Z-generáció - Magasabb bérért sem vállalnák a kötöttséget

Publikálás dátuma
2017.10.18 19:37
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni – így látja a Z-generáció, a 14-24 évesek elsöprő többsége.

A fizetés mértéke után a munkahely biztos volta, valamint a munkahely hangulata a legfontosabb szempont egy állás betöltésekor a z-generáció, vagyis a 14-25 éves fiatalok számára. Több mint felüknek az is fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra (távmunkára). A British Telecommunications számára a Medián által készített felmérés során egy érdekes kérdést is föltettek a fiataloknak: tíz százalékkal magasabb bérért vállalnának-e kötött munkaidős állást? Erre a megkérdezettek fele válaszolt csak igennel. Sajátos, hogy ezen belül éppen a nők vállalnák inkább a kötöttséget, holott éppen számukra jelenthetne nagy könnyebbséget a gyermekvállalás után a munkaerőpiaci visszatérésben a rugalmas munkaidő.

Ettől talán nem független jelenség, hogy a nők számára a megfelelő munkahely kiválasztásakor fontosabb a biztonság, a munkakörülmények és a munkahely hangulata, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek és a cég hírnevének.

A felmérésből kiderült az is: a fiatalok alig több mint fele képzeli el csak alkalmazottként a jövőjét, 40 százalékuk vállalkozó lenne. A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős ezen a téren a nemek közti különbség: a férfiak 100 ezer forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők. A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb: 49 ezer forint.

Az SSC (Shared Services Center) rövidítést csak a válaszadók 21 százaléka ismerte, ugyanakkor 63 százalékuk hallott arról, hogy működnek Magyarországon nemzetközi szolgáltatóközpontok, amelyek különböző cégek számára végeznek el olyan feladatokat, mint például a beszerzés, az informatikai rendszerek működtetése, az ügyfélszolgálat vagy a könyvelés.

A cégtípus általános megítélése egyértelműen kedvező a z-generáció körében: kétharmaduk szívesen dolgozna SSC-ben. Sőt, azoknak, akik szívesen dolgoznának ilyen cégben, háromnegyede arra is hajlandó lenne, hogy ennek érdekében elköltözzön egy vidéki nagyvárosba.

A kutatók kíváncsiak voltak a z-generáció továbbtanulási terveire is. A válaszok szerint elsöprő többségük - négyötödük - tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A leginkább népszerű képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen.

Figyelemre méltó, hogy a fiatalok többsége úgy véli: tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, és csak 52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.

Összecseng ezzel, hogy a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja: tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni. A többség arra is számít, hogy nőnek a vagyoni különbségek - ezen belül többen vélik úgy, hogy több lesz a szegény, mint amennyien azt, hogy több lesz a gazdag. A válaszadók fele számít arra, hogy kiegyenlítődnek a nemek közti jövedelmi különbségek.

A megkérdezett fiatalok 99 sázaléka fent van a Facebookon. Az internetet elsősorban chatelésre használják, de tájékozódni is innen szoktak: kétharmaduk számára a közösségi oldalak, illetve az online hírportálok jelentik az első számú információforrást. A közösségi médiának igen fontos szerepe van a fiatalok tájékozódásában: bő négytizedük - de a 20 évesnél fiatalabbaknak is már a fele - nem közvetlenül keresi fel a hírforrásokat, hanem az ismerősei Facebook-megosztásai nyomán jut el az információkhoz.

Az okostelefonok előretörését mutatja, hogy a “képernyő” szóról ugyanannyi válaszadónak a mobiltelefon jut elsőként az eszébe, mint ahánynak a televízió. A fiatalok több mint kétharmada több időt tölt a mobilja, mint bármely más képernyő előtt.

A kutatás módszertana
Az adatfelvétel online kérdőívvel készült, amelyet - hirdetésekkel toborzott, nyereményjátékkal ösztönzött - 9099 válaszadó töltött ki július-augusztusban. Az adatfelvétel lezárását követően az adatbázist tisztították: kiszűrték az irreálisan rövideket, és azokat, amelyeknél hiányoztak a legfontosabb demográfiai adatok. Az adattisztítást követően a 951 eset demográfiai torzulásait (valós arányuknál kisebb volt a férfiak és az idősebbek aránya) többszempontú súlyozással korrigálták. A korrekciót követően a minta pontosan tükrözi a 14-25 éves népesség nem és életkor szerinti összetételét.



2017.10.18 19:37

Megosztó árfolyamkockázat

Szalmaszál A devizahiteleseket bátorító ítéletet hozott az uniós bíróság. Perek sora indulhat a tisztességtelen tájékoztatás gyanúja miatt.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött az ügyfelek javára. Az Ilyés Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank - OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélete szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és  - a következményekre is kitérve -, érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, "az ügy összes körülményeinek vizsgálatával" kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben.  Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították.  A "rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet" a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. Közleményükben megemlítik, hogy az árfolyamkockázat viselését előíró szerződési feltételek tisztességtelensége álláspontjuk szerint is vizsgálható, és ezt már 2016 novemberében kimondták.  Az uniós bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a felperes devizahitelesek helyett hivatalból figyelembe kell vennie azt is, hogy milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek még a szerződésekben.  A politikusok közül elsőként megszólaló Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerint az uniós bíróság ítélete miatt ezrével indulhatnak perek, de ezek helyett a parlament törvényt is alkothatna arról, hogy a bankok megtévesztették devizahiteles ügyfeleiket és ezért az árfolyamkockázat terheit sem csak az adósoknak kell viselniük. Az egységes intézkedés már csak azért is indokolt, mert a lakosság tíz százalékát érintő problémáról van szó. Megjegyezte: kíváncsi, hogy a kormánypártok a kezdeményezés mögé állnak-e, miután a végtörlesztésről szóló 2011-es törvényt maguk is azzal indokolták, hogy a bankok becsapták a devizahiteleseket. A tájékoztatón jelen volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a végrehajtások azonnali felfüggesztését és a banki károsultak kártalanítását követelte. Jelenleg mintegy 120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát - hangzott el.
Törvénybe foglalnák Szakács László szerint az árfolyamkockázat terheit nem csak az adósoknak kell viselniük
120 ezer ingatlan vár végrehajtásra és csak augusztusban több mint 1755 család veszítette el otthonát
Képalá: A tüntetők kérték A tegnapi uniós bírósági ítélet ismét megnyitja a kaput a semmisségi perek előtt
Szerző
2018.09.21 16:00
Frissítve: 2018.09.21 16:00

Ha semmire sem költünk, 10 év alatt össze is jön egy lakás

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:30

Fotó: Népszava/
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást.  A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak , az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami közel 7 évet jelent.
Az évtizedes spórolást persze több tízezren "átugorják", már csak azért is, mert addig is élni kell valamiből. Nem marad más, mint a hitel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott: az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan ára teljes egészében a rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell fizetni. A szakértő szerint ez is magyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését: ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.
Szerző
2018.09.21 10:30
Frissítve: 2018.09.21 10:30