East - Életmű mozaikkockákból

Publikálás dátuma
2017.10.27 07:46
Forrás: Facebook/East együttes
Fotó: /
Apró részletekből épült, de cseppet sem volt darabos az East zenekar életműkoncertje a Papp László Budapest Sportarénában.

„Hengereljük le Beethovent, azaz pokolba a klasszikusokkal!” – adta ki a jelszót Chuck Berry a rock&roll-forradalom hajnalán 1956-ban. De Beethoven és társai nem hagyták magukat. Tizenegynéhány év múlva zenei örökségük kezdett (újra) beszivárogni a pop-rock világába. A klasszikus zene és a dzsessz elemeinek – hol kisebb, hol nagyobb mértékű – bevonásával nyugaton a hatvanas évek vége felé útjára indult a progresszív rock, amelynek képviselői többet akartak, mint párperces dalocskákban, két gitár és egy dob kíséretével kifejteni mindazt, amit el akartak mondani a világról.

A külföldi példák természetesen nálunk is hatottak: 1975-ben megalakult, nem úttörőként és nem is egyedül létezőként, de máig működőként az East együttes. Kezdetben Móczán Péter basszusgitáros és társai is a dzsesszt találták meg, mint megtermékenyítő erőt, amellyel ki lehet törni a slágergyártó fősodorbeli zenekarok világából. Olyan művészt találtak meg rögtön ehhez segítségül, mint a Szakcsi Lakatos Bélát, aki a zenei mozaik első kockájának egyik főszereplője volt mostani koncerten is. A rockos alapokhoz nem igazán illeszkedett – önmagában kiváló – produkciója, de az első húsz perc, amelyben helyet kapott még Tony Lakatos szaxofon- és Varga János hosszabb lélegzetű gitárszólója is, összességében nagyszerű felütésként alapozta meg a koncert hangulatát.

Az East tizenkilenc évig működött aktívan, öt éve újra koncertezik a régi számokkal. Ám hiba lenne azt gondolni, csak a nosztalgia élteti az újkeletű rajongást. A színpadon ott volt néhány eredeti, emblematikus billentyűs hangszer – Hammond orgona és Minimoog szintetizátor – a színpadkép, a világosítás látványos, és ami a lényeg: a hangzás-hangosítás naprakész volt, és a zenészek tudása sem kopott semmit. Sőt, azt a lendületes rockzenét, azt a Király István dobalapjaira épülő, összecsiszolt zenekari hangzást, szóló- és basszusgitár bűvöléseket, billentyűsfutamokat, amelyet a második és harmadik blokk legjobb pillanataiban hallottunk, abszolút jelen idejű élményként élvezhettük. Játékok, Hűség, Rések a falon – lemezcímek a meghatározó korszakból. Mondható, ez az a színvonal, amelyért világszinten is jelentős progresszív együttesként tartják számon az Eastet.

Zareczky Miklós, aki a nyolcvanas évek első két évében volt a zenekar énekese, és Tisza József, aki ’83-ban állt be, most is hozta egykori formáját. A billentyűs hangszereknél a ’70-es évek végét, nyolcvanas évek közepét idéző részben a fiatal Premecz Mátyás, a klasszikus felállás számaiban Pálvölgyi Géza remekelt. Rengeteg zenész fordult meg az együttesben az egy híján húsz év alatt, még egy ilyen nagyszabású megmozduláson sem lehetett cél, hogy mindannyian megjelenjenek a színpadon. Dorozsmai Péter ott volt – ő már 1985-ben pótolta a távozó első dobost, Takáts Tamásnak 1986-tól jutott szerep a koncerteken, és néhány éves szünet után Pálvölgyi is visszatért 1987-ben. Az alapítók közül Móczán maradt, de ekkor már merőben más zenei világ jelent meg az együttes életében, amely az 1994-es megszűnésig tartott, és két lemezt is eredményezett. Színvonalas rockzene volt ez fülbemászó dallamokkal, amelyek Takáts énekesi kvalitásaival valóságos slágerstátuszba emelkedtek: a David Bowie szeme, a Fényes ösvény, az A szerelem sivataga, vagy az Elrejtettél a szívedben jellemzik a többi közt ezt a korszakot. Az egykori gitárosokat most Madarász Gábor pótolta, kiválóan.

