Katalónia - Sztrájkok, tüntetések, felháborodás

Publikálás dátuma
2017.10.03 14:09
Tiltakozók Barcelonában. FOTÓ: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Fotó: /
Nagyszabású sztrájk és felvonulások bénítják meg Katalóniát kedden tiltakozásként az erőszakos rendőri beavatkozás ellen a múlt hét végi katalán függetlenségi népszavazáson.

A munkabeszüntetés miatt például Barcelonában zárva van a legtöbb üzlet: piacok, butikok, pékségek, kávézók. Nem nyitottak ki a múzeumok, kulturális központok és a színházak is törölték a mai előadásokat.

A tömegközlekedést csak a csúcsidőben biztosítják: ez a reggeli órákban a városi metró esetében 35 százalékos volt, és legközelebb délután öt és este nyolc óra között is ugyanennyi lesz, addig azonban nem közlekednek a szerelvények. Kevesebb a városban a taxi is, a repülőtéri buszoknak 50 százaléka jár. Kora délelőtt a repülőteret üzemeltető AENA társaság azt közölte: a légi forgalom zavartalan, és eddig nem okozott járatkéséseket a sztrájk.

Barcelona utcáira ezrek vonultak ki, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban: tüntetnek a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál.

Több, a városból kivezető főúton is tiltakozó menet bénítja meg a forgalmat, Katalóniában pedig összesen 47 útszakaszon nem lehet közlekedni a munkabeszüntetés és a tüntetések miatt.

A tiltakozó akciót eredetileg még a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet, civil szervezetek és cégek támogatása mellett, mint "harcot az elnyomás ellen a szabadságért", így kifejezve ellenérzésüket a hatósági intézkedésekkel szemben, amellyel a spanyol kormány igyekezett megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum megrendezését.

A vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják a tiltakozói akciót a rendőri erőszak ellen.

Monste Ros, a CCOO katalán szervezetének szóvivője szerint nem lehet pontosan tudni, hogy mennyien sztrájkolnak, egyrészt mert elég későn hirdették meg az eseményt, másrészt mert nincs technikai kapacitásuk, hogy ezt felmérjék. "Van, ahol többen, van ahol kevesebben" - fogalmazott egy interjúban.

Szerző
2017.10.03 14:09

Válságmenedzser az osztrák szocdemek élén

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:30

Fotó: Facebook/pamela.rendi.wagner/
A pártelnökség is támogatásáról biztosította Pamela Rendi-Wagnert, a szociáldemokraták kinevezett elnökét. Nem lesz egyszerű dolga.
Nem éli legszebb napjait az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A politikai erőt sokkolta, hogy távozott az elnöki székből Christian Kern, aki az európai szociáldemokraták esetleges listavezetőjeként az Európai Bizottság élére pályázik. Azután azonban, hogy bejelentette távozását, kiderült, az SPÖ-nél rengeteg a feszültség. A párt tiroli tagszervezetét vezető Elisabeth Blanik azzal vádolta két párttársát, a menekültpolitika szigorítását támogató burgenlandi pártvezetőt, Hans Peter Doskozilt, valamint a stájerországi Michael Schickhofert, hogy a párt válságát saját imázsuk javítására kívánják felhasználni. Mint mondta, a Kern utódának jelölt Pamela Rendi-Wagner csak akkor lehet sikeres, ha „mindenki alárendeli magát a pártelnöknek”. Blanik már múlt héten élesen bírálta párttársait amiatt, mert már azelőtt megszellőztették a sajtónak Kern lemondását, hogy a hivatalos bejelentést megtette volna. „Egyeseket kivételes közlési kényszer jellemez” – hangoztatta a tiroli politikus. A befolyásos bécsi polgármester, a fővárosi SPÖ-tagszervezetet irányító Michael Ludwig támogatásáról biztosította a beiktatás előtt álló pártvezetőt, „Emiatt nem kell aggódnia” – hangoztatta. Ez azért komoly fegyvertény az 1971-ben született politikus számára, mert a bécsi tagszervezet különösen erős. Szintén egyhangú támogatásáról biztosította Rendi-Wagnert a burgenlandi SPÖ. Az egykori egészségügyi miniszter, és korábban orvosként praktizáló Rendi-Wagner nem egyszerű pácienst választott ki magának. A közvéleménykutatásokat illetően az SPÖ nem áll rosszul, a felmérések túlnyomó többsége szerint megelőzi a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpártot, de a tavaly októberi választás óta nem növelte támogatottságát, az ellenzékiség nyomán nem vált népszerűbbé az SPÖ a választók szemében. Félő, hogy a felszínre került belső feszültségek miatt visszaesik a szociáldemokraták támogatottsága, aminek az első jelei már érzékelhetőek: a Research Affairs múlt heti felmérése 24 százalékon látta, ami két hét alatt három százalékos visszaesésnek felel meg. Egy felmérésből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azért az látható, ha most lennének választások Ausztriában, a szociáldemokratáknak nem lenne esélyük a győzelemre, tíz százalékkal maradnának le az Osztrák Néppárt (ÖVP) mögött.
Christian Kern szerint utódának könnyebb dolga lesz, mint amilyen neki volt, mert Rendi-Wagnernek a párt válsága mellett nem kell a kormány krízisét menedzselnie. Mint a bécsi sajtó írta, az önbizalomhiánnyal nem küzdő Kern távozásában szerepet játszhatott az is, hogy láthatóan nem ízlett neki az ellenzéki szerep. Ennek az is oka lehet, hogy az SPÖ-nek mintha nem is lenne terve ilyen helyzetekre. A tavaly decemberi kormányalakítás előtt a párt mindössze kétszer volt ellenzékben, a hatvanas években, amikor a néppárti Josef Klaus Ende egyedül kormányozhatott, majd a 2000-es években, amikor a szintén néppárti Wolfgang Schüssel hét évig tölthette be a kancellári tisztséget az FPÖ, illetve a BZÖ támogatásával. A szociáldemokraták akkor is nehezen birkóztak meg az ellenzéki szerepkörrel – emlékeztet az ORF. Kern ugyanakkor úgy vélte, Rendi-Wagner nagyon is alkalmas erre a szerepkörre. Az SPÖ beiktatandó elnöke nem rendelkezik komoly politikai múlttal, de ez akár előnyére is válhat. Több éven át az egészségügyi minisztériumban dolgozott részlegvezetőként, Kern hívására 2017 tavaszán került a tárca élére. Csak ekkor lépett be a szociáldemokrata pártba. Másfél év múltán máris a balközép tömörülés élére került, vagyis igazi villámkarrier az övé. Peter Filzmaier politológus az ORF-nek elmondta, Rendi Wagnernek válságmenedzserként kell irányítania az SPÖ-t, amely igen megosztott a bevándorlás témakörében. Paradoxnak nevezte, hogy a pártnak szövetségi szinten támadó menekültpolitikát kell folytatnia az ÖVP-vel és az FPÖ-vel szemben. Csakhogy a helyzetet nehezíti, hogy az SPÖ több tartományban együtt kormányoz a kormány valamely pártjával. Rendi-Wagner várhatóan a városi, liberálisabb lakosság körében lesz népszerű. Az új pártvezető több évig élt Izraelben, a Tel-Aviv-i egyetemen oktatott.
2018.09.26 09:30
Frissítve: 2018.09.26 09:30

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:25