Happy End - Megértünk a halálra

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:46

Fotó: /

Az osztrák nagymester, Michael Haneke legújabb filmje, a Happy End 2016 nyarán az észak-franciaországi Calais-ban játszódik, és egy kastélyban élő gazdag francia nagypolgári család belső viszonyait mutatja be. Az osztrák nagymester korábbi műveihez hasonlóan a középosztályt, most elsősorban a felső-középosztály tehetős tagjait tanulmányozza a tőle megszokott szenvtelen távolságtartással, statikus kameraállásokból.

Zenei aláfestés nélkül, legtöbbször a játéktéren kívül marad Haneke kamerája, mintha mindig csak belesnénk oda, ahol a cselekmény zajlik. Ez a forma dokumentarista hitelesség érzetét kelti. Vizuálisan egészen játékos műről van szó, a telefonos felvételektől a nagytotálokig nyíló eklektika jellemzi a művet. De távol álljon Hanekétől a valóság szenvtelen visszaadása, vagy a felesleges művészieskedés, mozija társadalomkritikával és iróniával átitatott, vérbeli szatíra.

Noha a cannes-i világpremier előtt a világsajtó migránsfilmnek gondolta a Happy End-et, Hanekét sokkal jobban érdekelte a kiüresedett és sznob életet élő felső-középosztálybeli család működésképtelensége, amely a ma ismert Európa metaforája is. Megkaptuk tőle a rendszerkritikát, csak épp nem úgy, ahogy számítottunk rá. Haneke egyértelművé tette: szerinte nem a migránsok okozzák Európa halálát, hanem a teljesen degenerálódott középosztály. Igazi mizantróp karaktereket hozott össze, akiknek a halál iránti viszonyuk alapján mutat és sorol be a rendező.

A remek színészek (Jean-Louis Trintignant, Mathieu Kassivotz és Isabelle Huppert) gyönyörűen megoldják a feladatot: talán a legnehezebb aktori jelenlét, amikor semmi különöset nem kell csinálni, csak minimalista jelenléttel kell megmutatni egy figura limitjeit. Ráadásul itt mindenki mindennek a metaforája, szappanoperai parafrázisként kong az ürességtől.

A zárójelenet pedig igazi übergonosz poén. Olyan, amelyet az ember sosem felejt el.

Infó:

Happy End

Forgalmazza a Cirkó Film

2017.10.12 07:46

Új Nyúlcipő: Updike híveinek kötelező

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:17

Fotó: /
Októberben jelenik meg Updike híres regénye, a Nyúlcipő magyarul még soha nem publikált, teljes szövege.
John Updike regényíró a Nyúlcipővel lett végérvényesen generációja és a huszadik századi amerikai próza egyik legnagyobb alakja. Az ötkötetes Nyúl-sorozat első kötete magyarul éppen ötven éve, 1968-ban jelent meg először, Réz Ádám fordításában. Csakhogy a Nyúlcipőt Updike többször is átírta, utoljára 1995-ben. – A Nyúlcipő, nyughatatlan és állhatatlan hőséhez hasonlóan, több formában létezik, mint bármelyik másik regényem – vallotta az író, aki rengeteget változtatott a szövegen: egész bekezdéseket kihúzott vagy betoldott, átfogalmazott. A korábbi magyar kiadások hellyel-közzel tudták követni ezt a számtalan változást. Most a 21. Század Kiadó Gy. Horváth László új fordításában – John Updike életműkiadásának első darabjaként – adja közre a regényt, kis túlzással új Nyúlcipőt fog a hazai közönség elé tárni.
Témák
irodalom
2018.09.23 14:17

Dán thriller kapta a CineFest fődíját

Publikálás dátuma
2018.09.23 12:48

Fotó: Cinefest/
Kilenc nap alatt huszonötezer nézőt vonzott a Jameson CineFest, a Miskolcon 15. alkalommal megrendezett nemzetközi filmfesztivál szombat este ért véget. A versenyprogramban tizenkilenc játékfilmet vetítettek, Magyarországon itt volt először látható Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje, a Napszállta, valamint Szilágyi Zsófia Egy nap című drámája. A Krzysztof Zanussi vezette nagyzsűri a fesztivál nagydíját a svéd elsőfilmes rendező, Gustav Möller dán thrillerének, A bűnösnek adta. A fesztivál nagydíját, a Zukor Adolf-díjat szintén elsőfilm kapta: Darko Stante szlovén-osztrák koprodukcióban készült Ok-okozata a felnőtté válással foglalkozó alkotások közül emelkedett ki. A Napszállta különdíjat kapott. A CineNewWave szekcióban a Last Call rövidfilm rendezőjét, Kis Hajnit, valamint a Solar Walk című animáció alkotóját, Bucsi Rékát tüntették ki. 
2018.09.23 12:48