Michael Haneke - Az abszolút optimista

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:45
Fotó: APA/PICTUREDESK
Fotó: /

Az elidegenedés, a fenyegetettség érzése, az elnyomás, az érzéketlenség témái izgatják a kegyetlenséget alkalmazó filmjeiben. A fehér szalaggal és Szerelemmel nyerte el az Arany Pálmát, az idén debütáló Happy End viszont mintha a megszokottnál könnyedebbre sikerült volna. Michael Haneke még a cannes-i világpremieren adott interjút lapunknak.

- Azt nyilatkozta, hogy a Happy End volt az eddig legkönnyebben készített filmje.

- Természetes, hogy ezt mondtam: sokkal könnyebb sok szereplővel feszültséget teremteni a vásznon, mint mondjuk kettővel. A Szerelem tényleg sokkal nehezebb film volt a számomra a forgatókönyv megírása szempontjából. A Happy End a saját terminusom szerint kórusfilm, mely nagyon sok karaktert mozgat. Ezt egészen könnyű volt megírni, viszont a forgatás sokkal nehezebb volt, mint amikor csak két színésszel vagy egy intim környezetben dolgozunk.

- A Happy Endben a burzsoá középosztály és a migránsok egymás mellett élnek, de a kommunikáció képtelenségnek tűnik köztük. Ez nem biztos, hogy érvényes lenne egy németországi vagy magyarországi helyszínen. Előbbi helyen befogadják őket, mi kerítést húzunk.

- Persze, Angela Merkel és Orbán Viktor totálisan másképpen gondolkodik - mondhatni a két véglet. Ugyanakkor én sem állítom, hogy nincsenek reményteli pillanatok, amikor néhány ember látványosan segít a migránsoknak Franciaországban is – pontosabban Calais-ban, ahol a Happy End játszódik. Viszont azt nem lehet vitatni, hogy a lakosság nagy százaléka nem így cselekszik. Sőt, kifejezetten ellenzik, mert a saját érdekeiket tartják kizárólag szem előtt. Na, ez a része már sokkal érdekesebb a jelenségnek. Én nem a migránsokról akartam filmet készíteni, hanem az európai emberre jellemző érzelmi vakságról. Ez pedig nem a franciák, németek vagy a magyarok, hanem mindannyiunk problémája.

- Kemény szavak.

- Én így látom a helyzetet. Annyira el vagyunk foglalva az egónkkal, hogy a körülöttünk lévő világot már nem is fogjuk fel.

- Mire utal a Happy End cím? Európa végnapjaira?

- Soha nem szoktam saját magamat értelmezni. Viszont arra törekszem, hogy a filmjeim ne csupán egyetlen értelmezési lehetőséget kínáljon a nézőnek. Célom, hogy a mindennapi életünk legnagyobb ellenmondásait egymás mellé tegyem, ezzel kényszerítsem a nézőimet, hogy gondolkozzanak és saját válaszaik legyenek. Ha például ön azt gondolja, hogy a Happy End Európa végét szimbolizálja, nem fogok vitába szállni!

- Ön optimista vagy pesszimista alkat?

- A gondolataim mozgóképes megfogalmazása lehetőséget teremt a világot meghatározó válaszok megtalálására. Ha nem így lenne, nem készítenék filmeket. Így azt mondom: én abszolúte optimista vagyok. A pesszimisták azok a kollégák, akik vígjátékokat készítenek, mert hülyének tartják az embereket, akiknek már nem érdemes komoly kérdéseket feltenni.

- Mennyiben más mobiltelefonnal filmezni, mint a klasszikus filmes kamerákkal?

- Nem volt nehezebb, de azt sem állítom, hogy élveztem volna. De nem volt választásom: ha most, 2017-ben hiteles képet akarok mutatni a társadalmunkról, akkor igazodnom kell a most használt eszközökhöz, különösen, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben a kütyük teljesen megváltoztatták az életünket. Szóval, ez nem csak esztétikai döntés volt.

- Lehet, hogy tíz év múlva a teljes filmet telefonnal fogja rögzíteni?

- Ezt már megtették mások, például Sean Baker a Tangerine forgatása során. Én inkább azt mondanám, hogy fogalmam sincs, hogy tíz év múlva milyen képrögzítő eszközzel fogunk dolgozni. Már, ha még fogok filmezni, mert nem vagyok fiatal. A digitális forradalom, a celluloid film leváltása sok kollégának okozott lelki traumát, de engem egyáltalán nem izgatott. Az elmesélt történet a lényeg, nem az eszköz, amit ahhoz használsz.

- Minden filmjében, így a Happy Endben is számos olyan jelenet van, amelyet távolról mutat. A kamera sokszor szinte távcsőként funkcionál.

