Tömeges leépítést jelentett be a brit óriásvállalat

Tömeges elbocsátásokat jelentett be kedden a BAE Systems, a legnagyobb brit hadiipari konglomerátum, elsősorban a Typhoon harci repülőgépek megrendelését övező bizonytalanságok miatt.

A cég a keddi közlemény szerint összesen 1910 alkalmazottat küld el nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási központjaiból. A legtöbben, 1400-an a BAE repülőgépipari üzletágától és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási részlegektől távoznak a következő három évben, de megszűnik 375 állás a haditengerészeti ágazatnál is.

A cég világszerte 83 ezer, Nagy-Britanniában 34 600 alkalmazottat foglalkoztat. A kedden bejelentett leépítés a brit üzemeket érinti. A BAE Systems a Londoni Értéktőzsdén közzétett tájékoztatásában hangsúlyozza, hogy Katar nemrégiben szándéknyilatkozatot írt alá 24 Typhoon megrendeléséről, és ha ebből tényleges vásárlási szerződés lesz, az még a következő évtized jelentős részében is biztosítja a géptípus gyártását és a gyártáshoz kötődő munkahelyeket. 

A cég szerint azonban a jövőbeni megrendelések időzítése "mindig bizonytalan", ezért a BAE a gyártás folyamatosságának fenntartása végett lassítja a Typhoon gépek összeszerelési ütemét. A BAE még harminc évvel ezelőtt nyerte el a brit hadiipar eddigi messze legnagyobb egyedi megrendelését, egy 20 milliárd fontos (hétezer milliárd forintos), egyebek mellett Tornado, Hawk és újabban Eurofighter Typhoon harci repülőgépekre szóló, összetett szaúd-arábiai szállítási és szolgáltatási szerződést. Ennek örve alatt a cég az utóbbi három évtizedben számos kapcsolódó megrendelést is kapott; a szerződésláncolat összértéke mára jóval meghaladja a 40 milliárd fontot.

A Typhoonok szaúdi megrendeléséről azonban egyelőre csak tárgyalások folynak, a brit kormány pedig nemrégiben bejelentette, hogy a brit királyi légierő (RAF) kötelékében repülő Tornado harci gépeket 2019-ben kivonja a hadrendből. Ezzel megszűnik a brit Tornado-flotta fenntartási tevékenysége is, amelyet szintén a BAE látott el.

A BAE Systems szaúdi fegyverüzleteit ráadásul folyamatos jogi támadások is érik.     A legutóbbi keresetet a fegyverkereskedelem ellen küzdő legnagyobb brit kampánycsoport, a Campaign Against the Arms Trade nyújtotta be, azon a címen, hogy a Nagy-Britannia alapvető emberi jogokat sértő módon exportál fejlett hadfelszerelést Szaúd-Arábiának.

A londoni felsőbíróság a nyáron - nem jogerősen - elvetette a keresetet, de a kampánycsoport fellebbezést terjesztett be, azzal az indokkal, hogy ha a felsőbírósági határozat érvényben marad, London szabadkezet kap "a Szaúd-Arábiához hasonló brutális, az emberi és a nemzetközi emberiességi jogokat sárba tipró diktatúrák" felfegyverzéséhez.

Szerző
2017.10.10 14:50

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30