Orbán javaslata süket fülekre talált Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.10.21 07:31
A magyar miniszterelnök portugál kollégájával (Orbán Viktortól jobbra) a tanácskozás helyszínén. A dossziéban nem a magyar határ
Fotó: /
Orbán Viktor tegnap Brüsszelben felvetette uniós partnereinek, hogy a Törökországban élő menekültek megsegítését szolgáló, hatmilliárd euró felajánlást tartalmazó alaphoz hasonlóan hozzanak létre egy pénzügyi eszközt Olaszország támogatására. Úgy tudjuk, a javaslatra nem érkeztek érdemi reakciók. Közép-európai EU-diplomaták korábban arról beszéltek, hogy a migráció kiváltó okainak a megszüntetésére létrehozott uniós alapokhoz való magyar hozzájárulás mértéke attól is függhet, hogy az EU hajlandó lesz-e átvállalni a magyar határzár és egyéb határőrizeti intézkedések költségeinek a felét. Bizottsági források lapunknak megerősítették: a tételes számla még mindig nem érkezett meg Brüsszelbe.

A következő másfél évre szóló politikai munkatervet fogadtak el kétnapos brüsszeli találkozójuk második napján a tagállamok vezetői. A jövőben több csúcsot tartanak és igyekeznek kimozdítani a holtpontról az EU döntéshozatalában megrekedt tárgyalásokat a legvitatottabb jogszabályokról. Ezek egyike az úgynevezett dublini rendszerről szóló rendelet módosítása, amely állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését, és amelyről több mint másfél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. A csúcstalálkozókat elnöklő Donald Tusk azt javasolja, hogy az állam- és kormányfők decemberben tartsanak általános vitát a dossziéról, jövő júniusban pedig próbálják tető alá hozni a megállapodást.

Mint lapunk is megírta, az Európai Parlament csütörtökön fogadta el álláspontját a dublini rendszer reformjáról.

Angela Merkel német kancellár a csúcsot záró sajtóértekezletén a valutaunió elmélyítését nevezte meg az egyik olyan témának, amiről intenzívebb megbeszéséleket tart szükségesnek a csúcs keretei között.

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során&nbsp;FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI&nbsp;<br>

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI 

A huszonnyolc vezető ezúttal nem a migráció uniós szabályozásáról vitatkozott, hanem a menekülthullám külső okainak a felszámolását segítő lépéseket vette számba. Elhatározták, hogy fokozzák támogatásukat Olaszországnak, amely a migrációs hullám első számú célpontja. Ennek keretében igent mondtak arra a bizottsági kérésre, hogy további 100 millió euróval járuljanak hozzá az észak-afrikai országoknak, köztük Líbiának járó fejlesztési forrásokhoz, amelyekkel gyakorlatilag az olasz hatóságok rendelkeznek.

A csúcson elmaradt a kenyértörés az EU és Törökország között, a tagállamok nem határozták el a csatlakozási tárgyalások leállítását az eurázsiai országgal. Megbízták azonban az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Törökországnak járó előcsatlakozási támogatások összegének a csökkentésére vagy átcsoportosítására. Ezeknek a forrásoknak a harmadát jelenleg a demokratikus intézményrendszer és a civil társadalom megerősítésére fordítják.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem zárta ki, hogy a felülvizsgálatot követően több pénz jut majd ezekre a célokra. Megerősítette ugyanakkor, hogy a tagságra való felkészülést segítő forrásokat nem lehet átutalni a menekültek támogatására létrehozott pénzügyi alapba.

A várakozásoknak megfelelően elhalasztották a csúcs résztvevői a döntést a Brexitről folyó tárgyalások második szakaszának a megkezdéséről. Ennek ellenére Donald Tusk derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, szerinte a tárgyalások nincsenek holtponton és minden esély megvan rá, hogy decemberben rátérjenek az egyeztetésekre arról, hogy milyen típusú kapcsolatrendszer épüljön ki az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a Brexit után.

Orbán Brüsszelben is sorosozott
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv" végrehajtását azzal a jelentéssel, amelyet a képviselő-testület belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága fogadott el az uniós menekültügyi eljárásokat szabályozó dublini rendszer reformjáról – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, aki szokásától eltérően nem állt az újságírók elé a tárgyalások végén, viszont a közmédiának teljes titoktartás mellett nyilatkozott a csúcs helyszínén kívül. A magyar kormányfő beszélt továbbá a „példa nélküli" szerdai esti munkavacsoráról is, amelyre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta a visegrádi országok kormányfőit. Mint mondta, bizonyos ügyekben „aggasztó, szinte reménytelen" az álláspontok különbözősége a két oldal között, és nem is annyira politikai, inkább kulturális gyökerű nézetkülönbségekről van szó – számolt be róla az MTI.



2017.10.21 07:31

770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46

Hetek óta lángol egy német mocsár egy balul sikerült hadgyakorlat miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:15

Fotó: DPA/ Stephan Konjer
Szükségállapotot hirdettek pénteken, két települést kellhet evakuálni. A füstöt több száz kilométerre is érezni.
A német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlata után kigyulladt a mocsár Emsland megyében, Meppen mellett, írja a Spiegel. Egy rakétát teszteltek, annak ellenére, hogy nem volt elérhető tűzoltó egység. Ez két hete történt - a hatóságok pénteken már kihirdették a szükségállapotot a még mindig tomboló tűz miatt. Bejelentésük értelmében a környék két településének evakuálására is sor kerülhet.

A probléma a füst

A hatalmas füstöt még a 200 kilométerre fekvő Hamburgban is érezni lehet. Több százan dolgoznak szakadatlanul az oltáson, ám azt nehezíti egyrészt a tűz terjedését segítő erős szél, a korábbi hosszú szárazság, és a tőzeg is, mint azt a Deutsche Welle írja. A tőzeg ugyanis belülről ég, kívülről pedig vízhatlan. Mikor legutóbb, 2010-ben keletkezett tűz a környéken, 6 hétig tartott eloltani azt.
A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.21 11:15