Agrárkamara - Választás kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2017.10.05 07:20
KÉSZÜLŐDÉS - A betakarítás után választ új kamarai vezetőket a tagság - Népszava fotó
Fotó: /
Szinte minisztériumként működő szervezetté válhat az agrárgazdasági kamara, ha a november 3-iki választások után a jelenlegi vezetés marad hatalmon.

Szabálytalan, sőt törvénybe ütköző, valamint igazságtalan a 350 ezer tagot számláló az agrárkamara jelenlegi választási rendszere - állították a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői tegnapi tájékoztatójukon. A rendszer azért törvénysértő, mert a kamarai törvény előírja, hogy a választásokat megyei közgyűléseken kell megszervezni, ám a NAK egyetlen ilyen közgyűlést sem hívott össze. Az érdekvédelmi szervezet eleve illegitimnek tartja a NAK-ot, mert az előző kamarai választáson ténylegesen csak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetkezetek (Magosz) indulhatott, ebből fakadóan egy olyan kamarai vezetés (elnökség) jött létre, amely a Magosz vezetésében közreműködő személyekből és megyei elnökeiből áll. Ők nem képviselik a teljes agrártársadalmat- állította Nagy Tamás, a MOSZ elnöke.

A tagság elégedetlenségét jelzi, hogy végül összesen 9 megyében a MOSZ-nak is lesz listája - említette Nagy Tamás, a szervezet elnöke. Érdekességképpen, Békésben a MOSZ és a Magosz várhatóan közös listát állít. Elfogadhatatlan, hogy a kamarai tagok névsorát a választások előtt nem kapta meg a szövetség, így nem is kereshette fel az érintetteket, hogy kifejthesse a programját. Az is erősen kifogásolható, hogy míg a kereskedelmi és iparkamarai tagság önkéntes, az agrárkamarai viszont kötelező, ráadásul olyanoknak is, akiknek legföljebb közvetve van közük a mezőgazdasági termeléshez, mint például az élelmiszerkereskedelmi cégek.

A kamara elnöke, Győrffy Balázs, aki a kormányközelinek tartott Magosz alelnöke, és akit a szervezet ismét jelölt a posztra, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is. A NAK egyik alelnöke pedig Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára, csakhogy jogszabály tiltja, hogy kormánytag, állami vezető köztestületben vezető posztot töltsön be - figyelmeztetett Nagy Tamás.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke hangsúlyozta, érthetetlen, hogy a NAK évi 10 milliárdos költségvetéséből, amelyből 6,7 milliárd forint a tagok befizetéséből származik, miért tart fenn több mint 600 embert foglalkoztató apparátust. Szerinte magyarázatra szorul az is, hogy mi szükség összesen 41 igazgatóságra. A kamara humánpolitikai területén többen dolgoznak, mint az agrártárca hasonló szervezeti egységében. A Népszava információi szerint a jogelőd Magyar Agrárkamaránál alig több, mint 100-an dolgoztak.

A NAK csak hirdetésre és reklámokra több mint 600 millió forintot költött az elmúlt 2 évben, szervezetfejlesztési tanácsadásra pedig 260 millió forintot fordított. Az agrártámogatások kifizetésének csúszása, vagy éppen a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának felháborító késedelme miatt a NAK nem tiltakozott, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a vezető tisztségviselőinek egy része politikus, vagy államigazgatási tisztséget tölt be.

Olyan önkéntes tagságú szakmai kamarára van szükség, amely a mindenkori kormánnyal együttműködik, de ha kell bírál és szakmai kérdésekben vállalja az ütközéseket. Olyan kamarára van szükség, amelynek a munkája, a szolgáltatásai vonzóak a termelők számára, átlátható és független a politikától. A kamara jelenleg nem önálló, a politika és a kormány által vezérelt szervezet- vélte Nagy Tamás.

MOSZ-listás megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron,  Hajdú-Bihar, Heves,  Jász-Nagykunk-Szolnok,  Nógrád,  Pest,  Szabolcs-Szatmár-Bereg. 

Szerző
2017.10.05 07:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07