Beer püspök egy másik "határról", amit nem szabad átlépni

Publikálás dátuma
2017.10.10. 22:29
Beer püspök - Foók: Tóth Gergő
A menekültválságról szervezett felekezetközi fórumot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Beer Miklós katolikus püspök mellett Bolba Márta evangélikus lelkész is meghívást kapott.

A vendéglátó felekezetet Darvas István főrabbi képviselte a Mazsihisz kedd esti rendezvényen. Elmondta, hogy a zsidó hagyományok szerint a rászoruló embereknek vallásuktól függetlenül segíteni kell. A tanítások azonban nem térnek ki a „tömeges bevándorlásra", már csak azért sem, mert hosszú időn keresztül a zsidóságnak nem volt saját, független állama.

Beer Miklós katolikus püspök, Élő Anita újságíró (Heti Válasz), a fórum moderátora, Bolba Márta evangélikus lelkész, Darvas István főrabbi

Beer Miklós katolikus püspök, Élő Anita újságíró (Heti Válasz), a fórum moderátora, Bolba Márta evangélikus lelkész, Darvas István főrabbi

„Folyamatos határátlépésben vagyunk" – állapította meg a főrabbi. A zsinagógákban ugyanis sok szó esik aktuális problémákról, mindenki ehhez igyekszik megtalálni azokat a vallási idézeteket, amelyekről úgy gondolja, leginkább alátámasztja érvelését. Darvas István is említett egyet, ami szerinte illik a fórum témájához. Méghozzá Jób könyvéből: „Mindentől, amitől félve féltem, és amitől rettegtem, eljött reám".

Bolba Márta evangélikus lelkész nemrég a józsefvárosi önkormányzati időközi választáson civil szervezetek támogatásával elindult (és alulmaradt) a fideszes jelölttel szemben. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek megteremtették annak a kultúráját, hogyan lehet kezelni a tömeget.

Baj van, ha a menekültektől félni kezdünk. Ráadásul az országos botrányt kavaró őcsényi esetben, mikor is a helyiek egy része fellépett a menekültek ellen, nem tömegről, csupán néhány emberről volt szó. Olyanokról, akiket a magyar állam már hivatalosan is elismert menekültként. Az evangélikus lelkész szerint azt is meg kell kérdezni, miért alakult ki a félelem a társadalomban, hogyan jutottunk ide.

Beer Miklós váci püspök egyike volt azoknak, akik az őcsényi ügyre reagálva tpetíciót indítottak a menekültek védelmében. A püspök elmondta egy karácsonyi ének szövegét, amit Erdélyben hallott, és ami nagy hatással volt rá: „Ó, ha tudtam volna, hogy te vagy Mária, aranyból és ezüstből is szállást adtam volna". Máté evangéliumából is választott egy „félreérthetetlen" idézetet: „Éheztem, és ennem adtatok, vándor voltam, és befogadtatok".

A főrabbi gondolatmenetét folytatva Beer Miklós kijelentette, hogy van határ, amit – vallási hovatartozástól függetlenül – nem szabad átlépni: az emberség határát. A püspök nem örül a déli határon felhúzott kerítésnek, mert rossz üzenete van. Ezzel együtt nem tartja indokolatlannak. A kerítést szerinte olyan eszközként kell felfogni, ami hozzájárul ahhoz, hogy a menekültek „ne az ablakon, hanem az ajtón" jöjjenek be.

„A pengés kerítésektől kiráz a hideg" – közölte Bolba Márta. Az evangélikus lelkész feltette a kérdést: hogyan várjuk el a menekültek integrációját, ha ehhez a minimális feltételeket sem biztosítjuk? Darvas István főrabbi szerint a határokat nyilvánvalóan védeni kell, de világosan meg kell határozni azokat a kritériumokat is, amelyek megléte esetén beengedjük a hozzánk érkezőket.

Szerző

Felfüggesztik a katalán függetlenséget

Publikálás dátuma
2017.10.10. 22:16
Eredményre várva - Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az október 1-jén megrendezett népszavazás alapján Katalónia elnyerte a jogot arra, hogy függetlenné váljon – jelentette ki a barcelonai parlamentben Carles Puigdemont, a tartomány miniszterelnöke. Hozzátette, Katalónia „önálló ország lesz". Ugyanakkor békülékeny beszédében hozzátette, felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozatot és a következő időszakot a madridi kormánnyal való tárgyalásoknak szentelik. „Esélyt adunk a megbeszéléseknek" - közölte.

