Késelés Münchenben - Elfogták a merénylőt

Publikálás dátuma
2017.10.21 12:36
FOTÓ: STRINGER / ANADOLU AGENCY
Fotó: /
Késsel sebesített meg több embert az elkövető München belvárosában. A támadó elfutott a helyszínről, később azonban a német rendőrség különleges erői elfogták a férfit - közölte a Bild című lap internetes oldalán.

A bajor fővárosban, ahol az eset miatt készültséget rendeltek el, a rendőrség korábban arra kérte a lakosokat, hogy ne hagyják el otthonaikat arra az időre, amíg a tettest nem fogják el.

FOTÓK: ANDREAS GEBERT / DPA

FOTÓK: ANDREAS GEBERT / DPA

A rendőrség egy negyven év körüli, hátizsákos, borostás férfi után indított hajszát.

Egyes jelentések szerint négy, más értesülések szerint öt ember sebesült meg könnyebben, egyikük állapota sem életveszélyes.

Hubertus Andrae, a müncheni rendőrfőnök

Hubertus Andrae, a müncheni rendőrfőnök sajtótájékoztatója

A rendőrség sajtóértekezleten számolt be részletesen a történtekről.

Szerző
2017.10.21 12:36
Frissítve: 2017.10.21 17:48

Távoli álom a független Kurdisztán

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:00
Tavaly szeptember 25-én a függetlenségi referendumon 93 százalék mondott igent
Fotó: AFP/ AHMAD AL-RUBAYE
Egy évvel a népszavazás után most az iraki kurdok lehetnek a királycsinálók a csak kínkeservvel formálódó bagdadi kormányban.
Egy év telt el azóta, hogy iraki Kurdisztánban több mint 72 százalékos részvétel mellett majd 93 százalék a függetlenség mellett voksolt a népszavazáson. Az ünneplés és ez eufória már régen a múlté. Szinte azon nyomban eltörölték az elszakadási törekvéseket szétzúzó iraki kormányerők és síita milíciák, no meg a nagyhatalmak ellentétes érdekei. Majd az Iszlám Állam legyőzésével lassan tovatűnt a nemzetközi figyelem is: feledésbe merült a terroristák egyik legádázabb ellenfelének, a kurd hadseregnek, a pesmergának a hősiessége. Ám az iraki kurdok nem felejtenek.  „A népszavazás eredményét már soha nem lehet megsemmisíteni, hiszen hárommillió ember mondott igent a függetlenségre. Terítéken van az is, hogy a referendum dátumát nemzeti ünnepnappá nyilvánítsák. De az igazi kérdés most az, hogy mire megyünk a tárgyalásokkal Bagdaddal?” - számolt be az első évfordulón uralkodó hangulatról lapunknak Raouf Hallo, Magyarországon is élő kurd újságíró. Elmondása szerint ugyanakkor mára jórészt normalizálódott a helyzet, már a fizetések egy része is megérkezik Bagdadból, és végre beindult a gazdasági növekedés. „Az iraki csapatok még mindig jelen vannak, de komoly tárgyalások folynak arról, hogy bizonyos területeket, - köztük az olajban gazdag Kirkuk városát - visszaadnak a pesmergának, vagy legalábbis közös felügyelet alá helyeznek. Mióta ugyanis a kurd erők kivonultak, a helyükre érkező síita milíciák és a lakosság ellen ismét megszaporodtak a terrortámadások. Mindennaposak a gyilkosságok és az emberrablás” - írta le az egy éve még polgárháború kirobbanásával fenyegető iraki-kurd szembenállást. Majd hozzátette, tudomása szerint még némely szunnita arab törzsek is a pesmerga visszatérését követelik, hiszen nekik már megvan a helyismeretük, ismerik azokat az utakat és barlangokat, melyeket a terroristák használhatnak. „Kurdisztán belseje egyébként teljesen biztonságos. Olyannyira, hogy magyar hallgatók Erbíl határában mindenféle védelem nélkül régészettel foglalkoznak” - nyugtatott a biztonsági helyzettel kapcsolatban.      Raouf Hallo úgy vélte, hogy Erbíl és Bagdad vitája a politikai megoldás felé mozdul el. Derűlátásában komoly szerepe lehet annak is, hogy a májusi iraki választásokon senki sem szerzett többséget. A 329-ból 54 mandátumot söpört be Muktada asz-Szadr síita hitszónok alakulata, mögötte 48 hellyel második helyen az ugyancsak főként síitákat tömörítő, erősen Iránhoz húzó Hadi al-Amiri végzett. Az Egyesült Államok nem hivatalos favoritja, az eddigi miniszterelnök, Haider al-Abádi pártja viszont leszerepelt, csak 42 mandátumot szerzett. A parlamentbe jutó vallásilag is etnikailag is megosztott, tucatnyinál is több párt végeláthatatlan tárgyalásokba kezdett, így az országban azóta sem alakult kormány.  Az alkudozás most mégis elmozdulhat a holtpontról, miután Hadi al-Amiri bejelentette, hogy visszavonja miniszterelnök-jelöltségét, és kész a tárgyalásokra asz-Szadrral. A meccs azért még nem teljesen lejátszott. A magát független nacionalistának valló asz-Szadr - aki egyébként nem jelöltette magát miniszterelnöknek - ugyanis kampányában keményen bírálta az Egyesült Államokat, mi több, még a 2003-as amerikai beavatkozás után azon milíciák egyik vezetője volt, melyek a legkeményebben támadták az amerikai csapatokat. A hitszónok ráadásul hosszú időt töltött Iránban, és most már ugyan állítása szerint szabadulna a perzsa befolyástól is, múltját és kapcsolatait nem tudja eltörölni. James Mattis amerikai védelmi miniszter - aki ráadásul 2003 után Irakban szolgált - ugyan azt nyilatkozta, hogy elfogadják az iraki emberek demokratikus döntését, azonban asz-Szadr győzelme azért aligha az általuk elképzelt legkedvezőbb forgatókönyv. Más kérdés, hogy lassan bezárul a kör, kifogynak a koalíciós alternatívák.    És itt jönnek a képbe a kurdok. A két legnagyobb kurd párt, a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) 25 és 18 mandátumot szereztek, így még akár a királycsináló szerepét is játszhatják. Alkupozíciójuk mindenesetre nem rossz, és nyilván megkérik majd a támogatásuk árát, bárki mögé is álljanak be. Ez a függetlenség kikiáltását persze aligha jelenti, de a „népszavazás kártyát” azért bármikor bedobhatják egy kis nyomásgyakorlásra. „Ha Bagdad teljesíti, amire az alkotmány is kötelezi, akkor nekünk sem lesz érdekünk a függetlenséggel foglalkozni. A gond csak az, hogy Irakban soha nem egy kormány uralkodott. Hiába alakítanak koalíciót, attól még száz másik különböző hatalommal is egyezkedni kell” - aggodalmaskodott Raouf Hallo, mikor az iraki választásokról kérdeztük. „Reméljük a hétvégi szavazás békésen lezajlik, és utána Bagdaddal valamilyen módon sikerül megegyezni. Az emberek már belefáradtak a háborúba, békét akarnak” - zárta szavait.    

