Rákos betegek gyógyítása - Orvosok szerint is aggályos az egységesítés

Publikálás dátuma
2017.10.16 14:51
Illusztráció - AFP fotó
Fotó: /
A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke szerint orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése, az onkológiákon ma még elérhető daganatellenes gyógyszerek alkalmazásának novembertől tervezett korlátozása.

Pajkos Gábor ezt arra a tervezetre reagálva közölte hétfőn az MTI-vel, amely szerint ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákbetegek kezelését. Az MKOT elnöke közleményében úgy fogalmazott, a személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, "ahogyan azt most bevezetni tervezik".  

Pajkos Gábor érvelése szerint statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát.  A szakember kitért arra, a vaklicit - amelynek során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító - jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet.

 Felhívta a figyelmet arra is, hogy az innovatív gyógyszerek felhasználását nem terápiaszűkítéssel lehet hatékonyabbá tenni, hanem például a részletes molekuláris patológiai vizsgálatok gyors és széles körű elérhetővé tételével, mert a tumorok genetikai jellemzőinek lehető legkorábbi ismerete az egyik kulcsa a minél pontosabb terápiaválasztásnak, az egymás után alkalmazható terápiák megtervezésének.

Pajkos Gábor közölte: orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) mostani eljárása, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról áralkura szabnák meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését. Az MKOT elnöke ellentmondást lát abban, hogy a társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.

 A NEAK múlt heti közlése szerint az egészségbiztosító új gyógyszerbeszerzési eljárásokat indít az úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére; a következő évre két eljárás keretében szerzik be a gyógyszereket. Az első eljárásban minden egyes hatóanyagot (35 gyógyszer) külön-külön szerzik be azért, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, biztosítsák a készítményt. A másik eljárásban, új kezelés megkezdésekor, amikor nem lehet különbséget tenni, melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény, a kezelőorvosnak az olcsóbb készítménnyel kell a kezelést megkezdenie.

 Álláspontjuk szerint a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessenek. Ez garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen az orvosa, ami számára a lehető legjobb. Azonban, ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.  Az új közbeszerzési eljárással kapcsolatban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület is jelezte aggályait.

lásd még: Megdöbbentek a rákgyógyszerek finanszírozásának szűkítésén

Szerző
2017.10.16 14:51

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:45

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.
2018.08.17 17:45
Frissítve: 2018.08.17 17:58