Botka László tisztázott és távozott

Publikálás dátuma
2017.10.02 23:06
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Az LMP és a DK elzárkózása után mérleget vont az MSZP miniszterelnök-jelöltje, s miután úgy látta: "a választáson legyőzendő ellenféllel kellett harcolni a pártomon belül is", lemondott, s visszavonult Szegedre.

Alulértékelte a Fidesz aljasságát, ahogyan azt sem tudta, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket – fogalmazta meg Botka László a sajtó képviselőinek elküldött levelében, majd tévébeszédében is azt, hogy mi volt az oka annak: hétfőn reggel lemondott az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről.

A szegedi polgármester levelében elsőként a DK és az LMP hétvégi döntésével indokolta a távozását: "A Fidesz néhány ügynökének azonnali médiamegjelenése mellett – itt vélhetően Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő és Lattmann Tamás nemzetközi jogász, valamint az általuk és Bodnár Zoltán bankár által alkotott Magyar Progresszív Mozgalomra célzott – a héten az LMP és a DK is kimondta, hogy külön listát állít. Külön indulásukkal a demokratikus oldal további szétforgácsolódását érik csak el, és azt, hogy az Orbán leváltását kívánó tömegek otthon maradjanak a választás napján, vagy a Jobbikot erősítsék majd szavazatukkal. Ez az én elmúlt néhány hónapnyi munkám, politizálásom kudarca. Ha ezek a pártok, az LMP és a DK deklarálják, hogy céljuk mindössze a parlamentbe kerülés, és nem Orbán leváltása, akkor lelkük rajta.”

Botka László ezután arról írt, új politikát hirdetett, és olyan stratégiát, amely meggyőződése szerint az egyetlen győzelmi út: ez az ellenzék közös fellépése. „Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban. Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is” – fogalmazott az MSZP visszalépett miniszterelnök-jelöltje. Botka azzal folytatta: „Hiába a kongresszusi küldöttek elsöprő támogatása, hiába a baloldali szimpatizánsok reménykedése, az elmúlt négy hónap a szövetségi politikámat a párton belülről, de a nyilvánosságban érő támadásokkal telt. A választáson legyőzendő ellenféllel kellett harcolni a pártomon belül is. Hibáztam, mert alulértékeltem a Fidesz aljasságát, azt, hogy semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megállítsa azt, ami hatalmát leginkább veszélyezteti: az ellenzéki összefogást. Én a legjobb tudásommal és teljes szívvel szolgáltam a demokrata választókat. Történelmi bűnnek tartom a demokratikus pártok viselkedését.”

Botka azt is írta: „Hiszek a változást akaró milliókban. Nekem nem sikerült győzelemig vezetnem őket, nem sikerült elérnem az ellenzéki összefogást, pedig továbbra is abban hiszek. De ha másnak sikerülne, beállok mellé. Addig is őrzöm városomat, Szegedet, a szabadság és az igazságosság szigeteként.” A kormányfő-jelölttel együtt két közvetlen munkatársa Kerényi György és Ruff Bálint is távozott az MSZP-től.

Mindezek és egy elnökségi ülés után a karakteres szociáldemokrata politika folytatását ígérte Molnár Gyula. Az MSZP elnöke úgy értékelte Botka visszalépését a miniszterelnök-jelöltségtől: „Ezt a menetet elvesztettük, de a csatát meg fogjuk nyerni”. Molnár közölte, jelenleg nem foglalkoznak azzal, hogy a párton belül új miniszterelnök-jelöltet találjanak, a legfontosabb most, hogy együttműködést alakítsanak ki az egyéni választási körzetekben. Az elnökség délelőtti ülésén meghozott döntésekről elmondta: létrehoznak egy tárgyalódelegációt, amelynek tagja ő maga, Hiller István, valamint Tóth Bertalan frakcióvezető lesz, és haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket az ellenzéki pártokkal. A döntés értelmében először az egyéni kerületekben kell megállapodni, utána lehet a listáról egyeztetni. Még idén kongresszust tart az MSZP, ezen hagyják jóvá a jelölteket. A választási kampányt mostantól maga Molnár Gyula vezeti, ő lesz a párt országos választási bizottságának elnöke.

