Mást mond Lázár és mást az ellenőrök - Gyanús utakon az uniós pénzek

Publikálás dátuma
2017.10.11 07:02
EU-s ellenőrzés a felcsúti kisvasúton - Népszava fotó
Fotó: /
Miközben Lázár János visszautasít minden gyanút, az uniós ellenőrök a magyar projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják

Magyarországon gyorsan zajlik az EU-s forrásokból finanszírozott projektek kiválasztása, magas a hazai költségvetésből érkező előlegek összege, viszont rendkívül lassan halad az uniós pénzek lehívása. Brüsszeli statisztikák alapján nagyjából így lehet összefoglalni a 2014-2020 között hazánknak járó közösségi támogatások felhasználásának eddigi tapasztalatait.

A jelenlegi költségvetési ciklusban egyetlen EU tagállam sem hirdetett ki annyi uniós finanszírozásra kész projektet, mint Magyarország. Bizottsági adatok szerint a magyarok a 2014-2020 között rendelkezésre álló regionális pénzügyi keret 70 százalékát már lefedték nyertes pályázatokkal, és ezzel az aránnyal az elsők a 28 tagállam között. Érdekes azonban, hogy a pénzlehívásban már nem jeleskednek ennyire a magyar hatóságok: az uniós büdzséből hét év alatt járó nagyjából 25 milliárd euró támogatási összegnek csak a 3,7 százalékáról nyújtottak be számlát Brüsszelnek, vagyis eddig 2,18 milliárd eurót kaptak a közösből.

Ebben a tekintetben az átlagosan 7,2 százalékos mutatót produkáló EU-átlag mögött kullog Magyarország. Ez különösen annak fényében furcsa, hogy a magyar költségvetésből származó előlegek kifizetése ugyanakkor jól halad, és már az összes kifizetések 8 százalékán áll, ami valamelyest meg is haladja az EU-átlagot. A regionális politikát jól ismerő szakértők szerint mindez többek között azzal magyarázható, hogy a projektekért felelős hatóságok Magyarországon jóval magasabb szállítási előleget fizetnek a projektgazdáknak, mint amennyit az Európai Bizottságtól azonnal visszaigényelhetnek.

Az EU regionális fejlesztési politikájának eredményeit értékelő jelentés szerint a tagországok a közbeszerzési eljárásokban követik el a legtöbb szabálytalanságot. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a bizottsági ellenőrök a projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják. Már korábban nyilvánosságra került, hogy 2016-ban hazánk volt a listavezető a rendellenességek miatt kivetett pénzügyi korrekció összegének nagysága alapján. A korábbi költségvetési időszakban elkövetett szabálytalanságok miatt zárolt 267 millió euró azonban nem veszett el, mert az EU előírásainak megfelelően időközben más programokra sikerült átcsoportosítani. Ám Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megkérdőjelezhető projekteknek csak kis része az, amelyeknek a megvalósítása során uniós előírásba ütköző szabálytalanság történik.

A felzárkóztatási támogatások jövőjére vonatkozó javaslatait 2018. májusában teszi le az asztalra az Európai Bizottság. Többen a regionális politika további decentralizálását, a tagállami hatáskörök Brüsszel rovására történő erősítését szorgalmazzák. Ennek része lehet az egyszerűsített, számla nélküli költségelszámolás rendszerének a mainál szélesebb körű alkalmazása, amit egyesek feltételekhez, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz kötnének.

Lázár éles vitákra készül
Magyarországnak éles vitákra kell készülnie a következő, 2020 utáni uniós költségvetési időszak kapcsán – derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a parlament európai ügyek bizottságában elmondott éves beszámolójából. A Brexit miatt ugyanis akár százmilliárd euróval csökkenhet az Európai Unió kohéziós támogatásokra is felhasználható kerete, másfelől várható, hogy a 2020-as uniós költségvetésben a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendőkre fog helyeződni a hangsúly. Lázár szerint Magyarországnak politikailag meg kell akadályozni, hogy a visszatérítendő támogatások csak Nyugat-Európában hasznosuljanak, mint eddig. A vitára való felkészülés már most elindult, így a kancelláriaminiszter rendelt például egy hatástanulmányt arról, hogyan hasznosult a 2007-2013 között Magyarországra érkezett 3500 milliárdos agrártámogatás. A bizottsági ülésen felmerült, hogy Brüsszel a 2020 utáni időszakban a felzárkóztatási forrásokat kötheti-e a jogállami elvek megvalósulásához. Lázár szerint nem, mivel a kohéziós alapokat annak kompenzálására kapjuk, hogy a közös joggyakorlás érdekében lemondtunk bizonyos jogainkról, például a belső vámokról. Lázár szerint ugyanakkor az unióban bizonyos politikai-tagállami csoportok „arra kaptak megbízást”, hogy a Kelet-Európában elköltött pénzek legitimitását meg kell kérdőjelezni, mivel ezzel saját befizetéseiket is csökkenthetik. A kancelláriaminiszter továbbá élénken tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon kiemelkedő mértékű lenne az uniós forráslehívás kapcsán a korrupció. „Azt a leghatározottabban visszautasítom, hogy itt pofára menne a pénzosztás" – válaszolt Lázár.
B.Z.



