Orbán javaslata süket fülekre talált Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.10.21 07:31
A magyar miniszterelnök portugál kollégájával (Orbán Viktortól jobbra) a tanácskozás helyszínén. A dossziéban nem a magyar határ
Fotó: /
Orbán Viktor tegnap Brüsszelben felvetette uniós partnereinek, hogy a Törökországban élő menekültek megsegítését szolgáló, hatmilliárd euró felajánlást tartalmazó alaphoz hasonlóan hozzanak létre egy pénzügyi eszközt Olaszország támogatására. Úgy tudjuk, a javaslatra nem érkeztek érdemi reakciók. Közép-európai EU-diplomaták korábban arról beszéltek, hogy a migráció kiváltó okainak a megszüntetésére létrehozott uniós alapokhoz való magyar hozzájárulás mértéke attól is függhet, hogy az EU hajlandó lesz-e átvállalni a magyar határzár és egyéb határőrizeti intézkedések költségeinek a felét. Bizottsági források lapunknak megerősítették: a tételes számla még mindig nem érkezett meg Brüsszelbe.

A következő másfél évre szóló politikai munkatervet fogadtak el kétnapos brüsszeli találkozójuk második napján a tagállamok vezetői. A jövőben több csúcsot tartanak és igyekeznek kimozdítani a holtpontról az EU döntéshozatalában megrekedt tárgyalásokat a legvitatottabb jogszabályokról. Ezek egyike az úgynevezett dublini rendszerről szóló rendelet módosítása, amely állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését, és amelyről több mint másfél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. A csúcstalálkozókat elnöklő Donald Tusk azt javasolja, hogy az állam- és kormányfők decemberben tartsanak általános vitát a dossziéról, jövő júniusban pedig próbálják tető alá hozni a megállapodást.

Mint lapunk is megírta, az Európai Parlament csütörtökön fogadta el álláspontját a dublini rendszer reformjáról.

Angela Merkel német kancellár a csúcsot záró sajtóértekezletén a valutaunió elmélyítését nevezte meg az egyik olyan témának, amiről intenzívebb megbeszéséleket tart szükségesnek a csúcs keretei között.

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során&nbsp;FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI&nbsp;<br>

Menekültek Palermóban, miután megmentették az életüket egy földközi-tengeri akció során FOTÓ: AFP/ALESSANDRO FUCARINI 

A huszonnyolc vezető ezúttal nem a migráció uniós szabályozásáról vitatkozott, hanem a menekülthullám külső okainak a felszámolását segítő lépéseket vette számba. Elhatározták, hogy fokozzák támogatásukat Olaszországnak, amely a migrációs hullám első számú célpontja. Ennek keretében igent mondtak arra a bizottsági kérésre, hogy további 100 millió euróval járuljanak hozzá az észak-afrikai országoknak, köztük Líbiának járó fejlesztési forrásokhoz, amelyekkel gyakorlatilag az olasz hatóságok rendelkeznek.

A csúcson elmaradt a kenyértörés az EU és Törökország között, a tagállamok nem határozták el a csatlakozási tárgyalások leállítását az eurázsiai országgal. Megbízták azonban az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Törökországnak járó előcsatlakozási támogatások összegének a csökkentésére vagy átcsoportosítására. Ezeknek a forrásoknak a harmadát jelenleg a demokratikus intézményrendszer és a civil társadalom megerősítésére fordítják.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem zárta ki, hogy a felülvizsgálatot követően több pénz jut majd ezekre a célokra. Megerősítette ugyanakkor, hogy a tagságra való felkészülést segítő forrásokat nem lehet átutalni a menekültek támogatására létrehozott pénzügyi alapba.

A várakozásoknak megfelelően elhalasztották a csúcs résztvevői a döntést a Brexitről folyó tárgyalások második szakaszának a megkezdéséről. Ennek ellenére Donald Tusk derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, szerinte a tárgyalások nincsenek holtponton és minden esély megvan rá, hogy decemberben rátérjenek az egyeztetésekre arról, hogy milyen típusú kapcsolatrendszer épüljön ki az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a Brexit után.

Orbán Brüsszelben is sorosozott
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv" végrehajtását azzal a jelentéssel, amelyet a képviselő-testület belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága fogadott el az uniós menekültügyi eljárásokat szabályozó dublini rendszer reformjáról – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, aki szokásától eltérően nem állt az újságírók elé a tárgyalások végén, viszont a közmédiának teljes titoktartás mellett nyilatkozott a csúcs helyszínén kívül. A magyar kormányfő beszélt továbbá a „példa nélküli" szerdai esti munkavacsoráról is, amelyre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta a visegrádi országok kormányfőit. Mint mondta, bizonyos ügyekben „aggasztó, szinte reménytelen" az álláspontok különbözősége a két oldal között, és nem is annyira politikai, inkább kulturális gyökerű nézetkülönbségekről van szó – számolt be róla az MTI.



2017.10.21 07:31

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10