Botka a szocialistákat is erősen kritizáló szavairól a pártelnök azt mondta, hogy 94 százalékban mindig egyetértett a szegedi polgármesterrel, de pont ebben a kérdésben nem, szerinte nem szabad belső vitákat ilyen politikai színezetben feltüntetni. Arról is beszélt, nem szeretné, hogy ezt a problémát az átlagosnál súlyosabbnak tüntessék fel. Csakhogy Botka távozása és a belső problémák nagyon is komoly tüneteként, lényegében Botkával egyidőben lemondott posztjáról Ujhelyi István is. Az MSZP távozott alelnöke azzal indokolt: „Méltatlan és számomra vállalhatatlan az a folyamat, ami a demokratikus oldalon történik. Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majd minden potens mozgalomba. Ezt eddig is sejtettük, de őszintén hittem, hogy magunk mögött hagyva eddigi hibáinkat győzhetünk felettük. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hatalom piszkos eszközeivel támogatott 'puccs' eléri célját: a demokratikus erők végletesen megosztottá és megtörtté váltak”. A politikus közölte: az MSZP alelnökeként a továbbiakban nem tud felelősséget vállalni a párt jövőjéért és a 2018-as választáson való szerepléséért.

Odaveszett pártjelleg?

Botka távozása után az MSZP már nem fog felállni a padlóról, amiből rövidtávon a DK és az LMP, végül viszont a Jobbik profitál. Botka visszavonulásával az MSZP elveszítette pártjellegét – fogalmazott Juhász Attila a Political Capital szakmai vezetője. Az elemző szerint az MSZP jövőjét most nehéz megjósolni, de úgy látja: lehetőségei a teljes széteséstől addig terjednek, hogy valahol megkapaszkodik a 10 százalék körüli kispárti-középpárti határvonalon. Az MSZP azt a szerepét már biztosan elveszítette, hogy a Fidesz legesélyesebb kihívója lehessen a 2018-as választáson – mondta.

Az elemző úgy látja: a DK és az LMP vezetői Botka visszavonulására lehetőségként tekintenek, bíznak abban, hogy fel tudják szabdalni az MSZP szavazótáborát. Juhász szerint hosszútávon a Jobbik lehet az ügy nyertese. „Azokat a szavazókat, akik kormányváltást szeretnének és az esélyes kihívóra akarnak szavazni, a Jobbik begyűjtheti” – mondta Juhász Attila. A választók zömét ugyanis nem korlátozza az ideológiai vagy pártelkötelezettség – ahogy 2010 előtt is Észak-kelet Magyarországon a Jobbik a volt szocialista szavazókkal erősödött meg.

Az elemző úgy véli: Botka László vállalkozása lehetett volna sikeres. Csakhogy szerinte is tény az: a párton belülről dolgozhattak Botka ellen, hiszen „a mai ellenzéki térben vannak olyan szereplők, akik teljesen nyilvánvalóan fideszes érdekek szerint cselekednek”. Másfelől Juhész szerint Botka ellehetetlenülésében szerepet játszott az is, hogy tavaly decemberi bejelentkezése óta szinte minden lépése rossz volt. Példaként azt említette: Botka már a kezdetek kezdetén feltételként szabta a közös listát, holott a legtöbb politikai szereplő akkor már régen koordinált indulásban gondolkozott. "Ha Botka László taktikusabb, akkor később is bedobhatta volna a közös lista ötletét, amikor már kialakult valamilyen együttműködés az ellenzéki erők között" – mondta az elemző.

