Büntetés - Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát

Publikálás dátuma
2017.10.28 07:00
TÖRTÉNELEM - Sokak számára egy álom vált valóra, mások azonban aggodalommal tekintenek a jövőbe - FOTÓ: AFP/ PIERRE-PHILIPPE MAR
Fotó: /
Madridi gyámság alá került Katalónia órákkal azután, hogy a regionális parlament kikiáltotta a függetlenséget. Soha nem volt még ilyen bizonytalan a jövő Spanyolországban. Barcelona kettészakadt- tudósít az Euronews az aktuális helyzetről. Az egyik fele a függetlenség mellett, a másik a függetlenség ellen demonstrál. A BBC szombat délelőtt közölte: Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát, a tartomány irányítását pedig átadta a spanyol miniszterelnök-helyettesnek, Soraya Saenz de Santamariának. Charles Puigdemont eddigi katalán elnök "demokratikus ellenállásra" szólított fel.

Precedens nélküli kihívás előtt állnak a spanyol alkotmányjogászok: miután tegnap délután a katalán parlamentben kikiáltották a függetlenséget, a spanyol szenátus a várakozásoknak megfelelően zöld utat adott a katalán önrendelkezés részleges felfüggesztésének. Az alkotmány erről szóló, 155. cikkelyét 214-47 arányban szavazták meg a szenátusban, és már hatályba is lépett. Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint igen nehéz alkotmányjogi kérdésről van szó: először történt a köztársaság kikiáltása, és utána a 155. cikkely elfogadása. Kérdés azonban, hogy egy önálló köztársaságra ez vonatkozik-e? Ugyanakkor az is igaz, hogy a spanyol törvények szerint illegálisan kiáltották ki a köztársaságot.

„Egyszerre van egy köztársaság és egy korlátozott régió. Nem tudni, hogy technikailag miként fogják kivitelezni a katalán vezetés cseréjét, hacsak nem erőszakkal. Ott vannak azonban az emberek, péntek este is hatalmas tömeg gyűlt a katalán kormány épülete előtt. Én azt gondolom, hogy készek akár a házánál is megvédeni Carles Puigdemont katalán vezetőt” – mondta a Népszavának a Spanyolország-szakértő, aki hozzátette: az önrendelkezés megvonása hosszú és bonyolult folyamat, várhatóan nem egyik pillanatról a másikra távolítják el a katalán vezetést, és kerül madridi fennhatóság alá a katalán rendőrség és a regionális intézmények. Amikor azonban sor kerül rá, aligha fogja mindenki szó nélkül tűrni.

Péntek Spanyolországban

„Éljen a köztársaság!” – skandálták a katalán parlament előtt várakozó tömegek tegnap, miután Carme Forcadell házelnök kikiáltotta a függetlenséget. „Olyan, mint egy valóra vált álom, rendkívül megható. Meglátjuk, hogy ellent tudunk-e állni, és a többi ország elismer-e” – mondta lapunknak Ferran Garcia Barcelonából, aki hozzátette, este ünnepelni fog. A spanyol sajtó helyszíni tudósítása szerint sokan sírva fakadtak a történelmi pillanatban, amikor kiderült, hogy megszavazták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

A 135 fős regionális törvényhozásban 70 képviselő szavazott az elszakadásra, 10-en ellene, ketten pedig érvénytelenül voksoltak. A többi képviselő tiltakozásképp kivonult a titkos szavazásról. „A vokssal a katalán parlament arról döntött, hogy megindul az autonóm köztársaság alkotmányozási folyamata. Mostantól kezdik el felépíteni a saját országukat, új alkotmányt hoznak létre, és így tovább. Hogy erre lesz-e lehetőségük, az viszont nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki hozzátette: sok minden múlik azon, hogy miként reagál Madrid, valamint a nemzetközi közösség.

A spanyol vezetés péntek délután rendkívüli kormányülésen vitatta meg a következő lépéseket, a tárgyalás késő estig tartott. Mariano Rajoy néppárti kormányfő a katalán voks után, péntek délután nyugalomra intett, s igyekezett biztosítani a közvéleményt, hogy „minden vissza fog térni a törvényes keretek közé”. A kormányülés után pedig bejelentette, hogy a spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt.

A nyugalomra intés nem hatott megnyugtatóan a gazdasági életre, a spanyol tőzsde már délután zuhanásba kezdett. Hogy a krízist mindez idáig belügyként kezelő, s a mediációt visszautasító Európai Unió tervez-e határozottabb fellépést, egyelőre kérdés. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Twitteren azt írta, az EU-szemszögéből semmi sem változott. „Spanyolországgal tárgyalunk továbbra is” – írta a közösségi oldalon.

Sosem gondoltam volna, hogy eljutunk idáig. Biztos, hogy lesz fennforgás. Valószínűsíthető, hogy sok katalán politikust fognak letartóztatni zendülés miatt. Ez utcai összetűzésekhez vezethet – mondta lapunknak Barcelonából Josep Maria, egy egységpárti katalán.

