergiás magfizikai (nehézion-fizikai) kutatások egyik megalapítója, a kvarkanyagról rendezett 2005-ös budapesti világkonferencia egyik fő szervezője volt.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájában alelnökként, majd elnökként vett részt. Munkásságát 1987-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.
Témák
meghalt
2019.01.18 19:25