Török Gábor politológus a Facebookon közzétett elemzésében azt írta: Botka távozásával elméletileg megnyílt az út egy MSZP-DK közös lista felé, vagy akár Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti beemelésével egy ennél is szélesebb összefogás irányába. "Ugyanakkor ma már nem biztos, hogy a DK-nak ez annyira csábító megoldás lenne, az első nyilatkozataik alapján az sem elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc pártja már nem összefogást akar, hanem feldarabolást." – írta, hozzátéve, hogy ha a szocialisták egyedül és a siker minden reménye nélkül maradnak, akkor a DK mellett az LMP és a Jobbik is örömmel vesz részt a csalódott szavazóik elhalászásában. Török szerint a helyzet tehát nem új, de a helyzet kulcsa a baloldalon egyértelműen kikerült a szocialisták kezéből: ma elsősorban Gyurcsány Ferenc és másodsorban Karácsony Gergely döntésén múlhat, hogy mi lesz a baloldalon, és ki profitálhat az MSZP történelmi elgyengüléséből. - Batka Zoltán, Boda András

"Túl sok kusza információt hallani a háttérből"

Botka távozásával nem romlott az ellenzék választási esélye, sőt – így látja a 68 éves Páva Zoltán, aki 1994 és 2010 között Komló körzetének szocialista parlamenti képviselője volt. Szerinte Botka feleslegesen megsértette lehetséges koalíciós partnereit, főleg Gyurcsányt, magatartása pedig azt sugallta, hogy a politikusra nincs szüksége, csak a szavazóira. – Egy baloldali érzelmű, falusi, vállalkozó barátom ezzel kapcsolatos véleménye így hangzott: az nem megy, hogy kell a hozomány, de a menyasszonyt durrantsa meg más, mert csúnya – fogalmazott.

Meixner András, Pécs korábbi szocialista alpolgármestere szerint Botka nem azt kereste, hogy az ellenzék miképp működhetne együtt, inkább viszályt okozott a potenciális támogatók között. Márpedig a választók nem szavaznak veszekedő ellenzékre. A fentiek okán Meixner András szerint van még elég idő arra, hogy az Orbánt-rendszer megbuktatni akarók között egység szülessen a választásig, – Botka épp időben mondott le, s a történet tanulsága is egyértelmű, csak közös erővel megy… – tette hozzá.

– Mellbe vágott Botka László bejelentése – kommentálta az MSZP miniszterelnök-jelöltjének visszalépését Pintér Attila, a szocialista párt kaposvári elnöke, önkormányzati képviselője. – Annak ellenére is meglepett, hogy benne volt a levegőben egy ilyesfajta lépés a részéről. Botka László kijelentései és programja sok konfliktust generált. A közös listáról szóló ajánlatát meglehetősen hamar visszautasították, ennek egyértelmű következménye a lemondása.

Ha lesz bármiféle közös kezdeményezés – tette hozzá –, akkor annak az MSZP bizonyosan része lesz, része kell, hogy legyen.

– Nagyon sajnálom. De nem állhatunk meg, megyünk előre: szombaton a választmány várhatóan mandátumot ad majd Tóth Bertalannak, hogy a Botka László kezdeményezte választási szövetségről elkezdett tárgyalásokat tovább folytassa a demokratikus ellenzék pártjaival – mondta az egri Korózs Lajos országgyűlési képviselő. Szavai szerint az, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje, „még a jövő zenéje”.

– Meglepett, váratlanul ért, csalódott vagyok – így reagált Hiesz György Gyöngyös szocialista polgármestere, akit Botka László pár hete elsőként kért fel országgyűlési képviselőjelölti posztra. Szavai szerint most gondolkodni és tájékozódni kell, mert jelenleg túl sok kusza információt hallani a háttérből, s ezek talán két-három hét múlva letisztulnak.

