Cunami

A véleménynyilvánítás szabadsága miatt aggódnak a megmondóemberek. Úgy látják, a Helsinki Bizottság ezt akarja korlátozni, miután bírósághoz fordult a nemzetinek és konzultációnak nevezett akció egyik kérdésének - szerintük hazug - állítása miatt. Ennek nyomán megindult a hatalmi úthenger. A "Soros-birodalom" újabb támadásáról beszélnek, és azt állítják, a cél az, hogy a magyar állampolgárok ne nyilváníthassanak véleményt a milliárdos terveivel kapcsolatban.

Majd ha valóban lesz per, akkor kiderülhet, megalapozott volt-e a jogvédő szervezet felháborodása, vagy az inkriminált kérdés mégsem sérti a jó hírnevét. Ez ugyan fontos lehet, de mégsem érinti a lényeget. Vagyis a véleménynyilvánításnak azt a szabadságát, amelyről az orbáni politika hűséges kiszolgálói áradoznak. Akik úgy tesznek, mintha nem tudnák, mennyire álságos ez az egész konzultáció.

Azon az irományon, amelyet már megkapott a választópolgárok túlnyomó többsége - és pár olyan ember is, aki rég meghalt - hét állítás szerepel. Valamennyi arról szól, hogy egy gonosz milliárdos terveket sző édes hazánk meggyengítésére. A kérdés minden esetben ugyanaz: Ön mit gondol erről? Végül - a gyengébbek kedvéért - még az is ott van, hogy: Ne hagyjuk szó nélkül. Mindegyik állítás azt szolgálja, hogy az emberekben erősítsék a félelmet, s azt, hogy csak a jelenlegi kormány képes megvédeni őket. Az nincs odaírva, hogy jövőre tessék ránk szavazni, de a cél világos.

A véleménynyilvánításnak ezt a "szabadságát" félti a jelenlegi hatalom. Attól tartanak, hogy az agymosás nem ér el elég embert, ami veszélyeztetheti uralmuk meghosszabbítását. Ez jogos aggodalom, még ha ezt a konzultációs cunamit nem lehet is már megállítani.

Az viszont egyértelmű, hogy a valódi véleményekre egyáltalán nem kíváncsiak. Ezt sem kell szó nélkül hagyni.

2017.10.20 08:08

Soros: A világ elvesztett egy nagy embert

Publikálás dátuma
2018.08.18 17:25

Fotó: AFP/ OLIVIER HOSLET
„A világ elvesztett egy nagy embert Kofi Annan halálával. Hiányozni fog.” - búcsúzott Twitter-oldalán az egykori ENSZ-főtitkártól az üzletember.
Kofi Annan szombaton, rövid betegség után hunyt el. A Nobel-békedíjas diplomata 80 éves volt.
hvg.hu visszaidézte: 2017 áprilisában Kofi Annan levélben állt ki a CEU mellett. Ebben úgy fogalmazott, az egyetem nagyban hozzájárul a demokrácia további fejlődéséhez, főleg "Európa azon részén, amelyet már sokszor fertőztek meg ártalmas ideológiák". Hozzátette, az intézmény vitathatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a szólás- és véleményszabadság alapvető értékeit a jövő generáció számára is átadja. Annan végül reményét fejezi ki a levélben, hogy a CEU folytathatja működését.
2018.08.18 17:25

