Felfüggesztik a katalán függetlenséget

Publikálás dátuma
2017.10.10 22:16
Eredményre várva - Fotó: PAU BARRENA / AFP
Fotó: /
Az október 1-jén megrendezett népszavazás alapján Katalónia elnyerte a jogot arra, hogy függetlenné váljon – jelentette ki a barcelonai parlamentben Carles Puigdemont, a tartomány miniszterelnöke. Hozzátette, Katalónia „önálló ország lesz". Ugyanakkor békülékeny beszédében hozzátette, felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozatot és a következő időszakot a madridi kormánnyal való tárgyalásoknak szentelik. „Esélyt adunk a megbeszéléseknek" - közölte.

Puigdemont tehát jövő időben beszélt az önállóságról, s arról nem tett említést, mennyi időt adnak a tárgyalásoknak. Ez a megoldás Madridnak is megfelel, hiszen Spanyolország azt remélheti: Katalóniában előbb-utóbb lecseng az önállóság kérdése, s nem lesznek többségben az önállóság támogatói. Ne feledjük, hogy a referendumon bár 90 százalék voksolt a Spanyolországtól való elszakadásra, s csak 42 százalék élt szavazati jogával. Igaz, a katalán kormány szerint megannyi polgárt akadályoztak meg abban, hogy leadhassák szavazataikat.

Az persze kérdés, miként lehet tárgyalni Spanyolországgal. Madrid ugyanis hallani sem akar a függetlenségről, s ha Barcelona olyan tárgyalásokat javasol, aminek a vége az önállóság lenne, ebbe a madridi kormány aligha megy vele. Az egyedüli megoldás egy kiterjesztett autonómia lenne Katalónia számára. (lásd keretes anyagunkat) 

Puigdemont az egyedüli lehetséges megoldást választotta, eggyel visszalépett. Az elmúlt időszak alapján megállapíthattuk, Spanyolország akár erővel is képes lenne megakadályozni a független Katalónia kikiáltását. Ráadásul a tartományban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint nem szabad tovább élezni a feszültséget, esélyt kell adni a tárgyalásoknak. A katalán miniszterelnök bejelentését mindezek mellett gazdasági okok is befolyásolták: több bank jelezte, hogy áthelyezi központját más spanyol városokba, s ugyanezt jelentették be egyes vállalatok is. Hiába tehetősebb tartomány Katalónia a többi spanyolnál, a függetlenséggel aligha járna jól pénzügyi szempontból már csak amiatt is, mert bizonytalan, mennyi idő alatt válhatna az Európai Unió tagjává. Egy függetlenné váló Katalónia ellen Madrid akár gazdasági embargót is bevezethetne. A mérsékeltek fellélegezhetnek, kérdés azonban, meddig.

Lépnie kell a spanyol kormányfőnek

Miközben Katalóniában egyre feszültebb a helyzet, már a szeparatisták körében is mind többen vélik úgy: nem kellene olajat önteni a tűzre. Többen úgy vélik, a józan észre kell hallgatni, mert hazájuk teljesen elszigetelődhet, ha a totális önállóság útját választja. A gondok már most jelentkeznek. Egyes bankok után vállalatok jelentették be, hogy a központot áthelyezik Barcelonából Madridba. Múlt hétvégén a jelenlegi katalán kormányfő, Carles Pugdemont elődje, Artur Mas hívta fel a figyelmet arra, hogy Katalónia még nem érett meg az önállóságra, ezúttal pedig a székhely, Barcelona polgármestere, Ada Colau emelt szót a teljes függetlenség ellen. „Most higgadtságra van szükségünk minden fél részéről. Nincs szükségünk arra, hogy elfajuljon a helyzet” - jelentette ki. Hozzátette, az október 1-jén megtartott referendum még nem szolgáltat jogalapot az önállóságra. Egyben „szociális együttműködést” követelt. A baloldali városvezető ugyanakkor felszólította a Katalóniában kivételesen népszerűtlen spanyol miniszterelnököt, Mariano Rajoyt arra, vonja vissza a tartományból a mintegy 4000 fős spanyol paramilitáris erőt. Utalt arra: a kormányfő nem függesztheti fel a demokratikusan létrejött katalán intézményeket.

Katalóniában sokak számára Quebec a példakép. A frankofón kanadai tartományban a hatvanas években mozgalom indult az önállóságért, szélsőbaloldali gerillák merényleteket, túszejtő akciókat is végrehajtottak, végül azonban kompromisszum született az ottawai kormány és a helyiek között. Quebec a lehető legnagyobb fokú autonómiát kapta meg. A baloldali gerillákat pedig viszonylag enyhe büntetéssel sújtották. A kiegyezés le is higgasztotta a kedélyeket. Bár a megállapodás szúrta sok angol ajkú konzervatív szemét, senkinek sem jutna eszébe a dokumentum esetleges újratárgyalása. Nyilvánvaló, elkerülhetetlen Katalónia jogállásának újratárgyalása még akkor is, ha ezt Rajoy kormányfő elutasítja. A számokat ugyanis mindenki ismeri: miközben Katalóniában él a spanyol lakosság 16 százaléka, ők termelik meg a GDP 26 százalékát.

2017.10.10 22:16

Pintér leváltotta a Csongrád megyei főkapitányt

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:36
Fotó: Népszava
Fotó: /
A belügyminiszter a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének kinevezését vonta vissza.
„Magyarország belügyminisztere 2018. szeptember 30. hatállyal visszavonta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői kinevezését”
– közölte a Belügyminisztérium.
A közlemény szerint Pintér Sándor Piros Attila r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsost rendelkezési állományba helyezte. Az országos rendőrfőkapitány javaslatára a belügyminiszter a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével 2018. október 1-jei hatállyal Rádi Norbert r. ezredes, rendőrségi főtanácsost bízta meg.
2018.09.25 09:36
Frissítve: 2018.09.25 09:36

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30