Katalónia - Lépés a kárhozat útján

Publikálás dátuma
2017.10.06 07:35
Fotó: AFP/Guillaume Pinon/NurPhoto
Fotó: /
A spanyol kormány a vasárnapi referendum óta először tett konkrét lépést arra, hogy megakadályozza a függetlenség kikiáltását.
Fotó: AFP/Javier Luengo

Fotó: AFP/Javier Luengo

A katalán vezetőnek mihamarabb vissza kell térnie a törvény által kikövezett útra, és fel kell adnia függetlenségi törekvéseit, ha nem akar nagyobb bajt – nyilatkozta a spanyol miniszterelnök. Mariano Rajoy az Efe hírügynökségnek reagált Carles Puigdemont előző esti beszédére, amelyben a katalán politikus megismételte: végigmennek a megkezdett úton. Ezzel korábbi kijelentésére utalhatott, miszerint a jövő héten kikiáltják a függetlenséget.

Szerda esti, javarészt katalán nyelven tartott beszédében az egykori újságíró többek között a vasárnapi népszavazáson tapasztalt erőszak miatt is támadta a spanyol kormányt. Egyúttal csalódásának adott hangot, amiért VI. Fülöp király a hagyományokat felrúgva kedd este állást foglalt – természetesen a madridi kormány mellett – a konfliktusban. Az 54 éves politikus megismételte, hogy szívesen venné, ha közvetítőn keresztül tárgyalhatna Madriddal. A központi kormány azonban hallani sem akar dialógusról, míg Puigdemont „vissza nem tér a törvényes keretek közé".

Katalóniában mindeközben állandósult a bizonytalanság, a megosztottság. Az El País beszámolója szerint ez a két érzés az uralkodó a katalán rendőrség, a Mossos d’Esquadra berkein belül is. Sokan úgy vélik, kihasználták őket – különösen a katalán rendőrfőnök, Josep Lluís Trapero, akinek zendülés bűncselekménye miatt kell vallomást tennie a spanyol központi büntetőbíróságon –, és el is árulta őket a katalán vezetés, amely „zsákutcába vezeti” az egész régiót. Mások azonban rendkívül büszkék arra, hogy ilyen időkben a katalán rendőrség kötelékéhez tartozhatnak.

Bekeményítettek
A spanyol alkotmánybíróság csütörtökön délután azonnali hatállyal felfüggesztette a katalán parlament hétfőre tervezett ülését. Így próbálja megakadályozni a függetlenség egyoldalú kikiáltását. A katalán vezetés szerdán jelentette be, hogy a hétfői parlamenti ülésen megtárgyalják a függetlenségi népszavazás eredményeit és hatását. A várakozásoknak megfelelően akkor kiáltották volna ki Katalónia függetlenségét, ám egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a katalán válasz.

„Az a szomorú érzés uralkodik itt, hogy az elsők, akik elbuknak, azok a katalán rendőrök leszek” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő forrás, arra utalva, hogy többen is Trapero sorsára juthatnak. Jelenleg is vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy a helyi rendőrség szembement-e a legfelsőbb bíróság utasításával a népszavazás idején tanúsított „passzív” viselkedéssel, hiszen a szavazóhelyiségeket az esetek többségében a Madridból odavezényelt rohamrendőrök ürítették ki, olykor brutális módszerekkel. A katalán rendőrök közül azonban többen is azt nyilatkozták: tehetetlenek voltak, hiszen – a legfelsőbb bíróság utasításával szemben – a rendőrfőnök is megparancsolta, hogy nem avatkozhatnak be, csak abban az esetben, ha egy civilt vagy másik rendőrt támadás ér. „Ráléptünk a kárhozat útjára” – írta le a helyzetet egy katalán rendőr.

Mentorától kapott pofont Rajoy
José María Aznar volt kormányfő, a jelenlegi miniszterelnök, Mariano Rajoy egykori mentora keményen nekiment a kormánynak csütörtöki nyilatkozatában, amelyben leszögezte: több hibát már nem követhetnek el Katalóniában. Azzal vádolta a néppárti miniszterelnököt, hogy nem megfelelően kezelte a krízist, majd jó tanácsként azt javasolta: ha a továbbiakban sem tud megküzdeni a helyzettel, írjon ki választásokat, hogy a spanyol megválaszthassák azt, aki megbirkózik a válsággal.

2017.10.06 07:35

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30