Nem maradhatott el a legnagyobb siker, az ’56, a magyar, nagyon is valóságos és véres valódi forradalom dala 1989-ből, amely a politikai aktualitásnak köszönhetően akkoriban jelentős nemzetközi karriert is befutott. Az éneklésből Malek Andrea is kivette a részét. Ezek már könnyebben befogadható, de nem igénytelen zenék. Megérdemelten kapták meg a koncert végén a felállva ünneplő közönség tapsát az est fellépői. Azt a kisebb-nagyobb darabokból összeálló, de semmiképpen nem töredékes képet, amit majd’ két évtized alatt összeállítottak, jogos büszkeséggel vállalhatják.

2017.10.27 07:46

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

DECODE – kiállítás arról, mégis mi lehet egy költő, kőfaragó vagy festő fejében

Publikálás dátuma
2018.11.12 10:15

Fotó: / ILLÉS ANNA
Építészek és képzőművészek mesélnek az alkotói munka mögött meghúzódó élményekről és gondolatokról
Mire gondolhatott a költő? – tesszük fel gyakran a kérdést egy-egy műalkotás előtt állva, s próbáljuk megfejteni a különös színek, s ismeretlen formák lebilincselő játékának mibenlétét, az ötlet alapját. Máskor eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk a látottakra, pusztán magával ragad a mű ereje, és átadjuk magunkat a látványnak. Vélhetőleg e kettősség mentén valósul meg az alkotói folyamat is: míg egyeseknél ösztönös működésmódról, addig másoknál tudatos koncepcióról, átgondolt felépítésről lehet szó. A DECODE – The Space for ARTHITECTURE című kezdeményezés ez utóbbit kívánja megragadni. A projektet létrehozó BORD Építész Stúdió elképzelése szerint az átütő hatást kiváltó épületek, szobrok vagy más művészeti alkotások mögött mindig komoly koncepció áll, amely kötődhet akár hangulatokhoz, történetekhez, emlékekhez. Ennek megjelenítésére pályázatot írtak ki építészet, valamint vizuális és alkalmazott művészet témában, amelyre a beérkezett harmincöt videómunkából hat látható a Faur Zsófi Galéria terében. Míg az építészek korábban már megvalósult alkotással vagy tervvel pályázhattak, addig a művészeknek a BORD Stúdió három megadott projektjére kellett reagálniuk. A DECODE elnevezés főként a megfejtésre, s a körülöttünk lévő tárgyak mögött rejlő elképzelésekre, gondolatokra való rátalálásra utal. S bár a kiállított videók a művek hátterében meghúzódó történetekről mesélnek, magukban hordoznak valamit alkotóik látásmódjából is. Az építészet kategóriában díjazott nagyváradi Körös partján megalkotott vízi piac, a százéves Győri Kex-gyár romjain épülő közösségi hálózatok vagy a kolumbiai Bogota szegénynegyedében kialakított torony mind-mind az elképzelések határtalanságáról, a gondolati szabadságról árulkodnak. Nincs ez másként a vizuális és alkalmazott művészet kategória kiemelt munkáival sem, amelyek fotográfiai eljárásokkal való színes kísérletezésről, az identitás építéséről és lebontásáról, valamint az újrahasznosítás és a szobrászat kapcsolódási pontjairól adnak látképet egyedi megvilágításban. A kiállítás számos olyan dolgot tár a kíváncsi néző elé, amely tulajdonképpen ott van a szeme előtt: az újrahasznosítás, a közösségi hálózatok felfedezése, az összefogás ereje, vagy épp önmagunk megkérdőjelezése mindennapjaink részét képezik. Olyannyira, hogy a művészeti élet képviselői sem mennek el mellettük szó nélkül. Érdemes azonban olykor elmenni a falig, s mögé nézni, vagy épp lebontani azt, hogy az egyértelmű is láthatóvá váljon – üzenik az egyes pályamunkák. Ezzel a dekódolás új jelentését is kínálva, s fellebbentve a fátylat a költő gondolatairól.
2018.11.12 10:15
Frissítve: 2018.11.12 10:26