Szerző
2017.10.02 23:06

Orbánról jót vagy semmit

Publikálás dátuma
2018.11.13 08:00

Fotó: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS
Az RMDSZ és a Fidesz összeborulásának egyik legtragikusabb eredménye az erdélyi magyar nyilvánosság "kivégzése" lett. Az „ingyenpénznek” komoly ára van.
Egyik napról a másikra szüntette meg a bukaresti rádió magyar adása Magyari Nándor László kolozsvári szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatójának szerződését. Magyari évek óta keddenként jelentkezett heti jegyzettel a közrádióban. A szerződésbontás formálisan rendben van, a  történet mégis igen súlyos, mérföldkőnek számít a romániai magyar médiatérben. Hogy miért? Azért, mert az utóbbi években Magyarországról szinte irigykedve figyeltük, hogy Romániában a közmédia (viszonylag) szabad maradt. Miközben a romániai magyar médiát egészében kezdte lenyelni a Fidesz, a román közszolgálati rádiók és televíziók magyar adásai a román és a magyar kormányt, illetve az RMDSZ-t érő bírálatoknak, a velük szemben kritikus véleményformálóknak változatlanul teret adtak. (Az erdélyi magyar médiatermékek többsége Fidesz közeli cégek és magyar állami támogatásból működő alapítványok tulajdonába került. Az RMDSZ alapítványa, a Progress az RMDSZ-Fidesz végső összeborulás eredményeképpen gazdasági okokra hivatkozva megszüntette 2017. januárjától a liberális szemléletű, az Orbán-kormány illiberalizmusával szemben kritikus Erdélyi Riport hetilapot és menesztette a legolvasottabb magyar portál, a maszol.ro véleményrovatának minden „balliberális” publicistáját.) Magyari műsorának kiebrudálására október 30-i, „Egy ámokfutás utolsó lépései” című jegyzete után került sor. A román és magyar kormánnyal szemben egyaránt következetesen kritikus szerző jegyzetében ugyanis azt a kérdést teszi fel (nem először), hogy „vajon a rommagyar formációk (már az egyéni haszonszerzésen túl) nem csupán a Fidesz sugallatára/utasítására maradnak az illiberális irányba haladó hatalmi pártok mellett? Annál is sürgetőbb a kérdés megválaszolása, mert úgy tűnik, hogy szinte tökéletes csapda, amibe belesétáltak, és ha Dragnea bukik ez biza hosszú távra fogja esélyeiket szinte lenullázni.” Az egy nappal korábbi Kelemen Hunor – Orbán Viktor budapesti találkozó kapcsán pedig azt állította, hogy a két magyar vezetőről készült fénykép „jól mutatja az itteni (és az ottani) főnök helyzetét. A kényszeredett mosoly, mely Kelemen Hunor arcán ül, a meglepett tekintet és mimika, a megalázkodó testtartás, a kardotnyelt Orbán Viktor mellett, semmi jót nem ígér. A rommagyar vezér, minden bizonnyal nem kapott engedélyt a Dragnea-tól való elszakadásra, menetelni kell az illiberális úton, egyébként oda a magyarországi pénzek, és kegyvesztetté válik a vezér. Semmi más nem számít”. Ezek után a Liviu Dragnea vezette kormányzó román Szociáldemokrata Párt volt szenátorából lett rádióvezér Magyari nyelvezetére hivatkozva bontotta fel azonnali hatállyal szerződését. Tény, hogy Magyari „nyelvezetével” mindig is voltak gondok, nem egyszer közölt személyeskedésbe átcsapó jegyzetet, de mindeddig azt senki sem kifogásolta a rádió vezetéséből, a román közszolgálati rádióban pedig eddig szabadon lehetett bírálni mind a román politikai elitet, mind az RMDSZ-t, mind az Orbán-kormányt. A Fidesz irányította RMDSZ keze azonban már elért a román közmédiáig, legalábbis annak bukaresti szerkesztőségéig. A múlt héten Bukarestben és Kolozsváron is tárgyaló Szijjártó Péter készségesen meg is ígérte román kollégájának, hogy „Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”. (A román jogállamiság kérdése épp ma kerül újra terítékre az Európai Parlamentben.) A magyar külügy első embere az RMDSZ-hez sem érkezett üres kézzel, Kolozsváron azt jelentette be, hogy Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Erdélyben eddig Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak. Egyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Fidesz lenyelte Erdélyt, befolyása Bukarestben is egyre jelentősebb. Az RMDSZ, amely több mint két évtizeden át a Kárpát-medencei magyarság legerősebb és mindvégig önálló politikai ereje volt, mára kettős kiszolgáltatottságba került, Budapesttől való függősége pedig immár romániai pozícióit fenyegeti. Merthogy, amint Magyari fogalmazott egyik jegyzetében, „ingyenebéd a korrupciós láncolatban sincs”. Az erdélyi magyar média tehetetlen, ugyanis az vagy direkt magyarországi Fidesz- és kormányközeli tulajdonban van, vagy RMDSZ alapítványi tulajdonban, a néhány még létező független médiatermék pedig a román állami támogatásokat kezelő RMDSZ alapítvány, a Communitas, vagy magyar állam támogatása nélkül nem tud létezni. Főképp nem úgy, hogy az Orbán-kormány milliárdokból fejleszti saját erdélyi médiabirodalmát.  

