Alföldi nem kertel - Nyomasztásból gyűlölet

Publikálás dátuma
2017.10.17 07:47
Bányai Kelemen Barna és Hernádi Judit Fotók: Mészáros Csaba
Fotó: /
Egy takarítónő és egy menekült kapcsolatát dolgozza fel Alföldi Róbert nem kertelő, több tekintetben kegyetlenül fájdalmas rendezése az Átriumban.

Hernádi Judit, mint takarítónő belép egy németországi bárba. Fején eső elleni kendő, a vendéglátóhelyen külföldi vendégmunkások időznek. Egyikük a marokkói Ali (Bányai Kelemen Barna) kiszúrja a nőt, és bár jóval idősebb nála, mégis felkéri táncolni. A gesztus kedves poén is lehetne, de hamar kiderül, hogy ennél jóval többről van szó. Két ember egyszer csak találkozik és elkezdenek egymáshoz kötődni. Mindegy, hogy ki hány éves, honnan jött, semmi sem számít. Tihanyi Ildi realisztikus, szomorkás terében felértékelődnek a gesztusok, a nézések, a csöndek. Alföldi Róbert új rendezésében az Átriumban Fassbinder A félelem megeszi a lelket című alkotásának színpadi adaptációjában sok esetben kilépett a megszokott eszköztárából. A történetet leegyszerűsíti, persze közben sűríti. Nincs semmiféle látványosság, a színészek és a viszonyok kerülnek fókuszba. Csak az számít és ez nagyon jó. Kell hozzá a két főszereplő Hernádi és Bányai Kelemen. Mindketten lassítják a tempót, azt mutatják meg, milyen az amikor két magányos, önmagát a világban egyedül érző ember elkezd egymásra figyelni, amikor csak egymásnak akarnak megfelelni. Sokszor találkozunk nap mint nap olyan előítélettel, hogy miként szeretheti két ember egymást, ha például nagy a korkülönbség. És miért ne szerethetnék, ha sikerül egymást elfogadniuk, akkor ez nem lehet probléma.

Mihályfi Balázs és Bercsényi Péter

Mihályfi Balázs és Bercsényi Péter

Csakhogy, mint Fassbinder művének címében szerepel A félelem megeszi a lelket, vagyis a közegből, a társadalmi normáktól való eltérés tönkre tehet bennünk sok mindent. Áthallásos téma, hogy a szerelem egyik érintettje bevándorló, menekült. Alföldi ezzel nem kertel, nem finomkodik. A képünkbe vágja azt, amit erről gondol. Iszonyú szembenézni azzal, hogy mit is jelent az, amikor elszabadul a gyűlölet. Amikor barátságokat, és különböző más munkahelyi, vagy lakóközösségi kapcsolatokat őröl fel, hogy a másikat ellenségként kezdjük kezelni, a származása, vagy bármi más miatt. A történet roppant aktuális, a zsigereinkbe vág. Közvetlenül érint mindnyájunkat. Szembesít saját cinkosságunkkal, ily módon az előadást akár fájdalmasan könyörtelennek is nevezhetnénk. Bizonyos mértékig az is.

Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs, Parti Nóra és Szatory Dávid több szerepben is nagyon pontos és karakteres. A fiúk női karakterekben is kipróbálhatják magukat. Az ellenpontozás parádés és nem csak a külső megjelenésnek köszönhetően (Nagy Fruzsina különösen az otthonkákban felülmúlhatatlan), hanem azért is, mert fanyarrá és gyakorlatilag nemtelenné teszi a mondatokat. A jelenséget, a folyamatot mutatja, így függetleníti maguktól a szereplőktől. A különböző szintű kirekesztést érzékelve, akár azt is mondhatnánk, hogy Alföldi túloz. De sajnos nem erről van szó. Arra figyelmeztet, hogy az ilyen irányú tendenciáknál ritkán van megállás. Addig tart a nyomasztás, amíg a célpontnak tekintett áldozatok fel nem adják. Ebben a rendezés nem tesz engedményt, amikor pedig mégis lenne valamiféle kis vigasz, akkor már általában, mint itt is, túl késő. Addig kellene józannak lennünk, megőrizni a tisztán látásunkat, amíg egy kis remény is marad a dolgok tisztázására. Azután már csak a gyász és a lelkiismeret-furdalás marad, amivel viszont nem könnyű együtt élni.

Idealizált színes világ
Alföldi Róbert új szerepben is debütált a hétvégén az Átriumban, ettől az évadtól ugyanis ő az Átrium Galéria művészeti vezetője. Első alkalommal saját magánygyűjteményéből válogatott, mégpedig 1940–1970 között készült színezett fotográfiákat, amelyek mint a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös en rendezett tárlat alcíme jelzi „idealizált színes világot” teremtenek. A színezett fotográfia lényege, hogy az általában fekete-fehér fotókat kézi eszközökkel megszínesítik. A színes film és dia megjelenésével viszont azért alkalmazták, hogy drámaivá, vagy még inkább művészivé tegyék a fényképeket. Pasztell ceruzával, akvarellel, olajjal dolgoztak. A mai napig vannak fotográfusok, akik tovább fejlesztve ezt a technikát, egy különleges művészi hatást érnek el a használatával, rámutatva az idealizmus mögött meghúzódó nyomasztó diktatórikus légkörre.
Gadányi György fotótörténész lapunknak úgy fogalmazott, hogy a színezett fotográfiák sokáig a közízlés, illetve a közízléstelenség kifejeződését jelentették. A retus létjogosultságán ma is sokan vitatkoznak, kell-e és lehet-e idealizálni a képet. A fotótörténet az ilyen jellegű alkotásokat nem tartja művészileg értékesnek, a szolgáltató iparhoz kapcsolják inkább. Gadányi szerint kellett hozzá egy jó szemű gyűjtő, ebben az esetben Alföldi, aki megérzi ezeknek a műveknek a különleges ízét, amelyek egyébként nem csak Magyarországról, hanem a világ különböző részéről származnak. A tárlaton látható alkotásokhoz hasonló művek hagyományos technikával ma már nem születnek, de más kérdés, hogy a digitális technika pedig mire képes és milyen újabb idealizált módszereket teremt – tette hozzá Gadányi György.

2017.10.17 07:47

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük
120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát
Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt
Szerző
2018.09.21 16:00
Frissítve: 2018.09.21 16:00

"Túl sok minden túl gyorsan jelent meg" – Lassítanak a Star Wars tempóján

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:37
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
"Némi lassulásra" számíthatnak a Star Wars-filmek rajongói a széria következő részeinek és a Csillagok Háborúja-univerzumhoz tartozó különálló filmek megjelenésében is - mondta el a Bob Iger, a Disney vezetője a The Hollywood Reporter című filmes portálnak.
A Star Wars: Az utolsó Jedik és a Solo: Egy Star Wars-történet mindössze öt hónap különbséggel érkezett a mozikba. Ám míg Az utolsó Jedik világszerte 1,33 milliárd dollár (365 milliárd forint) bevételt hozott és a kritikusok tetszését is elnyerte, a Solo jelentősen elmaradt a várakozásoktól, mindössze 392 millió dollár globális bevételt produkált szemben a 250 millió dolláros gyártási költségekkel, valamint a kritikusok langyos fogadtatásával.
"Az időzítés az én döntésem volt és ahogy most visszatekintek, azt gondolom, hogy vállalom a felelősséget a hibáért, amely az volt, hogy túl sok minden túl gyorsan jelent meg"
- mondta Iger.
Hozzátette: némi lassulásra kell számítani, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem fognak filmeket készíteni.
2018.09.21 14:37