Egyoldalú aggódás

Szentgyörgyi Zsuzsa (Gordiuszi csomó, október 17.) azon aggódik, hogy ha egy jövő politikus generációja gondol egyet és felmondja a Paks2 szerződést, mi lesz az ország energia ellátásának biztonságával. Ahogyan sokunknak, neki sincsenek pontos adatai arról, hogy ez a beruházás mennyibe kerül majd unokáinknak, és mennyibe kerülnek majd húsz év múlva a megújuló energiaforrások. Azt nagyjából lehet tudni, hogy az orosz hitelből mire futja, de arról hallgat a kormányzat, hol fogadják majd és mennyiért a kimerült fűtőelemeket, ha lejár a mintegy két évtizedes visszaszállítási szerződés. Mi lesz azzal a drága vezetékrendszerrel, amit a jelenlegi és az üzembe lépő blokkok áramtermeléséhez ki kell építeni, és feleslegessé válik, amikor a régi termelőegységek fokozatosan leállnak? Ki tudja ma megmondani, mennyire lesz biztonságos az a még csak tervasztalon lévő új konstrukció, amelyről nincsenek korábbi referenciák? Nagyon sok a nyitott kérdés. Ezek közül talán azokra a legkönnyebb választ adni, amelyek diplomáciai úton megoldhatók. Nincsenek felbonthatatlan szerződések, a kilépés, a válás lehet hosszadalmas, de még mindig okosabb döntés, mint valami rosszal együtt élni. 

Szerző
2017.10.20 08:31

Kizárják az 1946 előtt épült házakat a korszerűsítésből

Publikálás dátuma
2018.08.09 09:00

Fotó: Shutterstock/
Inkább az 1945 után épült lakások szorulnak felújításra – adott váratlanul lesújtó bírálatot a háború utáni hazai építészetről sajátos magyarázatában az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A DK-s Oláh Lajos arról érdeklődött írásban az energiahatékonyságért is felelős új tárcánál, hogy részesülhetnek-e az Otthon Melege Program (OMP) vissza nem térítendő energiahatékonyság-támogatásában az 1946 előtt épített társasházak lakói. (Az egyéni képviselői választókörzetének számító, fővárosi VI.-VII. kerületre leginkább ilyen típusú, több mint száz éves, téglaépítésű társasházak jellemzőek.)  
A kurta válaszba ennél több érdemi adat be se fért. Még megemlítik, hogy az OMP eddig 29 milliárddal járult hozzá közel 200 ezer háztartás korszerűsítéséhez, illetve felvehető visszatérítendő uniós forrás is, bíznak és tevékenykednek.  A tájékoztatás erősen foghíjas. A válaszban hivatkozott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint az ilyen társasházi lakások épületenergetikai mutatói kifejezetten kedvezőtlenek. Az 1945 előtt épült családi házak helyzete még siralmasabb. Esetükben jobban megérheti a bontás is.  Az említett pénzügyi támogatást öt év alatt osztották szét, miközben a felújításra szoruló mintegy 4 millió hazai háztartás szakértők szerint évi százmilliárdos támogatást igényel. A vissza nem térítendő kiírások legfeljebb néhány milliárdos forrását a lakosság néhány óra alatt lemeríti, amit a propaganda sikerként tálal. Az elérhető kamatmentes hitel másfél éve elérhető 115 milliárdos keretének mindeddig az illetékes állami bank saját bevallása szerint is csupán töredékére mutatkozott igény.  Ráadásul, habár az év eleji választásokon újfent a Fidesz-KDNP jutott kormánypozícióba, a közigazgatás átszabása miatt a lakosságnak szóló, vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatás legalább egy éves csúszást szenvedhet. Legalábbis, míg a területért az előző kabinet idején illetékes Szabó Zsolt tavaly lapunknak még ez év elejéig folytatást ígért, addig utódja, Kaderják Péter nemrég az Inforádióban már ez év végére-jövő év elejére tette az újabb kiírást. Mindazonáltal az új államtitkár elődeinél fogékonyabbnak mutatkozik a kiugró hazai energiapazarlást mérséklő érdemi programok kidolgozására.
2018.08.09 09:00
Frissítve: 2018.08.09 09:00

