Pedagógusi robot - Több tízezer tanórán kell helyettesíteni

Publikálás dátuma
2017.10.20 07:00
Rendszerszintű probléma lett a pedagógushiány. FOTÓ: Népszava
Legalább 1300 álláshely betöltetlen a Klebelsberg Központ által fenntartott iskolákban, hetente több tízezer tanórát csak a túlóráztatással tudnak megtartani.

Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – derült ki a Klebelsberg Központ (KK) megkeresésünkre küldött adataiból. Azt szerettük volna megtudni, hogy a KK fenntartásában működő intézményekben összesen mennyi pedagógus álláshely van, és ezek közül mennyi betöltetlen. A következő választ kaptuk: "2017. október 17-én a tantárgyfelosztásokban országosan 93 450 pedagógus szerepel, közel 1300 státusznyi tanórát látnak el túlórában a pedagógusok, ebben semmi szokatlan nincsen, hiszen ez évtizedek óta így működik".

Vagyis a KK-s iskolákban legalább 1300 pedagógus hiányzik – és akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett szakképzőkről és az egyházi iskolákról még nem esett szó. Noha az 1300-as szám látszólag eltörpül a 93 ezerhez képest, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke rámutatott: ez összességében több tízezer túlórát jelent a tanároknak.

– Látjuk, a KK szerint ennyi státusz betöltetlen. Tudjuk, hogy egy pedagógus óraszáma heti 22 és 26 óra között mozog. Vagyis ha csak 22 órával szorozzuk meg ezt a számot, az összesen 28 600 tanóráról van szó, amit csak helyettesítéssel lehet megtartani; 26 órával számolva már 33 800-ra jön ki ez a szám. Ennyit helyettesítenek a kollégák hetente, nagyrészt úgy, hogy a túlórát nem fizetik ki nekik – mondta Galló Istvánné.

Miközben a kormány próbálja elbagatellizálni a problémát, és Rétvári Bence államtitkár szerint is csak "helyi szintű" a pedagógushiány, nem pedig országos, a PSZ megyei szervezeteitől folyamatosan aggasztó jelzések érkeznek. Egy pécsváradi általános iskolába már olyan tanárt is felvennének, akinek még nincs képesítése, de legalább egy évet elvégzett a tanárképzőn. A Sásdi járásban matematika, fizika, kémia, testnevelő, rajz, ének, fizika, informatika szakos tanárt és gyógypedagógust is keresnek. Egy sarkadi iskolából azt írták: "bármely szakos tanár hiányzik, vagy olyan tanító, aki 5-6. osztályban is taníthat matematikát. Nincs német, angol szakos pedagógus sem, hárman, túlórában oldjuk meg a szakos tanítást, ezt viszont nem bírjuk sokáig".

Püspökladányban, Nádudvaron, Derecskén és Konyáron a gyógypedagógusok hiánya okoz nagy gondot. "Kevés az úgynevezett utazó gyógypedagógus. Ezek a kollégák nagyon sok túlórával dolgoznak. De még így sem tudják a jogszabályok alapján ellátni a feladatot; például a halmozottan fogyatékos gyermekeknek a törvény szerint 8-10 óra foglalkozás járna hetente, ebből csak négyet kapnak meg" – olvasható a PSZ összefoglalójában. A felsorolást hosszan lehetne folytatni.

A pedagógushiány tényét nemrég ugyan Hajnal Gabriella, a KK szakmai elnökhelyettese is elismerte, ám a kormány szerint ma sem rosszabb a helyzet, mint régebben. Sőt, mint a KK lapunknak adott válaszában is állt, a túlórázás is évtizedek óta így működik. Ám Mendrey László szerint ez nem igaz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke emlékeztetett: régebben egyrészt a túlórát megfizették, másrészt a pedagógusok óraszáma – így a túlórák aránya – is alacsonyabb volt. – Az 1990-es évek első felében heti 18 órát tanítottak a pedagógusok, majd 20-22 órára emelkedett, és így is maradt, egészen 2012-ig. Ma van olyan kolléga, aki a túlórák miatt 30-31 órát tanít – mondta Mendrey, aki szerint a vak is látja, hogy rendszerszintű problémával állunk szemben. A kormány és a KK nyilatkozatát manipulációnak, illetve a pedagógusok türelmével és idejével szembeni súlyos visszaélésnek tartja.

Nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodására a Franciaországban élő magyarok

Publikálás dátuma
2019.04.23 12:12
FOTÓ: KORMANY.HU/ÁRVAI KÁROLY.
Nagyon kiakadtak Semjén fejtegetésén, amivel a Notre Dame leégést magyarázta.
Nyílt levelet tett közzé több, Franciaországban élő magyar értelmiségi Semjén Zsolt nyilatkozatára reagálva, amiben a miniszterelnök-helyettes arról értekezik, hogy az égő Notre Dame kifejezi a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját. Ahogy írják, nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodásnak visszautasítására. A levél: 
A párizsi Notre Dame székesegyházat ért katasztrófára a francia közvélemény példátlan egységgel reagált. Az összes politikai párt, minden egyház, társadalmi szervezet a tettre kész szolidaritás hangján szólalt meg. A külföldi politikusok Putyintól Trumpig együttérzésükről biztosították Franciaország népét, egyet kivéve. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nagy inkvizítor palástját magára öltve kioktatta Franciaországot, amely szerinte "megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét". Valamivel burkoltabb fogalmazással azt is megkockáztatta, hogy a templom leégését a szekularizáció okozta. Mi, Franciaországban élő magyar értelmiségiek nem találunk elég erős szavakat ennek a gyalázkodásnak a visszautasítására. Ennek az országnak, amely 63 évvel ezelőtt feltétel nélkül befogadott bennünket, lehetővé tette, hogy befejezzük tanulmányainkat és, hogy választott pályánkon érvényesüljünk. Ha ma egyenlő polgárként élhetünk befogadó hazánkban, éppen annak köszönhetjük, hogy Franciaország hű maradt történelméhez, önmagához, a felvilágosodott humanizmus értékeihez. Semjén Zsolt személyével nem kívánunk foglalkozni. Egy kormány második embere azonban sohasem beszélhet magánemberként. Tekintsük szavait a kormány hivatalos véleményének? Terjesszük szülőhazánk jó hírét ilyen stílusú és ilyen tartalmú mondatokkal? Ne számítson arra pártjuk és kormányuk, hogy amit a pártállami korszak évtizedeiben nem tettünk, a szégyenteljes hallgatást választjuk!" Az aláírók:  Karinthy Judit, műfordító Kende Péter, politikai elemző, az MTA külső tagja Márton László, író Nagy Pál, író Vető Miklós filozófus, az MTA külső tagja Dr. Wiener Pál, pszichiáter

Elutasították a bíróságról megszökött rab panaszát

Publikálás dátuma
2019.04.23 11:48

Fotó: police.hu
A férfi fegyvert lopott a rendőröktől és egy autóst arra kényszerített, hogy menekítse tovább.
A rab az ítélet kihirdetése után megszerezte az őt kísérő felügyelő szolgálati fegyverét, és elmenekült a törvényszék épületéből. Beült egy arra közlekedő autóba, amelynek vezetőjét fegyverrel fenyegetve arra kényszerítette, hogy hajtson el a belvárosból. Üldözés közben a rendőrök többször megkísérelték feltartóztatni, de
a férfi feléjük célzott a pisztollyal, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta és több alkalommal lövő mozdulatokat tett.
A gyanúsított és védője a gyanúsítás közlése miatt panaszt jelentett be. A gyanúsított panaszát érdemben nem indokolta, vallomást nem tett. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat beszerezte, így a gyanúsítás törvényes intézkedés volt, ezért a KNYF az alaptalan panaszt elutasította. A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható - közölte a KNYF. Korábbi sajtóhírek szerint a rabot nem sokkal később a XV. kerületben sikerült feltartóztatniuk az őt üldöző rendőröknek. Miután a férfi rendőri felszólításra, figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök többször rálőttek.
A szökevényt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol stabilizálták az állapotát.
Frissítve: 2019.04.23 12:36