Katalónia - Rajoy is időt nyer

Publikálás dátuma
2017.10.11 20:53
Fotó: AFP/Javier Soriano
Fotó: /
Színvallásra szólította fel a spanyol miniszterelnök a katalán kormányfőt, Carles Puigdemontot arról, kihirdette-e kedden a függetlenséget, vagy sem.

Megosztotta a katalán elszakadás híveit Carles Puigdemont tartományi kormányfő kedd esti beszéde, aki a még ki sem kiáltott függetlenség felfüggesztését indítványozta, hogy időt adjanak a spanyol kormánnyal való tárgyalásoknak. A legelvakultabbak nemigen hallották meg a miniszterelnök mondatait, úgy értékeltek, történelmi pillanat volt ez, mivel kikiáltották a függetlenséget. A józanabbul gondolkodók azonban elismerték, Puigdemont egy lépést tett hátra. A Le Figaro francia lap több személyt szólaltatott meg azok közül, akik a katalán parlament előtt a nagy bejelentésre vártak, s egyikük egyenesen úgy értékelt, „megszégyenítették” a katalánokat. A többség azonban úgy vélte, a felfüggesztett elszakadásért nem a tartományi, hanem a madridi miniszterelnököt, Mariano Rajoyt terheli a felelősség, no és az Európai Uniót, amely nem állt ki Katalónia függetlensége mellett.

A katalán kormányzat is egyre megosztottabb. A szélsőbaloldali, radikálisan elszakadáspárti CUP párt szerint kedden este ünnepelni kellett volna, s hiba volt a függetlenség felfüggesztését indítványozni.

Puigdemont beszédével csak gyarapodtak a kérdőjelek. Erre utalt Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, aki szerdai beszédében azt követelte a regionális kormányzattól, tegye világossá, kikiáltotta-e a függetlenséget, vagy sem. Ettől függ ugyanis az, hogy életbe lépjen-e a spanyol alkotmány 155-ös cikkelye, amely Katalónia autonómiájának visszavonását tenné lehetővé. Ennek aktiválása egyúttal Puigdemont hatalmának elvételét is jelentené. Rajoy hozzátette, ha Puigdemont nem a spanyol törvények szerint cselekszik, akkor indítványozza a szenátusnál, szavazzák meg az említett cikkely életbe lépését. A felsőházban többségben vannak az általa fémjelzett Spanyol Néppárt képviselői.

A katalán autonómia felfüggesztése alapján elméletileg akár az is elképzelhető lenne, hogy Madrid a hadsereggel tesz rendet. Ezt a lehetőséget azonban megfigyelők teljességgel valószínűtlennek tartják.

Rajoy kemény fellépését az ellenzéki szocialisták is támogatják. Pedro Sánchez pártelnök szintén azt közölte, világossá kell tenni, hogy kihirdették-e a katalán önállóságot, vagy sem. Egyben késznek mutatkozott olyan alkotmánymódosításra, amely kiterjedtebb jogköröket biztosítana a katalánok számára.

Rajoy előzőleg, szerda délelőtt, összehívta a spanyol kormány rendkívüli ülését, hogy a további lépésekről egyeztessen. Kormányzati körök ekkor még azt közölték: minden lehetőség elképzelhető. A miniszterelnök azonban hasonló stratégiát választott, mint Puigdemont: időt próbált nyerni. Ugyanakkor még a spanyol sajtó is csak találgatni tudta, mi is történt kedden este a katalán parlamentben. Már a katalán kormányfő szavai is többféle értelmezésre adtak okot, az azonban végképp meglepő fordulat volt, hogy Puigdemont aláírt egy dokumentumot, amelyben Katalónia függetlenségét hirdették ki, ezt a nyilatkozatot azonban azonnal hatályon kívül helyezték. A függetlenségi népszavazást október 1-jén rendezték meg. Ugyan a polgárok 90 százaléka voksolt az elszakadásra, de csak 42 százalékos részvétel mellett.

2017.10.11 20:53

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30