Slam Poetry - Irodalom valós időben

Publikálás dátuma
2017.10.17 07:46
Mészáros Péter képviselheti hazánkat az Európa-bajnokságon Fotó: Pereszlényi Erika
Fotó: /
Őrjöngő nézőtér, ölelkező ellenfelek, közéleti rímek: tizedpontokon dőlt el a 6. Országos Slam Poetry Bajnokság.

Ha volna csillár a Trafóban, nyilván azon is lógnának a nézők: a 6. Országos Slam Poetry Bajnokság döntőjére hetekkel ezelőtt elfogyott az összes jegy. Néhány elszánt néző még a finálé napján is próbált belépőt szerezni. Hiába. Ritkán fordul elő, hogy hazánkban valami köré ilyen gyorsan ennyire stabil szubkultúra szerveződjék: tíz esztendeje a slam poetry idehaza még néhány lelkes amatőr baráti szórakozása volt csupán, ma valóságos iparág. Idén százötven indulóból huszonöten jutottak a döntőbe, a nézőtéren pedig a keményvonalasok ülnek, így a három szakmai zsűritag (a kétszeres ob-győztes Süveg Márk Said, Palkovits Nóra színésznő és Babiczky Tibor költő) mellé választott két önkéntes is bátran nevezhető hozzáértőnek.

Mi az a slam poetry?
A slam poetry egy modern költészeti verseny. Előadói műfaj, szóban, s leginkább élőben hatásos – sok szöveg hatását írásban szinte lehetetlen visszaadni. nem versfelolvasás és nem rap, nem szükséges a kötött ütemes lüktetés. A verseket előre megírják, az előadást megtervezik, de a színpadra bárki felmehet. Egyes versenyeken használhatók kellékek, másokon csak a gesztusok, a test. A slam verseny: a háromperces produkciókat a zsűri pontozza. A hazai slam-mozgalmat a Műcsarnok indította el 2006 februárjában, költők és rapperek csatájával. 2008 januárjától már rendszeres slam-esteket rendeztek a fővárosban, mára pedig számos slam-klub működik vidéken, sőt: Erdélyben és a Felvidéken is. A Slam Poetry országos Bajnokság a műfaj legrangosabb hazai versenye, a győztes részt vesz az Európa-bajnokságon.

Noha a témák sokfélék, a közéleti, aktuálpolitikai utalások szinte általánosnak mondhatók. Családon belüli erőszak, nemi identitás, háborús trauma, szerelmi bánat – a spektrum igen széles. Ez is a műfaj velejárója: miután a fellépő leveszi a szemüvegét, látványosan elhajítja szövegét, hisz szemüveg nélkül úgysem látja azt. Ki dalrészletekkel dobja fel a szövegét, ki a közönséget vonja be, megint más a pulóverét húzza teátrálisan a fejére. Szabad kicsit ripacsnak lenni, itt a túl sok is belefér, visz a hangulat. Palkovits Nóra zsűrielnök frappánsan fogalmazza meg, miként lehet, hogy itt mindennek van létjogosultsága: együtt tapsolni fontos emberi élmény, azt érezzük, hogy a véleményünkkel nem vagyunk egyedül. Apropó, taps: a slam-etikett szerint a szövegek közben senki sem üti össze a tenyerét, a tetszést csettintéssel nyilvánítja ki a közönség, hogy ne zavarja az előadót.

A végeredmény
1. helyezett: Mészáros Péter (59.4 pont)
2. helyezett: Munding Márton (59.1 pont)
3. helyezett: Bárány Bence (58.5 pont)
Közönségdíj: Sára Gergely Gege
A zsűri díja: György Ádám

A legtanulságosabb az, ami a színfalak mögött zajlik. Mindenkinek jut egy ölelés a versenytársaktól, a produkciók végén pedig örömujjongás fogadja azt, aki önmagához képest kiemelkedőt nyújtott odafent.

