Római-part - "Hamiskártyás csellel" lehetetlenítették el a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.10.18 11:03
A képen a Duna szentendrei partszakasza látható - Népszava fotó
Fotó: /
Már kedden híre jött: újabb referendum ellehetetlenítésére készül a Fővárosi Közgyűlés: az olimpiarendezés után a tervezett római-parti gátról sem mondhatnak véleményt a budapestiek. Már az aláírásgyűjtést is okafogyottá tennék.  Mint a Klubrádió reggeli műsorában elhangzott, egy, a mai közgyűlésen elfogadott javaslattal -  "hamiskártyás csellel" - sikerült ellehetetleníteni a népszavazást kikényszeríteni akaró aláírásgyűjtést. Erről Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse tájékoztatta a rádiót. Az ellenzéki pártok értékelése szerint a Fidesz (ismét) gyáván megfutamodott a nép akaratának kinyilvánításától, és az aktus belezavart volna a kormánypárt sorosozós választási kampányába is.

A csel lényege: a közgyűlés először jóváhagyta, hogy visszavonja az áprilisi határozatát a gátépítésre vonatkozóan, majd a határozatot átszámozva, azonnal ismét elfogadta azt.

18 igen, 7 nem

MTI:

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés a római-parti védmű part menti nyomvonalát támogató április határozatát szerdán rendkívüli ülésén. A testület erről 18 igen szavazattal, 7 nem ellenében döntött. A Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: a védmű nyomvonalának pontos kijelöléséről később dönt és hatályon kívül helyezi az április 5-i határozatát. Ennek a határozatnak a visszavonása érdekében kezdeményezett az Együtt és a Párbeszéd fővárosi helyi népszavazást.

Juhász Péter, az Együtt elnöke győzelemként, illetve a Fidesz gyáva megfutamodásaként értékelte a történteket. 

A helyszínről jelentjük
Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) - MTI Fotó: Soós Lajos

Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) - MTI Fotó: Soós Lajos

Újra visszavonulót fújt a Fidesz egy lehetséges népszavazással szemben. Miután kiderült, hogy az egységbe tömörült ellenzéki pártok két nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek a Római-parti mobilgát tavasszal elfogadott, vízparti nyomvonalával szemben, a fideszes városvezetés szerda reggel rendkívüli közgyűlésén inkább visszavonta a nyomvonalról szóló határozatát, csak hogy ne lehessen az ügyről népszavazást tartani.

A Közgyűlés ülése most sem maradt botrányok nélkül: a városháza mindössze pár perccel a szavazás előtt osztotta ki a határozati javaslatot, amit felháborodásában Tokody Marcell Jobbikos képviselő a plénumon összetépett.

A Fővárosi Közgyűlésben ezúttal is ott voltak a tüntetők, így a mobilgát-ellenes partvédők, illetve az állításuk szerint a hullámtérben élőket tömörítő ellentüntetők.

Az ellenzéki népszavazás kezdeményezői, így Juhász Péter Együtt és Karácsony Gergely Párbeszéd társelnök úgy látták: a kormánypárt rendre megfutamodik a népszavazás elől, így tett a vasárnapi bezárás, az olimpia ügyében is.

Tény, hogy a fővárosi kormánytöbbség a korábban kifejezett álláspontjukkal ment szembe a szerdai döntéssel.

Az áprilisi nyomvonalat hatályon kívül helyező javaslatot Tarlós István főpolgármester vette a nevére. Annak ellenére, hogy ezzel Tarlós eddig azzal érvelt, hogy a városháza által felkért, különféle tudományos testületek – MTA, Műszaki Egyetem, Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa – szakvéleménye a vízparti nyomvonalat támogatja, amit szerinte minél előbb meg kell építeni szerinte. A késedelemmel pedig a területen élőket veszélyeztetik.
Most viszont az elfogadott javaslatban feketén-fehéren szerepel, hogy az ellenzéki népszavazás miatt vonják vissza a korábbi döntésüket.

Az ellenzék, illetve a civil partvédők azt szeretnék, ha nem a Duna-parton, hanem jóval bentebb, a Királyok útja-Nánási úton húzódna a védővonal. Így ugyanis kevesebb fát kellene kivágni, illetve megmaradna a part természetes látványa. Az Együtt és a Párbeszéd végül népszavazási kérdést kezdeményezett a Duna-parti nyomvonal visszavonásáról, amit végül a Kúria elfogadott.

