versenyképesség;

2017-10-28 07:20:00

Versenyképesség gyenge lábakon

 A jegybank véleménye szerint a termelékenység növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy felzárkózzunk régiós társainkhoz. Lemaradásunk jelentős.

Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, és most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál – foglalta össze Palotai Dániel, Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, és főközgazdásza annak a Versenyképességi jelentésnek a fő megállapításait, amelyet először jelentetett meg a jegybank. Szándékaik szerint a későbbiekben évente publikálnak majd, és ebben rendre áttekintik azt, hogy mi valósult meg az MNB vezető munkatársai által tavaly kiadott Versenyképesség és növekedés című monográfiában szereplő 50 javaslatból. Eddig 8 látszik teljesültnek. (Ez az a vaskos könyv, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem és az MNB közötti együttműködési megállapodás révén létrejött, úgynevezett Matolcsy tanszéken alaptananyagként kezelnek, azonban a mérvadó közgazdászok többsége elhatárolódik annak unortodox megállapításaitól.)

Palotai Dániel elismerte, hogy ugyan már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére.

Világszerte rendszeresen megjelennek olyan rangsorok, amelyek különböző mutatók összesítése alapján értékelik az egyes országok versenyképességét. A legismertebb a Világgazdasági Fórum (WEF) összeállítása, ahol 137 ország között Magyarország a 60. helyet foglalja el. Palotai Dániel szerint a WEF listája nem tükrözi megfelelő módon fejlettségünk jelenlegi állapotát, mert sok szubjektív elemet tartalmaz. Az ügyvezető igazgató álláspontját arra alapozta, hogy a WEF módszere az, hogy vállalatvezetőket véleményét összegzi, s a gazdasági mutatókat kevésbé veszi figyelembe. Vannak azonban olyan listák is, amelyeket kizárólag a statisztikai adatokra alapoznak, ilyent alkalmaz az ENSZ, az OECD, a Bloomberg vagy a Világbank is.

A versenyképesség meghatározásánál nemcsak az a lényeges, hogy egy-egy ország eddig mit ért el, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a már meglévő adottságok és szándékok birtokában hosszú távon mire képesek. Ebből a szempontól Magyarország nem áll jól. Alacsony a nálunk működő cégek termékeiben a hazai hozzáadott érték mértéke, ami a versenyképesség egyik fokmérője. Emellett - és ez a jegybank most kiadott jelentéséből is kitűnik - a hazai termelékenység töredéke az uniós átlagnak, csekély vigasz, hogy ebben a tekintettben a V4 másik három tagállama is alig jár jobban, mint Magyarország. Különösen gyenge lábakon áll a kkv-szektor termelékenysége. Palotai Dániel megemlítette azt is, amiről ritkán esik szó, hogy az újonnan létesített munkahelyekre felvett dolgozók foglalkoztatása a termelékenység romlásával jár, még ha átmenetileg is.

Gyakran esik szó arról, hogy az idei esztendőben a versenyszférában alkalmazott 10 százalék körüli béremelések nagyobbak, mint az adott cég termelékenységének növekedése. Az MNB főközgazdásza ezt a vélekedést cáfolta, azzal érvelve, hogy eddig nem növelték a korábbi termelékenységnek megfelelően a béreket, amelyet most több lépésben pótolnak. Az átlagos adóék 38 százalékos mértékével - ennyit központosít a költségvetés -, bár még meghaladja az uniós átlagot, de 2014 óta csökken.

A jegybank szakértői megállapították azt is, hogy az állami szférában még van munkaerőtartalék. Ez azt jelenti, hogy bár a bürokráciát valamelyest sikerült csökkenteni, ennek mértéke még mindig sokkal rosszabb, mint az uniós átlag, aminél meglepő módon a V4-ek többi tagállama jobban teljesít. A hazai állami adminisztrációnál túlfoglalkoztatottság tapasztalható, ez is az egyik oka annak, hogy rendkívül költségesen működik. A megoldás az on-line adminisztráció további bővítése - mondta Palotai Dániel, aki hozzáfűzte, hogy az igénybevétel lehetőségei - különböző okok miatt - korlátozott. Az állami bürokrácia egyik rákfenéje, a versenyképesség növekedésének gátja a nem megfelelő jogszabályi környezet. Ez az oka annak, hogy például az elektromos áram bekötéshez szükséges napok száma nálunk mintegy 270 nap, az uniós átlag viszont ennek harmada. Kevésbé közismert, hogy a nehézségek ellenére a hazai vállalkozói hajlandóság meghaladja az uniós átlagot.

Az MNB a legfontosabb elérendő célnak tartja, hogy csökkenjen a nagyvállalatok és a kkv-k közötti termelékenységi rés, és folytatódjon a bérfelzárkózás.

Palotai Dániel a Népszava érdeklődésére - némi gondolkodás után - azt mondta, hogy versenyképességünk növekedésének egyik motorja lehet a turizmus, a mezőgazdaság és a szolgáltatói szféra bővítése.