A döntő második körébe öten jutnak: a győztes képviselheti hazánkat az Európa-bajnokságon november 30. és december 3. között: a szó legszorosabb értelmében üzenhet Brüsszelnek. Az eredményhirdetés – amely alatt az Amoeba együttes stílszerűen az Eye of the Tigert játssza – össznépi ölelkezésbe fullad: a finalisták a színpadra özönlenek, hogy a nyertes Mészáros Pétert ünnepeljék. Ahogy az egyik versenyző fogalmazott a szövegében: „életemben először egy versenyre nem győzni jöttem”.

Fazekas Viktor: Ez nem propaganda (részletek)

„Csak dobj be egy százast a hátad mögé, hátha égig érő gyűlölet lesz belőle,

Hogy hiába építünk falakat, ha nincs kire felnézni, mert nincs támogatás a tetőre.

De persze, próbáljuk belehazudni a tegnapokba, hogy igazából minden rendben,

hogy nem is veszünk részt ebben a globális Turing-tesztben,

hogy itt még minden emberi, hogy nem is gáz, ha meghalunk,

hogy nem is vagyunk olyan magányosak, mint egy kisvárosi kisvasút(i sínpár).

De ez nem propaganda, nem közérdekű közlemény és nem is fizetett hirdetés.

Ez csak a kíváncsi lelkiismeretem, ami minden reggel az oldalamat fúrja,

hogy minden reggel befalazzuk az ördögöt, hogy aztán ráfesthessük újra,

mert hát tényleg, ha mindenki ellenünk van, akkor senki nem ellenség,

ez egy ilyen unalomba fulladt para, nem normális jelenség,

mert a para-nem-normális jelenség, hogy félned már csak megszokásból illene,

de nyugi, nem lehet baj, hisz bármikor velünk van a magyarok Istene.

A magyarok istene... Én meg azt hittem, hogy az közös!

De hát ez nem propaganda, emiatt a célja is nagyon ködös,

mi meg napról napra igyekszünk magunkat közhellyel degeszre zabálni,

ami után egymással konzultálni pont olyan, mint a barkochba – ha nem lenne, ki kéne találni.

De ez nem propaganda, csak itt az ősz, és egyre rövidebbek a nappalok,

egyre hűvösebbek az éjszakák és nem tudom, hogy nyugodtan melyik levéltakaróban alhatok,

hogy csak a látható leheletem emlékeztet arra még, hogy beszéljek,

ahogy lassan a földre hullanak a megsárgult plakátszegélyek.”

2017.10.17 07:46

"Túl sok minden túl gyorsan jelent meg" – Lassítanak a Star Wars tempóján

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:37
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
"Némi lassulásra" számíthatnak a Star Wars-filmek rajongói a széria következő részeinek és a Csillagok Háborúja-univerzumhoz tartozó különálló filmek megjelenésében is - mondta el a Bob Iger, a Disney vezetője a The Hollywood Reporter című filmes portálnak.
A Star Wars: Az utolsó Jedik és a Solo: Egy Star Wars-történet mindössze öt hónap különbséggel érkezett a mozikba. Ám míg Az utolsó Jedik világszerte 1,33 milliárd dollár (365 milliárd forint) bevételt hozott és a kritikusok tetszését is elnyerte, a Solo jelentősen elmaradt a várakozásoktól, mindössze 392 millió dollár globális bevételt produkált szemben a 250 millió dolláros gyártási költségekkel, valamint a kritikusok langyos fogadtatásával.
"Az időzítés az én döntésem volt és ahogy most visszatekintek, azt gondolom, hogy vállalom a felelősséget a hibáért, amely az volt, hogy túl sok minden túl gyorsan jelent meg"
- mondta Iger.
Hozzátette: némi lassulásra kell számítani, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem fognak filmeket készíteni.
2018.09.21 14:37