A városháza szerint most azért „célszerű" visszavonni a határozatukat, mivel egy ilyen népszavazás csak fél évvel elodázná a beruházást, a most elfogadott javaslatban ugyanis nem jelöltek ki határidőt az újabb nyomvonal kijelöléséére.

Mindössze annyit írnak, hogy a Fővárosi Közgyűlés később dönt az ügyben, amikor elkészül az áprilisban elfogadott Duna-parti nyomvonalhoz képest valamivel beljebb, a mai magántelkek kerítésénél húzódó, úgynevezett „kerítésvonali" védőgátról szóló tervtanulmány.

A döntés háttere, hogy Tarlóssal szemben ugyanis a pártnak sem akaródzik megépíteni a vízparti gátat. Nemrégiben ugyanis kiderült, hogy a Római-partra tervezett gát ötlete rendkívül népszerűtlen, mindössze a fővárosiak 17 százaléka támogatja. Nem véletlen, hogy a Jobbik kivételével a teljes ellenzék felsorakozott a magas labdának ígérkező Duna-parti mobilgát ellenes népszavazás mögött. (A gátat a Jobbik is ellenzi, csak a népszavazási aláírásgyűjtésbe nem szálltak be.)

Szemmel láthatólag a Fideszben végül egy kompromisszumos megoldás mellett döntöttek: Bús Balázs óbudai polgármester szeptember végén bedobta a „kerítésvonali gát" ötletét, ami annyit jelent, hogy az áprilisi nyomvonalhoz képest néhány méterrel beljebb, a mai magántelkek kerítésénél húzódna a védőgát, ami annyiban kompromisszumos megoldás lehet, hogy valamivel kevesebb fát kell kivágni, illetve megmaradhat a parti kavicsos föveny, ám továbbra is árvízvédelmet kapnának a hullámtérben létesített, Fidesz-közeli vállalkozók szállodái, ingatlanjai.

Tarlós István akkor kárhoztatta a javaslatot, mondván: a kerítésvonali verzió 3 milliárd forinttal többe kerülne többe. Később azonban a főpolgármester álláspontja ebben is felpuhult és a múlt héten már úgy látta, hogy támogatni tudja, hogy megvizsgálják a kerítésvonali verziót is.

Batka Zoltán

A várakozások szerint egyébként a gát nyomvonaláról több éve tartó vitát a hétfőn elindult népszavazás elvileg lezárhatta volna, ám a mai Magyarországon szinte mindig akad egy váratlan, vagy kikerülhetetlen, jogi manipulációkkal körbebástyázott kanyar, ami kisiklatja az ellenállási törekvéseket a mindent lenyomó, arrogáns hatalommal szemben.

A városvezetés luxus lakóparkok érdekét szolgálja

Az LMP szerint a budapesti városvezetés luxus lakóparkok és hotelek védelmét fontosabbnak tartja, mint a teljes Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi szintjét. Csárdi Antal, a párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón a római-parti gát ügyében korábban többször elmondott álláspontját megerősítve közölte, a parti nyomvonal árvízvédelmi szempontból kockázatosabb, bármilyen, a folyótól távolabb elhelyezkedő védműnél. Az LMP politikusa szólt arról is, úgy gondolják, a városvezetés valamilyen ügyeskedés útján megpróbál megfutamodni a népszavazás elől, mivel fél a népakarat meghallgatásától és betartásától.

Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, óbudai önkormányzati képviselő, az egyik kezdeményező lapunknak felelevenítette: a fővárosi népszavazási kezdeményezésnek a Kúria múlt heti döntése adott zöld utat. A bíróság - megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését - hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést. Béres - Pataki Mártonnal közösen beadott - kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?" Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a római-parti mobilgát nem az áprilisban kijelölt parti nyomvonalon épüljön meg, hanem másutt - leginkább a Nánási út és a Királyok útja vonalán építendő gátat preferálják, a parti fák védelmére hivatkozva.

Már az első napon 10 000 aláírás gyűlt össze.

A Magyar Nemzet már tegnap úgy értesült, a Tarlós István főpolgármester által mára összehívott rendkívüli közgyűlés - amelynek előterjesztés nélküli meghívóját a főpolgármester nem írta alá - megakadályozza a referendumot, akárcsak az év elejei olimpiai népszavazást:

Szerző
2017.10.18 11:03

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01