Puigdemont tehát jövő időben beszélt az önállóságról, s arról nem tett említést, mennyi időt adnak a tárgyalásoknak. Ez a megoldás Madridnak is megfelel, hiszen Spanyolország azt remélheti: Katalóniában előbb-utóbb lecseng az önállóság kérdése, s nem lesznek többségben az önállóság támogatói. Ne feledjük, hogy a referendumon bár 90 százalék voksolt a Spanyolországtól való elszakadásra, s csak 42 százalék élt szavazati jogával. Igaz, a katalán kormány szerint megannyi polgárt akadályoztak meg abban, hogy leadhassák szavazataikat.

Az persze kérdés, miként lehet tárgyalni Spanyolországgal. Madrid ugyanis hallani sem akar a függetlenségről, s ha Barcelona olyan tárgyalásokat javasol, aminek a vége az önállóság lenne, ebbe a madridi kormány aligha megy vele. Az egyedüli megoldás egy kiterjesztett autonómia lenne Katalónia számára. (lásd keretes anyagunkat) 

Puigdemont az egyedüli lehetséges megoldást választotta, eggyel visszalépett. Az elmúlt időszak alapján megállapíthattuk, Spanyolország akár erővel is képes lenne megakadályozni a független Katalónia kikiáltását. Ráadásul a tartományban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint nem szabad tovább élezni a feszültséget, esélyt kell adni a tárgyalásoknak. A katalán miniszterelnök bejelentését mindezek mellett gazdasági okok is befolyásolták: több bank jelezte, hogy áthelyezi központját más spanyol városokba, s ugyanezt jelentették be egyes vállalatok is. Hiába tehetősebb tartomány Katalónia a többi spanyolnál, a függetlenséggel aligha járna jól pénzügyi szempontból már csak amiatt is, mert bizonytalan, mennyi idő alatt válhatna az Európai Unió tagjává. Egy függetlenné váló Katalónia ellen Madrid akár gazdasági embargót is bevezethetne. A mérsékeltek fellélegezhetnek, kérdés azonban, meddig.

Lépnie kell a spanyol kormányfőnek

Miközben Katalóniában egyre feszültebb a helyzet, már a szeparatisták körében is mind többen vélik úgy: nem kellene olajat önteni a tűzre. Többen úgy vélik, a józan észre kell hallgatni, mert hazájuk teljesen elszigetelődhet, ha a totális önállóság útját választja. A gondok már most jelentkeznek. Egyes bankok után vállalatok jelentették be, hogy a központot áthelyezik Barcelonából Madridba. Múlt hétvégén a jelenlegi katalán kormányfő, Carles Pugdemont elődje, Artur Mas hívta fel a figyelmet arra, hogy Katalónia még nem érett meg az önállóságra, ezúttal pedig a székhely, Barcelona polgármestere, Ada Colau emelt szót a teljes függetlenség ellen. „Most higgadtságra van szükségünk minden fél részéről. Nincs szükségünk arra, hogy elfajuljon a helyzet” - jelentette ki. Hozzátette, az október 1-jén megtartott referendum még nem szolgáltat jogalapot az önállóságra. Egyben „szociális együttműködést” követelt. A baloldali városvezető ugyanakkor felszólította a Katalóniában kivételesen népszerűtlen spanyol miniszterelnököt, Mariano Rajoyt arra, vonja vissza a tartományból a mintegy 4000 fős spanyol paramilitáris erőt. Utalt arra: a kormányfő nem függesztheti fel a demokratikusan létrejött katalán intézményeket.

Katalóniában sokak számára Quebec a példakép. A frankofón kanadai tartományban a hatvanas években mozgalom indult az önállóságért, szélsőbaloldali gerillák merényleteket, túszejtő akciókat is végrehajtottak, végül azonban kompromisszum született az ottawai kormány és a helyiek között. Quebec a lehető legnagyobb fokú autonómiát kapta meg. A baloldali gerillákat pedig viszonylag enyhe büntetéssel sújtották. A kiegyezés le is higgasztotta a kedélyeket. Bár a megállapodás szúrta sok angol ajkú konzervatív szemét, senkinek sem jutna eszébe a dokumentum esetleges újratárgyalása. Nyilvánvaló, elkerülhetetlen Katalónia jogállásának újratárgyalása még akkor is, ha ezt Rajoy kormányfő elutasítja. A számokat ugyanis mindenki ismeri: miközben Katalóniában él a spanyol lakosság 16 százaléka, ők termelik meg a GDP 26 százalékát.

Felfüggesztik a katalán függetlenséget

Publikálás dátuma
2017.10.10. 22:16
Eredményre várva - Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az október 1-jén megrendezett népszavazás alapján Katalónia elnyerte a jogot arra, hogy függetlenné váljon – jelentette ki a barcelonai parlamentben Carles Puigdemont, a tartomány miniszterelnöke. Hozzátette, Katalónia „önálló ország lesz". Ugyanakkor békülékeny beszédében hozzátette, felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozatot és a következő időszakot a madridi kormánnyal való tárgyalásoknak szentelik. „Esélyt adunk a megbeszéléseknek" - közölte.

