Mást mond Lázár és mást az ellenőrök - Gyanús utakon az uniós pénzek

Publikálás dátuma
2017.10.11 07:02
EU-s ellenőrzés a felcsúti kisvasúton - Népszava fotó
Fotó: /
Miközben Lázár János visszautasít minden gyanút, az uniós ellenőrök a magyar projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják

Magyarországon gyorsan zajlik az EU-s forrásokból finanszírozott projektek kiválasztása, magas a hazai költségvetésből érkező előlegek összege, viszont rendkívül lassan halad az uniós pénzek lehívása. Brüsszeli statisztikák alapján nagyjából így lehet összefoglalni a 2014-2020 között hazánknak járó közösségi támogatások felhasználásának eddigi tapasztalatait.

A jelenlegi költségvetési ciklusban egyetlen EU tagállam sem hirdetett ki annyi uniós finanszírozásra kész projektet, mint Magyarország. Bizottsági adatok szerint a magyarok a 2014-2020 között rendelkezésre álló regionális pénzügyi keret 70 százalékát már lefedték nyertes pályázatokkal, és ezzel az aránnyal az elsők a 28 tagállam között. Érdekes azonban, hogy a pénzlehívásban már nem jeleskednek ennyire a magyar hatóságok: az uniós büdzséből hét év alatt járó nagyjából 25 milliárd euró támogatási összegnek csak a 3,7 százalékáról nyújtottak be számlát Brüsszelnek, vagyis eddig 2,18 milliárd eurót kaptak a közösből.

Ebben a tekintetben az átlagosan 7,2 százalékos mutatót produkáló EU-átlag mögött kullog Magyarország. Ez különösen annak fényében furcsa, hogy a magyar költségvetésből származó előlegek kifizetése ugyanakkor jól halad, és már az összes kifizetések 8 százalékán áll, ami valamelyest meg is haladja az EU-átlagot. A regionális politikát jól ismerő szakértők szerint mindez többek között azzal magyarázható, hogy a projektekért felelős hatóságok Magyarországon jóval magasabb szállítási előleget fizetnek a projektgazdáknak, mint amennyit az Európai Bizottságtól azonnal visszaigényelhetnek.

Az EU regionális fejlesztési politikájának eredményeit értékelő jelentés szerint a tagországok a közbeszerzési eljárásokban követik el a legtöbb szabálytalanságot. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a bizottsági ellenőrök a projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják. Már korábban nyilvánosságra került, hogy 2016-ban hazánk volt a listavezető a rendellenességek miatt kivetett pénzügyi korrekció összegének nagysága alapján. A korábbi költségvetési időszakban elkövetett szabálytalanságok miatt zárolt 267 millió euró azonban nem veszett el, mert az EU előírásainak megfelelően időközben más programokra sikerült átcsoportosítani. Ám Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megkérdőjelezhető projekteknek csak kis része az, amelyeknek a megvalósítása során uniós előírásba ütköző szabálytalanság történik.

A felzárkóztatási támogatások jövőjére vonatkozó javaslatait 2018. májusában teszi le az asztalra az Európai Bizottság. Többen a regionális politika további decentralizálását, a tagállami hatáskörök Brüsszel rovására történő erősítését szorgalmazzák. Ennek része lehet az egyszerűsített, számla nélküli költségelszámolás rendszerének a mainál szélesebb körű alkalmazása, amit egyesek feltételekhez, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz kötnének.

Lázár éles vitákra készül
Magyarországnak éles vitákra kell készülnie a következő, 2020 utáni uniós költségvetési időszak kapcsán – derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a parlament európai ügyek bizottságában elmondott éves beszámolójából. A Brexit miatt ugyanis akár százmilliárd euróval csökkenhet az Európai Unió kohéziós támogatásokra is felhasználható kerete, másfelől várható, hogy a 2020-as uniós költségvetésben a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendőkre fog helyeződni a hangsúly. Lázár szerint Magyarországnak politikailag meg kell akadályozni, hogy a visszatérítendő támogatások csak Nyugat-Európában hasznosuljanak, mint eddig. A vitára való felkészülés már most elindult, így a kancelláriaminiszter rendelt például egy hatástanulmányt arról, hogyan hasznosult a 2007-2013 között Magyarországra érkezett 3500 milliárdos agrártámogatás. A bizottsági ülésen felmerült, hogy Brüsszel a 2020 utáni időszakban a felzárkóztatási forrásokat kötheti-e a jogállami elvek megvalósulásához. Lázár szerint nem, mivel a kohéziós alapokat annak kompenzálására kapjuk, hogy a közös joggyakorlás érdekében lemondtunk bizonyos jogainkról, például a belső vámokról. Lázár szerint ugyanakkor az unióban bizonyos politikai-tagállami csoportok „arra kaptak megbízást”, hogy a Kelet-Európában elköltött pénzek legitimitását meg kell kérdőjelezni, mivel ezzel saját befizetéseiket is csökkenthetik. A kancelláriaminiszter továbbá élénken tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon kiemelkedő mértékű lenne az uniós forráslehívás kapcsán a korrupció. „Azt a leghatározottabban visszautasítom, hogy itt pofára menne a pénzosztás" – válaszolt Lázár.
B.Z.



2017.10.11 07:02

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17

Havazni fog éjszaka, de havas eső is lehet

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:06
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Vasárnap fagypont körül alakul a hőmérséklet, délen és keleten lehet a legtöbb hó.
Az időjárási prognózis szerint éjszaka túlnyomóan borult lesz az ég, és dél felől egyre többfelé várható havazás, a déli, délkeleti határvidéken havas eső is lehet. Vasárnap a nap nagy részében többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de késő délutántól északnyugaton, majd estétől északon másutt is felszakadozik a felhőzet. Eleinte több helyen, délután egyre inkább keleten valószínű havazás, a délkeleti, déli határvidéken átmenetileg havas eső is lehet. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -5 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap -2 és +2 fok között várható. 
Szerző
2019.01.19 17:06