Alku tárgya?

A tavalyi kurdisztáni népszavazást követően a fél világ aggódva figyelte, vajon egymásnak esnek-e a harcedzett pesmerga csapatai és a síita milíciákkal megtámogatott iraki kormányerők? A harc végül elmaradt, egyes pletykák szerint azért, mert a PUK-hoz tartozó kurd erők különalkut kötöttek Bagdaddal, amit a párt azóta is tagad. Raouf Hallo szerint igenis történt egy effajta „árulás”, amit azóta már az elkövetők meg is bánnak, mert nem kapták meg a beígért előnyöket. Bármi is az igazság, az biztos, hogy a kurdok különösebb ellenállás tanúsítása nélkül elvesztették területeik közel felét. Ezek egy részét ugyanakkor ők is az Iszlám Államtól foglalták el. Az alkudozás egyik fontos kérdése lesz, hogy mi lesz a vitatott hovatartozása területekkel, és hogy mennyi pénz jár Erbílnek az eladott olaj után.

Regionális választások

A két nagy - és még néhány kisebb - kurd párt sem egységes. Vasárnap iraki Kurdisztánban is regionális választásokat tartanak, amelynek tétje nem csak az autonóm tartomány irányítása, de a Bagdaddal való viszony kialakítása is. Irakban hagyományosan a parlament elnöke szunnita arab, - nagy nehezen személyében sikerült megállapodni szeptemberben - a jelképes feladatokat ellátó elnök kurd, a miniszterelnök pedig síita. A voksolás így arról is határoz majd, melyik kurd párt adja az ország következő államfőjét. A KDP és a PUK ugyanis ezúttal nem tudott megegyezésre jutni, így külön jelölttel szállnak ringbe

