Borg/McEnroe - Ellenségből barát

Publikálás dátuma
2017.10.10 07:45
Forrás: Company Hungary Kft.
Fotó: /
A múlt héten mozikba került film két teniszsztár gyötrelmes felemelkedését, rivalizálását és egymásra találását mutatja be.

A 1980-as wimbledoni férfi egyéni döntőt ma is a sporttörténelem legnagyobb eseményei között tartják számon. A majdnem négy órán át tartó összecsapás a világ első számú teniszezője, az immár az ötödik wimbledoni bajnoki címére hajtó svéd Björn Borg és a világranglista második helyezettje, ám sem a nézők, sem sporttársai között nem túl népszerű, faragatlan, indulatos amerikai John McEnroe között zajlott.

A két fenomén látszólag tűz és víz volt – a tökéletes ellenpár révén pedig adott volt a lehetőség egy izgalmas sportfilmre. A rendezést a dán Janus Metzre bízták, aki korábban csak dokumentumfilmeket készített, így aztán nem csoda, hogy nem a látványra, hanem a karakterekre koncentrált. Metz a két ember drámáját állítja a film középpontjába.

Borg kezdetben szelídíthetetlen volt, látványos kirohanásokat rendezett a pályán, képtelen volt a szabályokat elfogadni, ezért fél évre el is tiltották a tenisztől. Tizenöt évesen, edzője válaszút elé állította „Egy feltétellel maradhatsz: ha soha többé semmilyen érzelmet nem mutatsz a pályán. Minden dühödet, haragodat vidd bele az ütéseidbe, a játékodba, és játssz úgy, mintha minden meccs egyetlen labdamenet lenne, amit meg kell nyerned.” Borg a Davis-kupában legyőzte a világranglista akkori 20. helyezettjét, Onny Parunt, és egyből világsztár lett, húszévesen már háromszoros Grand Slam-győztes volt.

Edzője hatására jégemberré változott, s apró rituálék tartották össze. Csakhogy mindennél jobban fél a vereségtől, a kiégés határán táncolt, legbelül kételyek gyötörték. Nem tudta elfogadni, hogy ne ő legyen a legjobb. 26 évesen fel is hagyott az élsporttal. McEnroe ellenben duzzadt az energiától és a nyerni akarástól – csak épp ritkán volt képes megőrizni a hidegvérét.

A Sverrir Gudnason által megformált Borg a filmben lényegesen nagyobb szerepet kapott, mint a McEnroe-t alakító Shia LaBeouf. A film a közepéig szépen építkezik, ám a karakterek vázlatosak maradnak: McEnroe-nál teljesen kibontatlan marad az elvadulás lélektani folyamata. Ráadásul a tenisz szerelmesei is csalódottak maradhatnak, hiszen a néha túlságosan is feszesre vágott mérkőzések képeiből nem jön át a játék sava-borsa. Mindez persze szükségszerű, hiszen nem túl valószínű, hogy a két főszereplő tényleg profi módon teniszezik. A baj sokkal inkább az, hogy nem találtak izgalmas képi megoldást a játék bemutatásához.

Az utolsó öt perc viszont szinte mindenért kárpótol, a szereplők másfél óra elteltével végre egymáshoz szólnak. Mint kiderül, nagyon is megértették egymást, mindössze annyiban különböztek, hogy amíg Borg magában elfojtotta a dühöt, addig McEnroe szabadjára engedte azt. A valóságban egyébként később életre szóló barátokká váltak: olyannyira, hogy Borg volt McEnroe esküvői tanúja.

Infó:

Borg/McEnroe

feliratos, svéd-dán-finn dráma

Rendező: Janus Metz Pedersen

Forgalmazó: A Company Hungary Kft.

Hálás téma
A sport mindig is remek filmalapanyag volt – íme, a Népszava kedvenc önéletrajzi jellegű filmjei az utóbbi tíz évből.
Foxcatcher (2014)
Az olimpiai bajnok birkózó-testvérpár, Mark és Dave Schultz meg az excentrikus milliárdos, John du Pont drámája letaglózó színészi alakításokkal (Steve Carell, Channing Tatum).
A szív bajnokai (2009)
Kicsit nyálas, kicsit túl amerikai, ám elmondhatatlanul emberi és szívmelengető film Michael Oher amerikaifutball-játékos szokatlan karrierjéről Sandra Bullock Oscar-díjas alakításával.
Hajsza a győzelemért (2013)
James Hunt és Niki Lauda vérre menő rivalizálása a Formula–1 aranykorából. Szex, motorzaj, rock & roll!
Pénzcsináló (2011)
Az Oakland baseball-csapatának megmentője nem a Billy Beane-t alakító Brad Pitt, hanem egy szemüveges számítógépguru. Tanulságos film a mai, statisztikákkal terhelt sportvilágban.
Az elátkozott Leeds United (2009)
Brian Clough edzőlegendává válásának története hamisítatlan szigetországi mezbe bújtatva: csak semmi finomkodás, kérem, angolok vagyunk! - Cs.A.