Kormányfői energiazöldségek

Publikálás dátuma
2018.07.29 20:12

Fotó: Népszava/
„Energiafüggetlenséget” hirdetett Magyarország számára 2030-ig Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédében: készüljön el Paks és az új energiaforrások is lépjenek működésbe - fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy a környező országokkal nincsenek energiaösszeköttetéseink, Oroszország pedig az Északi Áramlat nevű gázvezetékkel kiiktatná Európa Ukrajnán keresztüli gázellátását - vélte. A miniszterelnök fennkölt beszédeiben rendre helyet kapnak szakmainak tetsző energetikai kitételek. Talán a múlt pénteki rádióinterjújában is megemlített fáradtsága volt ennek az oka, de amit Tusványoson mondott, az tárgyszerű szemszögből megítélve kizárólag valótlanságok, lehetetlen, ésszerűtlen, teljesítetlen célok, ellentmondások és csúsztatások halmaza volt. Orbán Viktor 2009-ben még ellenzékiként 20 éven, 2013-ban kormányfőként pedig három éven belüli energiafüggetlenséget jelölt ki célul. A jól hangzó kijelentés alapját szakértői azóta se világították meg. A KSH adatai szerint ugyanis a magyar energiabehozatal a fogyasztás közel kétharmadát teszi ki, és most mintegy huszadával magasabb, mint nyolc éve, a Fidesz-KDNP-kormányzás elején volt. A behozatal legnagyobb része kőolaj, ami túlnyomórészt Oroszországból származik. Lehetséges ugyan beszerzés az Adriai-tenger felől is, de az drágább. A hazai kitermelés mára szinte lenullázódott, emelése kizárt. A második legnagyobb adag a gáz, aminek körülbelül 90 százaléka jön Oroszországból. Igaz, sokszor kerülővel, Ausztria felől, közvetítőkön át, ami gyakorta olcsóbb, mint a közvetlen orosz állami szállítás. A hazai kitermelés itt szintén esik. Bár az Orbán-kabinet keres új beszerzési lehetőségeket, alaptalan kijelentéseikkel sokszor elbizonytalanítják a lehetséges szállítókat. A legnagyobb ugrás az árambehozatalban látható. Míg egyes szakértők ezt üdvözlik – mondván, így a legolcsóbb a termék -, a kormány és a lobbi belföldi erőműveket szorgalmaz, kevésbé törődve a megtérüléssel. Ilyen a kormányfő által említett Paks2, amelynek beruházási költsége szakértők szerint tartósan drágább áram mellett térülne meg 60 év alatt. Paks2 fűtőeleme is orosz, a más irányú beszerzés kockázatos, a belföldi uránbányászat pedig megszűnt. „Új energiaforrások” alatt Orbán Viktor napelemet érthet, bár jelenleg a hazai „megújuló energia” nem más, mint alapvetően a faégetés. A szélerőművek telepítését ellehetetlenítették, a többi alternatív eljárás drága, a lakosság energiahatékonysági támogatása jelképes. Az idei választások előtt az árambehozatal ellen a termelés felének napelem-alapúvá tételével hirdettek harcot, elfeledve, hogy napnyugtakor is sok áram kell. Bár az államok közötti összeköttetések éppenséggel ösztönzik az energiabehozatalt, valótlan, hogy ilyenek már ne lennének. Egy fontos magyar-szlovák villanyvezetékről épp tavaly szerződtünk, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat beüzemelésével pedig várhatóan nem szűnik meg az Ukrajnán keresztüli szállítás. A hazai hatóságok éppenséggel megakadályozták, hogy az orosz állam ennek kapcsán évtizedekre lefoglalja nyugati-északi gáz-összeköttetéseinket; az újabb csőterveket pedig gazdaságtalannak ítélik meg. Egyetlen érdemi hazai energiaforrásunk a mátrai lignit, aminek égetése nagyon szennyező. Az Orbán-kabinet Párizsban vállalta is a szénégetés kivezetését. Igaz, a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc több tízmilliárd forintot fektetett be a mátrai lignitbe.
2018.07.29 20:12