- Így van. Valóban nem szeretek túl sok közelit használni, amikor nem indokolt, mert a néző akkor azt hiszi, hogy egyvalamire kell koncentrálnia. Ez az audiovizuális erőszak, mely fals emóciókat ébreszt. Ha mutatok egy totált, a néző elkezd a képen gondolkozni: elkezdi figyelni a részelteket. Nem tudja, hogy mi a fontos, így a meglepetés ereje sokkal nagyobb.

Névjegy
Michael Haneke Münchenben született 1942-ben. Oscar-díjas, kétszeres Arany Pálma és háromszoros Európa-díjas osztrák filmrendező, az egyik legjelentősebb európai auteur.

2017.10.12 07:45

Krétával és szerelemmel

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fekete-fehér krétarajzok színesítik Budapest számos szórakozóhelyét, de többnyire nem tudni ki készítette azokat. Pedig lehet épp KrétaRéka rajzai alatt ücsörögve isszuk a reggeli kávénkat.
Kávézóban vagy szórakozóhelyen ülve valószínűleg egyikünk se azon gondolkodik, hogy ki írta fel a falra kacskaringós betűkkel a választékot, azon pedig végképp nem, hogy ez művészeti kifejezőeszközként is értelmezhető lenne. A fekete táblákra krétával felírt szövegek, mókás rajzok azonban korántsem mindig unatkozó pincérek munkái, gyakran olyan grafikusok, vagy ügyes kezű rajzolók készítik őket, mint KrétaRéka. A fazekas-festőművész családból származó Szekeres Réka kalandos utat tett meg a krétarajzokig: bár nem vették fel az Iparművészeti Egyetemre, tizenöt évet a vendéglátásban töltve rátalált erre a munkára – ahol dolgozott, ő írta a táblákat. Egyszer a szintén hasonló projekteken dolgozó Szalai Szilvi grafikust helyettesítette, s akkor gondolkodott el a váltáson. 
„Amikor elkezdtem, Szilvi – aki már három-négy éve csinálta ezt – azt mondta, nagyon jó ez a dolog, de ne nagyon éljük bele magunkat, mert pár éven belül lecseng, és minden digitalizálnak majd. Ehhez képest rengeteg munkánk van” – meséli KrétaRéka. Azóta számos nagy alkotáson van túl, Szalai Szilvivel közösen dolgoztak a UPC székházon, volt egy három napos bécsi munkájuk, s a kecskeméti Malom Központ teljes belső oszloprendszerét is ők díszítették fel. A tizennyolc darab öt méteres oszlop arculatának kivitelezése egy hetet vett igénybe, s komoly előzetes tervezést igényelt – hangsúlyozta KrétaRéka.
„Kezdőként egy utcai portát készítettem, s évekig úgy mentem el arra, hogy érzékeltem, teljesen megváltozott tőle az utca. Tehát van ennek jelentősége” – válaszolta KrétaRéka a kérdésre, művészetként lehet-e tekinteni a munkájára. Úgy véli, mivel egy adott ember gondolatainak, kreativitásának eredményei az elkészült rajzok, nem lehet másnak nevezni. Azt azonban, hogy múzeumba kerüljenek a feliratok, nehezen tudja elképzelni: úgy látja, a magyarok némileg fantáziátlanok – egy-két szuper kezdeményezéstől eltekintve –, s gyakran nem mernek elrugaszkodni, azt gondolják, nem szabad elvonni a lényeges dolgokról a figyelmet. „Ne rakjunk egy Modigliani mellé kalligráfiát, mert akkor nem arra fog koncentrálni a látogató” – teszi hozzá gúnyosan. Ugyanakkor hozzátette, azt el tudná képzelni, hogy több művész krétarajzaiból kiállítás nyíljon. A street art rohamos terjedését tekintve, talán nem is állunk ettől olyan távol. Addig is, érdemes nyitott szemmel járni, a művészet bármikor szembe jöhet velünk: akár egy gőzölgő csésze képében is.
2018.09.25 13:00
Frissítve: 2018.09.25 13:34

Elhunyt Gary Kurtz

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:15

Fotó: Youtube/The Latest TV/
Az első két Star Wars-film producere 78 éves korában halt meg.
78 éves korában, Londonban elhunyt Gary Kurtz, az első két Star Wars-film Oscar-díjra jelölt producere – írja a BBC.  Családja közleménye szerint Gary Kurtz rákban szenvedett. Hozzátették, hogy Kurtz csodálatos ember volt, akinek az volt az élete, hogy a filmművészeten keresztül megossza az „audiovizuális mesemondás csodáját”. Tehetsége a filmkészítéstől a fotózáson és a zenén át a filmtörténetig számos területen megmutatkozott, emellett szenvedélyes világutazó volt – tették hozzá. Gary Kurtz 1940. július 27-én, Los Angelesben született, és elsőként az Amerikai Graffiti című filmmel szerzett hírnevet, melyet George Lucas rendezett. A Star Wars IV. – Egy új remény és a Star Wars V. – A birodalom visszavág című filmekért Oscar-jelölést kapott.  
2018.09.25 12:15
Frissítve: 2018.09.25 12:15