2017.10.10 07:45

Életet mentett a hős szállodai recepciós

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:25

Fotó: Facebook/ Országos Mentőszolgálat
Hotelben esett össze egy idős asszony, a fiatal férfi azonnal megkezdte az újraélesztést.
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán mondott köszönetet egy szálloda recepciósának, aki egy idős nő segítségére sietett. Az asszony a hotelben esett össze, és miután a férfi nem tapasztalt légzést, azonnal megkezdte a beteg újraélesztését. Bár a központi rohamkocsi hamar a helyszínre ért és emelt szinten folytatta az ellátást, a fiatal szállodai alkalmazott sem tétlenkedett: segítette a további beavatkozásokat és még a betegmozgatásban is részt vett. Az idős nőt végül – az időben megkezdett mellkasi nyomásoknak köszönhetően – stabil állapotban szállították.
„A helyszínen nem igazán volt alkalmunk megköszönni a hős recepciós segítségét de remélem így talán elér hozzá!”
– mondta az eset után a mentőorvos.
2018.08.17 17:25
Frissítve: 2018.08.17 17:25

A nyugdíjreform talán már nem is elég

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:52

Fotó: / Kállai Márton
Nem omlik össze a nyugdíjrendszer, de egyre nőnek a feszültségek: a frissen nyugdíjba vonulók és az idősebbek közt, de a 40 év után visszavonuló nők és a rugalmatlan korhatár miatt munkában maradók közt is.
Mielőbbi nyugdíjreformot sürget legújabb elemzésében az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő. Simonovits András az Indexen arról értekezett, hogy azért lett volna jobb az egykor általa is támogatott inflációkövető nyugdíjemelés helyett mégis az előző évi nettó bérnövekedés felét is tartalmazó „svájci indexálásnál” maradni, mert akkor a régebbi ellátások is magasabb arányban nőttek volna. Az emiatt emelkedő nyugdíjkifizetések pedig óvatosabb béremelésre kényszerítették volna a kormányt, amely most a magas béremelésekkel és a szociális hozzájárulási adó szintén radikális csökkentésével látszólag paradicsomi állapotokat teremtett a munkavállalók és a munkaadók számára. A progresszív személyi jövedelemadó eltörlése és az utóbbi két év reálbérrobbanása azonban szinte elviselhetetlen egyenlőtlenségeket hozott a nyugdíjrendszerbe – szögezi le Simonovits. Már 18 százalékos rés keletkezett az azonos körülmények között 2-3 éve és a most nyugdíjba vonult friss nyugdíjasok között, és az idősebbek leszakadása idén, sőt a szerző szerint 2021-ig tovább nő. Végeredményként pedig az összes nyugdíjas rosszul jár, hiszen ellátásuk egyre kevesebbet ér a bérekhez képest. Ez az úgynevezett „helyettesítési ráta” 2015-ben még majdnem 70 százalék volt, ma már alig magasabb 50 százaléknál. A szakértő arra figyelmeztet a cikkben, hogy a bérnövekedés törvényszerűen lassul majd, a magasabb induló nyugdíjjal belépők hatására emelkedik az átlagnyugdíj és a helyettesítési arány visszaáll a magasabb szintre. Ezek hatására pedig néhány év múlva az akkori kormány kénytelen lesz ismét emelni a járulékkulcsokat. Simonovits András ehhez hozzáveszi azt a feszültséget is, ami a Nők40 lehetőségével élni tudók és a teljesen rugalmatlan, de egyre emelkedő korhatár miatt munkavégzésre kényszerített tömegek között feszül. Hevesen tiltakozik a biztosítók által gerjesztett hisztéria ellen, hogy a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, de állítja: Nők40 nélküli rugalmasabb korhatárt, progresszív személyi jövedelemadót és nem csak inflációkövető indexálást kell bevezetni – lehetőleg minél hamarabb.
Szerző
2018.08.17 16:52