Puigdemont tehát jövő időben beszélt az önállóságról, s arról nem tett említést, mennyi időt adnak a tárgyalásoknak. Ez a megoldás Madridnak is megfelel, hiszen Spanyolország azt remélheti: Katalóniában előbb-utóbb lecseng az önállóság kérdése, s nem lesznek többségben az önállóság támogatói. Ne feledjük, hogy a referendumon bár 90 százalék voksolt a Spanyolországtól való elszakadásra, s csak 42 százalék élt szavazati jogával. Igaz, a katalán kormány szerint megannyi polgárt akadályoztak meg abban, hogy leadhassák szavazataikat.

Az persze kérdés, miként lehet tárgyalni Spanyolországgal. Madrid ugyanis hallani sem akar a függetlenségről, s ha Barcelona olyan tárgyalásokat javasol, aminek a vége az önállóság lenne, ebbe a madridi kormány aligha megy vele. Az egyedüli megoldás egy kiterjesztett autonómia lenne Katalónia számára. (lásd keretes anyagunkat) 

Puigdemont az egyedüli lehetséges megoldást választotta, eggyel visszalépett. Az elmúlt időszak alapján megállapíthattuk, Spanyolország akár erővel is képes lenne megakadályozni a független Katalónia kikiáltását. Ráadásul a tartományban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint nem szabad tovább élezni a feszültséget, esélyt kell adni a tárgyalásoknak. A katalán miniszterelnök bejelentését mindezek mellett gazdasági okok is befolyásolták: több bank jelezte, hogy áthelyezi központját más spanyol városokba, s ugyanezt jelentették be egyes vállalatok is. Hiába tehetősebb tartomány Katalónia a többi spanyolnál, a függetlenséggel aligha járna jól pénzügyi szempontból már csak amiatt is, mert bizonytalan, mennyi idő alatt válhatna az Európai Unió tagjává. Egy függetlenné váló Katalónia ellen Madrid akár gazdasági embargót is bevezethetne. A mérsékeltek fellélegezhetnek, kérdés azonban, meddig.

Lépnie kell a spanyol kormányfőnek

Miközben Katalóniában egyre feszültebb a helyzet, már a szeparatisták körében is mind többen vélik úgy: nem kellene olajat önteni a tűzre. Többen úgy vélik, a józan észre kell hallgatni, mert hazájuk teljesen elszigetelődhet, ha a totális önállóság útját választja. A gondok már most jelentkeznek. Egyes bankok után vállalatok jelentették be, hogy a központot áthelyezik Barcelonából Madridba. Múlt hétvégén a jelenlegi katalán kormányfő, Carles Pugdemont elődje, Artur Mas hívta fel a figyelmet arra, hogy Katalónia még nem érett meg az önállóságra, ezúttal pedig a székhely, Barcelona polgármestere, Ada Colau emelt szót a teljes függetlenség ellen. „Most higgadtságra van szükségünk minden fél részéről. Nincs szükségünk arra, hogy elfajuljon a helyzet” - jelentette ki. Hozzátette, az október 1-jén megtartott referendum még nem szolgáltat jogalapot az önállóságra. Egyben „szociális együttműködést” követelt. A baloldali városvezető ugyanakkor felszólította a Katalóniában kivételesen népszerűtlen spanyol miniszterelnököt, Mariano Rajoyt arra, vonja vissza a tartományból a mintegy 4000 fős spanyol paramilitáris erőt. Utalt arra: a kormányfő nem függesztheti fel a demokratikusan létrejött katalán intézményeket.

Katalóniában sokak számára Quebec a példakép. A frankofón kanadai tartományban a hatvanas években mozgalom indult az önállóságért, szélsőbaloldali gerillák merényleteket, túszejtő akciókat is végrehajtottak, végül azonban kompromisszum született az ottawai kormány és a helyiek között. Quebec a lehető legnagyobb fokú autonómiát kapta meg. A baloldali gerillákat pedig viszonylag enyhe büntetéssel sújtották. A kiegyezés le is higgasztotta a kedélyeket. Bár a megállapodás szúrta sok angol ajkú konzervatív szemét, senkinek sem jutna eszébe a dokumentum esetleges újratárgyalása. Nyilvánvaló, elkerülhetetlen Katalónia jogállásának újratárgyalása még akkor is, ha ezt Rajoy kormányfő elutasítja. A számokat ugyanis mindenki ismeri: miközben Katalóniában él a spanyol lakosság 16 százaléka, ők termelik meg a GDP 26 százalékát.