Parászka Boróka: nem kell kompromisszumot kötni

Valóban változik-e a helyzet, érezhető-e politikai nyomás a szerkesztőségen? - kérdeztük Parászka Borókától, a marosvásárhelyi közrádió magyar adásának szerkesztőjétől, az egyik legismertebb erdélyi médiaszereplőtől. Parászka szerint az erdélyi magyar média tere pontosan olyan ritmusban szűkül, mint a magyarországi, és a sajtószabadságot nagyon hasonló módon korlátozza a hatalom, amit eufemisztikusan „tulajdonosi körnek” szoktak nevezni. A román közmédia hosszú időn át nagyon szerencsés helyzetben volt, mert a „tulajdonosi kör” maga a rádió és tévéilletéket fizető állampolgár volt, biztosított volt az anyagi és tartalmi függetlensége. A rádióilletéket néhány éve eltörölték, a közmédia függővé vált a költségvetéstől. „Ezzel együtt a közmédiának abban a részében, ahol én dolgozom, a tartalomgyártás eddig zavartalanul, hatalomgyakorlás nélkül, szabadon működik. Ez pedig a szerkesztőség stratégiai döntésének, a szerkesztőségen belüli szolidaritásnak, a szakmai szervezetek támogatásának köszönhető. Engem háromszor jelentettek fel csak az idén, immár a legmagasabb, média ellenőrző hatóságnál, az Audiovizuális Tanácsnál. A korábbi években is gyakoriak volt a feljelentések, a mobbing, a fenyegetések. Az idei eljárás hasonló volt ahhoz, ami tavaly a Pátria Rádió munkatársát, Gazdag Józsefet érintette. Őt a szlovák frekvenciatanács, névtelen feljelentés alapján lefolytatott eljárás után, figyelmeztetésben részesítette egy műsor miatt, amelyben a CEU körüli vitákról volt szó, illetve elhangzott egy Bődöcs Tibor -féle Orbán paródia is. Az én műsoromat is azért jelentették fel – többek között – mert kritikus az Orbán-kormánnyal, illetve mert ellenzéki meghívottjaim voltak (az egyik kifogásolt meghívott Szalai Erzsébet, a másik Hont András illetve Böröcz József volt). A román audiovizuális tanács bekérette a hanganyagokat, azok fordítását, kielemezték a tartalmakat. Több hónapon át folyt az eljárás, de nem találtak kifogásolni valót.” A marosvásárhelyi újságíró elmondta, az ő műsoraiban is rendszeresen felmerülnek romániai, magyarországi ellenzéki témák, megszólalnak ellenzékiek. És nem csak az általa vezetett Értsünk Szót adásában, de a rádió többi műsorában is folyamatosan figyelemmel kísérik a legvitatottabb kérdéseket (így a CEU-t is, a menekültválság eseményeit, a közép-kelet európai korrupciós ügyeket, az újságírókat és a médiaszabadságot fenyegető atrocitásokat). Igaz, tette hozzá Parászka, hogy a „nyomásgyakorlás, a fenyegetések, a lejárató kampányok nem enyhülnek, sőt fokozódnak. Erre számítok a továbbiakban is, erre készülök”. Értékelése szerint azonban tartósabbnak bizonyul a szakmai elkötelezettség, a minőség. Ma a Marosvásárhelyi Rádió közmédiaként működik, olyan védett térként, ahol máshol el nem hangzó ügyekkel, témákkal szembesül a székelyföldi hallgató, és „ez egy olyan felelősség, amellyel kapcsolatban nem lehet, és nem kell kompromisszumot kötni”. (G.M)