2017.10.11 07:02

Akkora szarvasgombát találtak Baranyában, mint egy gyerek feje (képek)

Publikálás dátuma
2018.12.19 14:46
Óriási szarvasgomba
Fotó: Agrárminisztérium/
Több mint egy kilót nyom, és éppen csak kétszáz grammal múlja alul a Magyarországon valaha talált legnagyobb isztriai szarvasgombát a mostani fogás.
Rekordméretű szarvasgombát találtak Baranyában, derül ki az Agrárminisztérium közleményéből. Az 1040 grammos isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) a hazánkban valaha előkerült legnagyobb példány, csaknem kétszer akkora, mint a legutóbb talált óriás. Az eddigi rekordot egy 2016-ban megtalált 600 grammos szarvasgomba tartotta, ami szintén Baranyában került elő.
A világ legdrágább gombafajának számító isztriai szarvasgomba számára az idei év nemcsak rekord méreteket, hanem - a bőséges olaszországi termésnek köszönhetően - rekord alacsony árakat is eredményezett. A hosszú és meleg nyár a jelek szerint jól esett nekik.
Szarvasgombát egyébként először 1998-ban találtak Magyarországon. Az abszolút magyar szarvasgombarekord egy 2014-ben talált, 1280 grammos nyári szarvasgomba, amelyet - liofilizált, vagyis speciálisan szárított állapotban - a Mezőgazdasági Múzeumban állítottak ki.
2018.12.19 14:46

Ungár szimbolikusan kiszáll a milliárdos családi cégből: vagyonkezelőre bízza részvénycsomagját

Publikálás dátuma
2018.12.19 14:42

Fotó: / Tóth Gergő
Azt, hogy pontosan kire ruházza át a részvényeit, az LMP-s képviselő nem árulta el. A megállapodásuk határozatlan időre szól.
Ungár Péter névleg kiszáll a családja érdekeltségébe tartozó ingatlanfejlesztő cégből: úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre ruházza át a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben, röviden a BIF-ben meglévő részvénycsomagját – tudta meg a hvg.hu.  A portál úgy tudja, az LMP országgyűlési képviselőjeként politizáló Ungár azért döntött így, mert állandó hitelességi problémaként merült fel vele szemben, hogy részvényes az édesanyjához, Schmidt Máriához köthető társaságban. A BIF nagyrészvényese viszont a Schmidt Máriával és testvérével közös cége, a PIÓ-21 Kft., és ebben Ungár továbbra is tulajdonos marad. Ungár Péter a portál kérdésére megerősítette, hogy vagyonkezelőre ruházza a magánszemélyként tulajdonolt részvényeit, ahogy azt is, hogy az örökölt, Schmidt Máriával és testvérével, Ungár Annával közös cégben változatlanul megmarad a részesedése.
„Már korábban is sokszor elmondtam, hogy a családi cégben lévő részesedésemhez édesapám korai halála miatt, örökség útján jutottam. Miután kisebbségi tulajdonos vagyok, a családi cég döntéseibe semmilyen érdemi beleszólásom nincs. Politikusi pályát választottam, de, hogy politikai tevékenységemre ne vessen árnyékot a családtagjaim által vezetett nyilvános részvénytársaság tevékenysége, a nyilvános részvénytársaságban való közvetlen részesedésemtől a mai nappal megváltam”
– jelentette ki.
Ungár hozzáfűzte, hogy ezzel eleget tett ígéretének, ami arra irányult, hogy az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeknek elejét veszi és a helyzetet megnyugtatóan rendezi.
„Miután a saját tulajdonrészemet vagyonkezelésbe adtam, innentől mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy a piaci döntésekbe semmilyen beleszólásom nincs”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezzel a lépéssel „a lehető legtisztább helyzetet állította elő”. Azt, hogy kire bízta a részvénycsomagot, nem árulta el, arra hivatkozva, hogy a vagyonkezelő nem szeretne nyilvánosságra kerülni. Annyit mondott, hogy „BIF-hez közeli”, és a megállapodásuk határozatlan időre szól.
2018.12.19 14:42
Frissítve: 2018.12.19 14:45