2018.09.26 12:00
Frissítve: 2018.09.26 12:00

Nyereségcsúcsra tör a Sziget és még van feljebb

Publikálás dátuma
2018.09.26 10:00

Fotó: Rockstar Photographers/
Idén megismételheti tavalyelőtti, másfél milliárdos csúcsnyereségét a Sziget szervezőcége. Jövőre Ed Sheeran és némi áremelés érkezik.
Idén ismét elérheti tavalyelőtti, másfélmilliárdos csúcsnyereségét a Sziget Zrt. - tudtuk meg Kádár Tamás cégvezetőtől. Legnagyobb rendezvényük, az augusztusi Sziget Fesztivál eredménye szintén közelítheti az akkor elért, egymilliárdnál is magasabb szintet. A cégvezető egyszersmind némileg finomítja az idei látogatócsúcsról szóló híreket. Az 565 ezres szám ugyanis mind a hét napra értendő, ellentétben a két évvel ezelőtti, 6 napra vonatkozó majd félmillióval: az akkori 7. napot is beleszámítva viszont két éve 5-10 ezerrel többen voltak kint. Másik két nagyrendezvényük, a soproni Volt és a zamárdi Balaton Sound szintén hozta a tavalyelőtti számokat. De néhány tízmillióval a Gourmet Fesztivál is hozzájárult az eredményhez. Az ingyenes Generali Gyerek Sziget megrendezését pedig továbbra is szükségesnek ítélik. Jövőre várhatóan egy számjegyű drágulás lesz a belépők árában. Az augusztusi Szigetre a „Szitizen Prime” akció keretében már október 1-jén kezdik árulni az öt- és hétnapos bérletet, amit további két, fokozatosan dráguló elővételi kör követ. Jelentős bevételemelkedést elsősorban a rendezvényeken belüli prémiumszállásoktól remélnek. Ezeket a nem egyszer több százezer forintért kibérelhető lakókocsikat-házikókat ugyanis tapasztalataik szerint a – jellemzően külföldi – vendégek pillanatok alatt lefoglalják. A Sziget hét húzónevének idén bejelentett plusz egymilliárdos gázsikeretét jövőre további félmilliárddal megfejelik. Közülük a – minden bizonnyal – legerősebbet már be is jelentették az angol Ed Sheeran személyében. (Az énekes Shape of You című számának klipje 3,7 milliárdos megtekintéssel a világ harmadik legnézettebb Youtube-videója.) Kádár Tamás nem tagadja: a tavalyi visszaesés után az idei várható nyereség megnyugtatta a Sziget-többséget tavalyelőtt felvásárló, Providence nevű amerikai tőkealap képviselőit. A zrt. és a tőkealap között lapunk által feltárt offshore-jellegű láncolatot - mely alapján a társaság többségét áttételesen Sinisa Krnic, a Providence adózási főnöke birtokolja - a cégvezető annyiban kívánta véleményezni, hogy ez a vevőik szabályos adóésszerűsítő rendszere. Ennek kapcsán megerősítette: semmiféle politikai-gazdasági erőtér nem sejtethető az amerikaiak mögé. Kérdésünkre, miszerint az idei, az emberi jogok, a menekülők tiszteletét hangsúlyozó kampányuk váltott-e ki rosszallást az ezzel kifejezetten ellentétes üzeneteket közvetítő Fidesz köreiből, határozott nemmel felelt. A politikával leginkább a turisztikai lehetőségek kapcsán állnak kapcsolatban és gyakorta meghallgatásra is találnak. Már csak azért is, mert a Sziget Fesztivál Magyarország legnagyobb tömegeket vonzó eseménye. De látogatóikat mindig igyekeznek átcsábítani a rendezvényt körbeölelő városba is. Azt se rejtik véka alá, hogy - nemzetközi versenytársaikhoz hasonlóan - támogatnák a 18 százalékra csökkentett fesztiváljegy-áfa 5 százalékra mérséklését úgy, hogy a vendéglátósokhoz hasonlóan további 4 százalékot turisztikai hozzájárulás céljára fizetnének be. Megfogalmazása szerint a politikához közel sorolt személyiségek arra használják rendezvényeiket, amire való: szórakozásra. Kádár Tamás úgyszintén teljesen törvényes, éppenséggel az új tulajdonos belépésének betudható döntés következményének nevezte tavalyi eredményüket is. Mint arról korábban beszámoltunk, egy másfélmilliárdos értékűként nyilvántartott, de vagyontalan cégük leírása nyomán 2017-es szaldójuk első látásra meglepő módon közel 700 milliós veszteséget mutatott. A lépéssel ugyanakkor kifejezetten az új tulajdonos rendezte soraikat. Az amerikaiak nem is ezért, hanem az egymilliárd alá benéző tavalyi tényleges nyereségük miatt ráncolták némiképp homlokukat. (Igaz, ha nem is osztalékként, de tőkecsökkentés formájában, azért ezt is kiveszik.) Idén viszont már jóval kevesebb beszámolót kértek. Egyelőre kül- és belföldi terjeszkedésben sem gondolkodnak: a cél most - még színvonalasabb programok révén - a működés kiegyensúlyozása. A hazai fesztiválok elmúlt évtized során tapasztalt robbanásszerű terjedését örömteli kihívásnak tartja, elsősorban a leginkább hazai közönségre szabott Volt kapcsán. Noha Kádár Tamás nem tagadta, hogy a Providence bármikor eladhatja Sziget-csomagját, ezt kötve hiszi: az amerikai tőkealap a Superstruct márkanév alatt inkább további, a Szigethez hasonló független könnyűzenei fesztiválok felvásárlását fontolgatja. A Providence a Sziget-vezetőséggel - így Gerendai Károly alapítóval - kötött tavalyelőtti szerződés értelmében két év múlva kivásárolhatja a kezükben maradt kisebbségi Sziget-részt, sőt akár a cég éléről is elküldheti őket. Habár Gerendai Károly már bejelentette, hogy kiszáll a fesztiválszervezésből - így 2020-ban vélhetőleg kisebbségi részétől is megválik -, Kádár Tamás szerint a szervezőcsapat két évnél jóval hosszabb távra tervez.

Sziget-rendezvények jövőre

Gourmet Fesztivál: május 16-19 Gyereksziget: június 1-23 Volt: június 26-29 BalatonSound: július 3-7 Sziget: augusztus 7-13 

2018.09.26 10:00
Frissítve: 2018.09.26 10:00