Trump Kína királyáról

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:40
Fotó: AFP/Wang Zhao

Az amerikai elnök szerint "talán még Kína királyának is" lehet nevezni Hszi Csin-pinget. Donald Trump ezt egy interjúban mondta, előtte pedig gratulált az újabb öt évre pártfőtitkárrá választott politikusnak. Az elnök november elején elmegy Pekingbe, ahol így személyesen is tárgyal majd Hszivel. Az esedékes látogatást pozitívnak és történelminek nevezte, s úgy vélte, a nézeteltérések ellenére is jók a kétoldalú kapcsolatok.

Szerző

Összetűzések Kenyában

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:38
Fotó: Citizenside/Andrew Kilonzi

Összecsapások jellemezték a tegnapi megismételt kenyai elnökválasztást. A kelet-afrikai állam több pontján harcoltak a tüntetők a rendőrökkel. A biztonsági erők Kibera városában könnygázt vetettek be a megmozdulások résztvevőivel szemben, illetve megrohamoztak egy nyomornegyedet a fővárosban, Nairobiban. A tüntetők kövekből és autógumikból emelt barikádokkal torlaszolták el a választásra kijelölt több épület bejáratát. Bár Nairobiban sehol sem akadályozták a voksolást, alacsony volt a részvétel. A voksolás esélyese a 2013 óta hivatalban lévő Uhuru Kenyatta elnök, aki ugyan megnyerte az augusztusi voksolást, de az ellenzéki vezető, Raila Odinga megtámadta az eredményt, s a legfelsőbb bíróság neki adott igazat. Ezért kellett megismételni a választást.

Szerző

Kinyílhatnak a Kennedy-akták

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:36
Amikor még úgy látszott, Dallas utcáin csak ünneplők fogadják az elnöki párt Fotó: AFP
Ötmillió oldalnyi dokumentumot tettek közzé a Kennedy-gyilkosságról, de még mindig nem tudni egészen biztosan, ki és miért ölte meg 1963-ban az elnököt.

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megakadályozhatta volna a 35. amerikai elnök, John Kennedy meggyilkolását. A New York Times egykori újságírója, Philip Shenon - aki könyvet is írt a történtekről - azt állítja, a hírszerzésnek korábban annyi információja volt, hogy könnyűszerrel elérhette volna: az elnök ne nyitott autóban vonuljon végig Dallas utcáin. Emlékezetes, hogy 1963. november 25-én ott érték a halálos lövések. Ma sem tudni biztosan, egy vagy több gyilkos volt, s azt sem, valóban összeesküvés állt-e a merénylet hátterében. A kérdésekre pedig feltehetően nem adnak választ azok a titkos akták sem, amelyeket tegnap tettek közzé az Egyesült Államokban.

Donald Trump ugyanis feloldotta az eddig zárolt iratok titkosítását. A jelenlegi elnök és az egykori eseményeket kutató történészek egyetértenek, hogy a dokumentumok aligha segítenek a teljes homály eloszlatásában. Érdekes viszont, hogy máig él az a korábbi teória, miszerint Lee Harvey Oswald egyedül tehető felelőssé az elnök meggyilkolásáért. A fiatalembert néhány órával a dallasi lövések eldördülése után vették őrizetbe és rövid időn belül ismertté vált, hogy kommunista-barát, járt Kubában és Mexikóban, továbbá kapcsolatok fűzték az akkori Szovjetunió titkosszolgálatához. Az életrajzára felépített összeesküvés-elméletek pedig csak színesedtek azután, hogy alig két nappal Kennedy meggyilkolása után a rendőrség őrizetében lévő Oswaldot a kamerák előtt lőtte agyon agy dallasi bártulajdonos, Jack Ruby.

A CIA és az FBI mindeddig őrizte az egykori vizsgálatokról szóló anyagokat. Most mintegy ötmillió oldalnyi irat, nagyjából 3100 új, korábban sehol sem közzétett dokumentum került napvilágra, s természetesen kiderülhet belőlük a szolgálatok felelőssége is. Amerikában és világszerte ezért várták óriási érdeklődéssel az akták nyilvánossá tételét. Egyelőre azonban megmarad a kérdés, amit egykor egy magyar pol-beat dalban is feltettek: Ki ölte meg Kennedyt?

Szerző