Az erdélyi magyar sajtónak is vége

Az Erdélyi Riport felszámolása és a maszol.ro véleményrovatának megtisztítása kapcsán Tamás Gáspár Miklós 2017. január 3-án a hvg-ben azt a következtetést vonta le, hogy „az erdélyi magyar sajtónak is vége”. Az azóta történtek őt igazolták. TGM akkor úgy vélte, “Az erdélyi magyar értelmiség persze majd a hivatalos médiaszerkezeten kívül is valahogy majd megszervezi önmagát, de az RMDSZ-szel folytatott gyöngéd viszonyának alighanem vége. Így is túl sokáig tartott, és a kölcsönös tolerancia záloga – a hallgatás és a mellébeszélés – már nem áll, mert nem állhat fönn. ”A romániai magyar médiatérből kiszorított értelmiségi réteg azonban máig keresi az önszerveződés lehetőségeit, de a közösségi médián túlmenően egyelőre nem sok sikerrel. És távlatilag sem körvonalazódik semmi, TGM közel két éve megfogalmazott helyzetértékelése máig helytálló: „Egyelőre azonban nincs olyan gazdaságilag és politikailag önálló része a Duna-medencei magyar életnek, amelyben ne Orbán miniszterelnök úr hatalma lenne a döntőbíró. Kikerülni már nem lehet. Szembeszállni vele azonban még mindig lehetséges". 

2018.11.13 08:00
Frissítve: 2018.11.13 08:00

Harmadával kevesebb jut a nehezen élőknek: a szegényeken spórol a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.12 07:30

