Ugrótamarin-baba Szegeden - Fotó

Publikálás dátuma
2017.10.12 16:02
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Tizenhat év után újra Goeldi-, más néven ugrótamarin (Callimico goeldii) született a Szegedi Vadasparkban, a háromhetes kölyköt már a látogatók is megfigyelhetik az állatkert trópusi házában - tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.

A tudományos nevét felfedezőjéről, Émil August Goeldi svájci zoológusról kapó faj az egyébként is különleges karmosmajmok között is egyedinek számít. Az egyik legkésőbb, 1904-ben leírt főemlős több tulajdonságát tekintve is kitűnik az alcsaládba tartozó majmok közül. A nőstényeknek csak egy utóda születik, amely először két hétig az anyjába kapaszkodik. Majd az apa veszi át őt, végül négyhetes korától az egész család együtt neveli, gondozásába az idősebb testvérek is bekapcsolódnak. Kisebb, 6-8 fős családokban élnek, a karmosmajmok többi fajához képest azonban nagyobb, 30-60 hektáros területen belül mozognak.

A kifejletten 21-24 centiméter hosszú, 400-800 gramm tömegű majmok gyümölcsökön, gombákon, rovarokon kívül előszeretettel fogyasztanak kisebb gerinceseket, gyíkokat és madárfiókákat. Másik nevük, az ugrótamarin a jellegzetes mozgásukra utal: akár négy métert is tudnak ugrani két faág között. Dél-Amerikában, az Amazonas-medence nyugati részén honosak, a trópusi esőerdők alsóbb lombkoronaszintjein mozognak.

Az ugrótamarin bár még nem számít veszélyeztetettnek, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisa szerint számuk csökken. Természetes élőhelyük folyamatos eltűnése mellett az illegális állatkereskedelem veszélyezteti a fajt. Állatkertben nem számít gyakorinak, Magyarországon jelenleg csak a Szegedi Vadasparkban nevelik példányait.

Szerző
2017.10.12 16:02

Félig víz alatti múzeum nyílt a Maldív-szigeteken

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:12
Illusztráció: Facebook/The Coralarium Maldives
Fotó: /
A világ első félig víz alatti múzeuma nyílt meg a Maldív-szigeteken, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi korallzátonyok megőrzésének fontosságára.
Az Északi-Miladummadulu-atollnál kialakított víz alatti szoborpark és tengeri védett övezet, amelyet Coralariumként emlegetnek, a brit művész és természetvédő aktivista, Jason deCaires Taylor, valamint egy helyi luxusüdülő együttműködéséből született meg - számolt be az Érdekes Világ.
“A Coralarium a megőrzésről, a fenntartásról és az oktatásról szól”
- mondta az alkotó.
Hozzátette, a szálloda vezetésével együtt remélik, hogy a kezdeményezés révén sikerül még inkább tudatosítani az emberekben a Maldív-szigeteki korallzátonyok megóvásának fontosságát. 
A csaknem harminc szobrot felvonultató, félig víz alatti múzeum egy lagúnában fekszik, nagyjából 50 méterre a szálloda strandjától. A hatalmas kockaszerű építményhez víz alatti nyárfaszobrok alkotta folyó és rozsdamentes acélból készült lépcsősor vezet. A szobrok, amelyek mindegyikét élő emberekről mintázták, három szinten helyezkednek el. Sok alak lába helyén gyökerek futnak, a szigeteken őshonos gomba- és növényfajokat megidézve. Az árapály miatt a kocka és a szobrok egy része a vízből kiemelkedve tölti a nap egy részét, lehetőséget adva a járókelőknek, hogy a strandról is megcsodálják az építményt. A vendégek a szálloda tengerbiológusa kíséretében látogathatnak el az installációhoz.
Az építmény anyaga lehetővé teszi, hogy a múzeum otthonként szolgáljon a tengeri teremtmények számára. A tervek szerint idővel alga fogja borítani a szobrokat. A szálloda vezetése a galéria szomszédságában korallregeneráló projektbe is kezdett, hogy még gazdagabbá és sokszínűbbé tegye a helyi élővilágot.
2018.08.20 12:12
Frissítve: 2018.08.20 12:12

Bagólesők szárnyalása – intelligens varjak

Publikálás dátuma
2018.08.19 13:29

Fotó: /
Őseink útjai 320 millió éve váltak el az evolúciós sztrádán; a sarkokon kívül egyaránt belaktuk a földrészeket, most pedig mintha egyikünk a másikunkkal szeretné eltakarítani a saját szemetét. Kár az erőfeszítésért – üzenik erre a varjak a nagy intelligenciabajnokság közepette.
Galambok hordják ki a leveleket, a nehezebb csomagoknál a kacagó sirályok és a karvalyok besegítenek, kisebb kordék elé befogott vaddisznók szállítják ki a tejet, nanotechnológiával felturbózott ágyi poloskák segítenek a lepedők tisztán tartásában, valódi görények helyettesítik a csőgörényt, házi pókok szőnek az eldobható műanyag zacskók helyett bevásárlószatyrokat, chippel ellátott denevérek segítik a rendőrök éjjeli járőrözését a zűrösebb városnegyedekben, levélvágó hangyák végzik a tavaszi metszést a kertekben, birkanyájak tartják karban a gyepet, a parkolóházakban telepített kuvikok szolgálnak riasztóként az autófeltörések megakadályozására, mosómedvék ürítik a szemeteseket, varjak takarítják az utcákat… A lehetséges jövőben a városokban az eleve intelligens vagy azzá tett, városban élő, illetve oda szokott állatok jól megférhetnek az ember mellett, hasznos tagjaivá válnak az életközösségnek.  Talán.
A valóságos jelenben már el is kezdődött a közös munka: a nyugat-franciaországi Vendee régió Puy du Fou tematikus vidámparkjában augusztus második hetében szajkók, szarkák, csókák, varjak és hollók (összesen hatan) vették fel a műszakjukat – a feladatuk a látogatók által eldobott kisebb hulladékok, cigarettacsikkek összegyűjtése.   

Jutalomjáték

A párizsi Disneyland után Franciaország második legnagyobb és legnépszerűbb vidámparkjának igazgatója, Nicolas de Villers szerint az együttműködés nemcsak a park tisztaságát szolgálja, de az együttélés lehetőségét is demonstrálja ezekkel az intelligens varjúfélékkel. Amik – akik – a fizetséget minden egyes begyűjtött szemét után megkapják: a gyűjtődobozba ejtett hulladékért cserébe jutalomfalat jár a dolgos szárnyasoknak. A park igazgatója minden bizonnyal olvasta a Science tudományos magazinban tavaly nyáron a svéd Lundi Egyetem kutatói által publikált cikket a hollók taníthatóságáról. A Corvus coraxok ugyanis jövőbelátó egyedeknek bizonyultak csapatostul is: képesek voltak egy egyszerű „átalakítógépet” kavicsokkal „táplálni”, hogy a kimeneti oldalon ételhez jussanak. Amikor pedig nem volt kavics, türelmesen vártak, a megérkezésére. Sőt az egyikük arra is rájött, hogyan lehet meghackelni a gépezetet, és egyetlen kavics bedobása után, felfeszítve a falatkák dobozát, hogyan férhet hozzá az összes eleséghez (akár egy félkarú rabló feltörője…), ráadásul a csapattársainak is megtanította (volna) a trükköt. A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!
Témák
varjak
2018.08.19 13:29