A félelem bére

Ha a tudósok már félnek, akkor ebben a felpuhított állapotban jöhet a félelem bére. Nem nagy, de mégis valami.
 Yves Montand-nal „A félelem bére” igazi kultuszfilm volt, a címe is önálló életre kelt. A szorult helyzetben lévő főszereplők a jó pénz, jobb élet reményében elvállalják, hogy pár napig félni fognak: folyékony robbanóanyaggal teli teherautókat vezetnek el egy 500 kilométerre lévő fúrótoronyhoz. Csak egyikük éli túl, és veheti fel a félelem bérét, ám amikor már megkönnyebbülten autózik hazafelé, egy szakadékba zuhan. Nem ússza meg ő sem. 
Nálunk mintha a film magyar változatát forgatnák újra. Ha vállalod, hogy félelemben élsz, hogy azt csinálod, arra mész, amerre parancsolják, megjutalmaznak. Vagy legalábbis ígérik. Először persze meg kell teremteni a félelem és kiszolgáltatottság légkörét, fenyegetéssel, zsarolással, ijesztgetéssel. Aztán fel lehet kínálni az alkut: ha erről vagy arról lemondasz, ezt megteszed, amazt viszont soha többé, megkapod engedelmességed bérét. Lehet, hogy ez csak annyi: mégsem veszik el mindenedet, csak a felét. Ahogy a régi polgári lakásokba beszállásolták a társbérlőket: még mindig jobb volt, mint a kitelepítés, legalább ott maradhattál az egyik szobádban. Bevált ez az önkormányzatoknál is: tulajdonuk jó része fölött már az állam rendelkezik, de azért még ott vannak. 
Ha a fent lévők mindenhatónak tűnnek, az istenfélőknél is nagyobb számban jelennek meg a hatalomfélők. Egyik sem feltétlenül rossz érzés: biztonságot, kapaszkodót is adhat. Minimum ez a félelem bére, de lehet ennél több, konkrétabb juttatás is. Félős ország lettünk, nem ok és előzmény nélkül. Nem úszhatja meg senki, még olyan rangos testület, mint az Akadémia sem. Először jól megijesztették őket azzal, hogy elveszik pénzük és függetlenségük jó részét. Nem tűnt játéknak: ezzel egy időben csaptak le az egyetemi autonómiára, kormányrendelettel tiltva be egy képzési irányt. Az unokáim szerint ha már, akkor igazán megtehetnék ezt a nyelvtannal is, de egyelőre ott nem tartunk. A nyelvtant olykor tiszteletben tartják a diktátorok is. 
Ludassy Mária írásában olvastam, hogy amikor Napóleon ment neki hasonló módon a francia Akadémiának, így érvelt: „Kizárólag néptanítókat képezzenek nekünk, s ne irodalmárokat, filozófusokat, társadalomtudósokat. Egy francia katonának elég a francia nyelvtan ismerete.” (Ez már túlhaladott álláspont, a magyar kormány a szakmunkásképzésben a nyelvtan és az egyéb közismereti tárgyak javát is feleslegesnek ítélte.) Pedig Napóleon maga is tagja volt az Akadémiának. Na és! Az MTA elleni roham levezénylésével megbízott Palkovics is az.
A lényeg, hogy a félelmet sikerült felkelteni. Ami nagyon helyes, a tudósok sem kaphatnak más elbánást, mint a többi állampolgár. Mi mást jelentene a demokrácia, amiről Tusnádfürdőn megtanultuk, hogy csak nálunk létezik, persze az egyedül lehetséges illiberális formájában. A demokrácia alapfeltétele a liberalizmus (és talán az Akadémia) kiirtása. A híres Delacroix-festményt („A Szabadság vezeti a népet”) kissé ki kell javítani a tankönyvekben. Nem az a fő baj, hogy a nő félpucér rajta, ami nemkívánatos irányba terelheti a gendertanoktól még meg nem zavart serdületlen ifjúság figyelmét, hanem a címe is csonka. Helyesen így hangzik: „A Szabadság a szabadelvűség ellen vezeti a népet”. Kicsit hülyén hangzik, de legalább rendet tesz a fogalmak között. Még jobb, ha az a ledér nőszemély nem a barikádra, hanem a Békemenetre irányítja a népet, de „A Szabadság a szabadelvűség ellen a Békemenetre vezeti a népet” kicsit hosszú lenne. Igaz, a kép se kicsi.
Szóval ha a tudósok már félnek, akkor ebben a felpuhított állapotban jöhet a félelem bére. Nem nagy, de mégis valami. Az Akadémia megtarthatja a pénzét, csak éppen egy kormánnyal közös testület osztaná el. Vagyis marad a lakás, csak belejön pár társbérlő. Illetve nemcsak pár, hanem hét tudós mellé hét kormánydelegált. Egyelőre. Így kezdődött a kulturális alapnál és az akkreditációs bizottságnál is, aztán ma már meg is van a kormánytöbbség. Palkovicsék óhaja, hogy ez a testület döntsön a kutatási irányokról és az intézetvezetőkről. Mégsem járja, hogy a tudósok szabadon randalírozzanak, és holmi szakmai szempontra hivatkozzanak. Csurka is megmondta, hogy a szakértelem pusztán bolsevik trükk. Világos: a kormányszóvivő ezért nevezte Heller Ágnest öreg kommunistának. Gyanúsan ért a szakmájához. Mármint Heller, nem a szóvivő. Utóbbit ezen az alapon nem is komcsizza le senki.
Ja, és a hírek szerint volna még egy aprócska feltétele a kormánynak. Szinte semmiség. Az MTA hagyja abba az állítólagos „aktuálpolitizálást” (mármint pl. azt, hogy véleményt mond a magyar oktatásról vagy a CEU ügyéről), és maradjon a „bölcs semlegességnél”. Amely semlegességet semmi sem szolgálja jobban, mint a kormány nyilván teljesen semleges és pártatlan képviselői.
Az Akadémia a közös testületbe kínjában már belemenne, de a többi feltételtől ódzkodik. Talán néhány idősebb tudós látta A félelem bérét. És emlékszik rá, hogy ha adnak is fájdalomdíjat a félelemért, aki elfogadja, az sem ússza meg. Nem robbantják fel rögtön, de ott a szakadék.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:52