Fotó: / Radó ferenc
Összességében harminc százalékkal kevesebb segítséget kapnak a legrászorultabbak azóta, hogy kormány 2015-ben átalakította a segélyezési rendszert – derül ki egy friss tanulmányból.
A humántárca 2015 márciusától eltörölte a korábbi központi lakásfenntartási és adósságrendezési támogatást, valamint megváltoztatta a méltányossági közgyógyellátás és ápolási díj szabályait. Ezek helyett egységes települési támogatást vezetett be, amit már csak akkor finanszíroz a kormány, ha az adott önkormányzat adóbevételei nem elegendőek a segélyek kifizetésére. Mindössze 260 városban és községben olyan magas az adóerő, hogy az állam egy fillért sem ad a segélyekre, a hazai települések 83 százaléka a legalacsonyabb adóbevétellel rendelkező kategóriába tartozik, ahol a kormánynak kell a zsebébe nyúlni a támogatások kifizetésekor. Mégis sokat spórol a szegényeken az állam, hiszen az új szabályok hatására 2014 és 2016 között drasztikusan, 30 százalékkal csökkent a rászorulóknak kifizetett összeg és átrendeződött a támogatások szerkezete is– olvasható a Tárki múlt héten bemutatott Társadalmi riport 2018 című kötetének egyik tanulmányában. Szociológusok már az átalakítás hónapjaiban arra figyelmeztettek, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megítélésének és keretének járási szintre emelése, valamint a helyi segélyek átalakítása miatt sokan kieshetnek a támogatásból a rászorulók közül. Kopasz Marianna és Gábos András tanulmánya is ezt igazolja – bár a szerzőpáros rögtön az anyag elején megmondja, hogy a munkát a humántárca szociális ügyekért felelős államtitkársága felkérésére végezték el. A hatásvizsgálat épp azért különösen izgalmas, mert eddig nagyon kevés kormánydöntés társadalmi hatásait értékelő szakértői anyag került nyilvánosságra.
A kutatók az anyaggyűjtés során azt tapasztalták, hogy miközben nem csökkent jelentősen az önkormányzati segélyt igénylők száma, 2016-ban már csak a változás előtti létszám fele kapott pénzt, a támogatásra költött összeg pedig a 70 százalékára esett vissza. Ez a durva zuhanás elsősorban a lakhatást segítő támogatások csökkenése miatt következett be. A Tárki tanulmánya szerint a szinte teljes körű ellátástól két év alatt odáig jutottunk, hogy már csak a városok és falvak háromnegyede működtetett lakástámogatási rendszert, a korábban segélyezetteknek pedig már csak a 44 százaléka kapott segítséget a rezsiköltségek egy részének fedezésére. A gyógyszertámogatást kérők száma alig változott, az ezen a címen megítélt támogatás viszont a kormánydöntés hatására a felére esett vissza és hatalmas a visszaesés a családtagjukat otthon ápolók támogatásában is. 2014-ről 2016-ra megfeleződött a segélyezett ápoló családtagok száma, ráadásul sokkal kevesebb pénzt kaptak, mint korábban. Kopasz Mariann és Gábos András adatokkal igazolja, hogy a kormány átalakítási döntése nyomán kevesebb pénz jut a válsághelyzetben lévők megsegítésére is, holott ez maradt az egyetlen segélyezési forma, amit kötelezően működtetnie kell minden településnek. Csakhogy 2016-ban a 13 százalékuk egyetlen ilyen kérést sem teljesített. Jellemzően az aprófalvak nem tudnak annyi pénzt megspórolni, hogy kisegíthessék a krízishelyzetbe került lakóikat. Ugrásszerűen megnőtt ugyanakkor az áttekinthetetlenebb, kiszámíthatatlanabb „egyéb” támogatás címén megítélt segélyek aránya. 2016-ban már az összes támogatás több mint felét ilyen alapon osztották ki. A Tárki tanulmánya tehát egyértelműen bebizonyítja, hogy a segélyezési rendszer átalakításával a kiszámítható támogatások aránya jelentősen csökkent, ami a szociális biztonság csökkenéséhez vezetett. Ráadásul a legszegényebbek helyzete akkor is romlott, ha valamilyen jogcímen mégis hozzájutottak valamilyen támogatáshoz, mert ilyenkor is sokkal kevesebbet kaptak, mint a törvénymódosítás előtt. Már csak az a kérdés, hogy a kormány a felmérés nyomán akar-e változtatni az új gyakorlaton, hogy segítsen a rászorulókon. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás feltételeinek belügyminisztériumi szigorítási terve, hogy a jogosultság jövedelmi határának megállapításakor vegyék figyelembe egy másik családtag közmunkás bérét is, azt jelzi: ha lesz is változás, az tovább ront a társadalmi periférián lévők helyzetén.

Mindenki rosszabbul járt

A lakhatási szegénység felszámolásáért dolgozó Habitat for Humanity Magyarország még az önkormányzati segélyezés átalakításának évében megvizsgálta az új helyi szociális támogatási szabályzatokat. Az erről készült összefoglaló szerint a települések több mint 15 százaléka egyáltalán nem segítette lakosai lakásfenntartását 2015 márciusától, de a legszegényebbek mindenhol kevesebb pénzt kaptak erre a célra, mint korábban. Minél többen éltek egy háztartásban, annál rosszabbul jártak. Lakásfenntartási támogatást 2013-ban – amikor a segély 90 százalékát még az állam fizette minden település lakóinak – 450 ezer háztartás kapott

Hézagos rezsicsökkentés

Majdnem 370 ezer háztartás kért idén szociális tűzifa támogatást – ezt a Belügyminisztérium (BM) a csepeli Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva a múlt héten hozta nyilvánosságra. Az érintettek október 15-ig jelenthették be támogatási igényüket a helyi önkormányzatoknál. A kérelmeket a BM most összegzi, de ahhoz, hogy a települések megkaphassák az erre fordítható pénzt, külön kormánydöntést is kell hozni. Ennél nagyobb baj, hogy az állam csak a fa árát téríti meg, a tüzelő szállításának és esetleg felvágásának költségeit mindenhol az önkormányzatoknak kell kigazdálkodnia.

2018.11.12 07:30
Frissítve: 2018.11.12 12:26