Bartók Béla dzsesszritmusban a Sárik Péter Triótól

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:00

Fotó: /
A Sárik Péter Trió Beethoven után a nagy magyar klasszikust, Bartók Bélát dolgozta fel, egy lemezre való anyagot készített.
Sárik Péter a Csalán utcai Bartók Béla Emlékházba is ellátogatott, hogy a zeneszerző utolsó budapesti lakóhelyén közelebb kerüljön az egykor itt hosszabb ideig élt alkotó szelleméhez. Ami legjobban megtetszett neki, az a zsebóra méretű metronóm volt, amelyet Bartók könnyedén magával hordozhatott, hiszen köztudomású, hogy nagyon pontosan, többszöri ellenőrzés után adta meg műveinek tempóját metronómszámokkal, ezen kívül sokszor jelölte másodperc pontossággal az előadási időt. A dzsessz azonban arról nevezetes, hogy az előadók nagy szabadsággal élhetnek, még akkor is, ha olyan szigorú precizitással lejegyzett zenét vesznek alapul, mint amilyen Bartóké. Vajon mi késztette arra Sárik Péter dzsessz zongoristát, hogy egy egész lemezre való anyagot, 10 Bartók művet dolgozzon fel triójával? – érdeklődtünk a művésztől. Sok éve sikeresen munkálkodnak azon, hogy a dzsesszt közelebb hozzák az emberekhez, hisz nagyon sokan nem ismerik a műfajt, vagy idegenkednek tőle. Ugyanez a helyzet Bartók zenéjével is, és látva a dzsessz népszerűsítésében elért eredményeiket, elhatározta, hogy készítenek egy olyan lemezt, amin Bartókot fognak játszani, remélve, egy másfajta megközelítés új rajongókat hoz a zeneszerzőnek. A mai, modern dzsessz sokat merít Bartók zenéjéből, ezért egy dzsesszmuzsikusnak, különösen, ha magyar, megkerülhetetlen. Sárik Péter zenei általános iskolába járt, ahol a népdalok, a népzene volt a képzés alapja, ezekből sokat maga Bartók gyűjtött, tehát közös a gyökér, a bázis, tudtuk meg tőle. A feldolgozások során arra törekedtek, hogy megtalálják az egyensúlyt az eredeti művek és a saját felfogásuk között, megtartsák a darabok hangulatát és üzenetét, de a hangszereléssel, a dob és a bőgő hangsúlyos jelenlétével plusz dinamikát és színeket adtak az eredeti zenéhez, ami sokat segít a mai hallgatónak. Amikor a Beethoven-lemezüket készítették, vigyázniuk kellett, hogy bizonyos stíluskeretek közül ne lépjenek ki, Bartók esetében azonban teljes volt a szabadság. „Itt kell elismeréssel szólnom társaimról, Fonay Tibor bőgősről, és Gálfi Attila dobosról, akik fantasztikus munkát végeztek, sokszor úgy tűnik, mintha maga Bartók írta volna bele ezt a két hangszert a művekbe. Nagyon sokat kísérleteztünk, dolgoztunk, amíg összeállt az anyag. A válogatást magam végeztem, meghallgattam az összes művet, és végül azokat dolgoztuk fel, amiknél úgy éreztem, hogy valóban hozzá tudunk adni valami pluszt az eredetihez" – szőtte tovább a történetet Sárik. Vannak-e olyan momentumok Bartók zenéjében, amelyek megkönnyítik a dzsesszes megközelítést? – érdeklődtünk. Bartók nem volt dzsesszrajongó, mégis sok a párhuzam a zenéje és a mi műfajunk között. Mindkettő tiszta forrásból ered, a dzsessz az afrikai népzenére, Bartók zenéje a magyar és a környező népek zenéjére alapoz, és mindkettő egyesül a sok évszázados európai zenei hagyománnyal, felelte a zongorista. A Zeneakadémián leginkább zongoradarabok feldolgozásait játsszák majd, de lesz egy részlet a II. Zongoraversenyből és egy kórusműből is. Sokat fognak improvizálni, és most is megénekeltetik a közönséget. felszabadult, vidám este terveznek, tudtuk meg végül a trió vezetőjétől, Sárik Pétertől. 

Info

Peter Sarik Trio Bartók műveinek dzsesszfeldolgozásai Sárik Péter zongora Fonay Tibor bőgő Gálfi Attila dob Sárik Produkció, 2018 Lemezbemutató koncert: 2018. szeptember 21. Zeneakadémia Nagyterem

2018.09.21 13:00
Frissítve: 2018.09.21 13:00