Barcelona kettészakadt - Az egyik fele a függetlenség mellett, a másik a függetlenség ellen demonstrál

Ahogy a katalán parlamentben kikiáltották Katalónia függetlenségét, valóságos utcai karnevál kezdődött a városnak abban a részében, ahol az elszakadáspártiak gyülekeztek. Több ezren gyűltek össze ünnepelni. Ők azok, akik egyelőre nem foglalkoznak azzal, hogy a madridi kormány felfüggesztette a katalán autonómiát és azzal sem, hogy a katalán elnököt lázadás miatt le is tartóztathatják. A város másik felében közben a spanyol kormány döntését ünnepelták, és az ország egysége mellett tüntettek. Az új egység megteremtése Madrid számára is különösen fontos. December 21-re előrehozott választásokat írtak ki Katalóniában. Közben a vezető európai országok és az Egyesült Államok egymás után jelentik be, hogy nem ismerik el a Katalán függetlenséget és a spanyol egység mellett állnak ki.

Spanyolország belügye

A magyar kormány Spanyolország belügyének tekinti a katalán függetlenség kikiáltását - közölte a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. Szijjártó Péter előzőleg telefonon egyeztetett Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszterrel a katalán függetlenség kikiáltását követően Spanyolországban előállt helyzetről. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-t arról tájékoztatja, hogy a magyar kormány a kérdést Spanyolország belügyének tekinti, és bízik abban, hogy sikerül a helyzetet minél előbb a spanyol alkotmányos előírásoknak megfelelően rendezni.

A BBC szombat délelőtt közölte: Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát, a tartomány irányítását pedig átadta a spanyol miniszterelnök-helyettesnek, Soraya Saenz de Santamariának. A kormány eltávolította Josep Lluís Trapero Álvarez-t Katalónia autonóm Mossos rendőrségének vezetőjét.

A spanyol kormány megkezdte a katalán kormányzati feladatok átvételét szombaton, miután a szenátustól kapott felhatalmazás alapján Mariano Rajoy miniszterelnök péntek este feloszlatta az autonóm regionális kormányt - informál az MTI.  Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnök helyére Ferrán López főfelügyelőt nevezték ki, aki eddig a katalán rendőrség területi koordinációjáért felelt, és a testület második embere volt. Nyilvános levélben köszönt el a katalán rendőrségtől Pere Soler eddigi főigazgató, akit péntek este mentett fel posztjáról a spanyol miniszterelnök.

A spanyol sajtóban megjelent információk szerint várhatóan mintegy 150 magas beosztású katalán kormányzati tisztségviselő menesztését vonja maga után a spanyol kormány intézkedéssorozata. Madridban szombaton kora délután tüntetést tartottak, hogy kifejezzék a spanyol nemzet egységét és a katalán függetlenségi nyilatkozat elutasítását. A spanyol nemzeti zászlót lengető résztvevők teljesen megtöltötték a belvárosi Plaza de Colónt. "Éljen Spanyolország! Éljen Katalónia!" - skandálták, és sokan emeltek "Együtt" feliratú táblákat a magasba. A spanyol egység támogatóit vasárnap Barcelonában várják nagy szabásúra tervezett felvonulásra.

Közben Barcelonában "demokratikus ellenállásra" szólított fel a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásával szemben Carles Puigdemont eddigi katalán elnök, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján. "Egy demokratikus társadalomban a parlament választja vagy menti fel az elnököt" - jelentette ki. A katalán politikus előre rögzített televíziós nyilatkozata elején elmondta: a katalán kormány teljesítette ígéretét azzal, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. "Tovább dolgozunk, hogy szabad országot építsünk" - hangsúlyozta Puigdemont.

Szerző
2017.10.28 07:00

Mindenki Facebook-üzeneteit olvasgatni akarja az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:30

Fotó: AFP/
A bűnüldözés hatékonyságára hivatkozva próbálja meg rászorítani az amerikai kormány a Facebook-ot, hogy üssön rést üzenetküldő szolgáltatásának titkosításán.
Az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását, írja az index.hu. A hivatalos verzió szerint erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe. A titkosítás feloldására vonatkozó javaslat egy kaliforniai szövetségi bíróságon került szóba. Az esettel kapcsolatos adatok titkosított periratokban szerepelnek, publikus dokumentumokban nem, de a Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook vitatja az Igazságügyi Minisztérium követelésének jogalapját. Az ügyben eljáró bíróságon az is elhangzott, hogy ha a Facebook nem tenné lehetővé a lehallgatást, bíróság előtt kéne felelősségre vonni. A mostani ügy akkor pattant ki, amikor egy kaliforniai bíróság nyomozást indított az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű, nagyjából ötvenezer tagot számláló bűnbanda ellen. Az MS-13 fő profilja az embercsempészet és a prostitúció, több nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban állnak, és saját börtönük van El Salvadorban.
2018.08.20 10:30
Frissítve: 2018.08.20 10:31

Kábelszakadás vagy talplazulás - indul a genovai hídkatasztrófa vizsgálata

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:14

Fotó: AFP/ Fabio Palli
A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze - közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett.
Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál. Vasárnap esti közlése szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását vagy egy feszítőkábel elszakadása okozhatta, vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása. Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették. Ferrazza véleménye szerint a híd először "elfordult, meghajlott és utána omlott le". Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. Ha viszont a híd betontalapzatától indult az omlás, akkor ez először szintén a kábelt szakította el, majd a pillért dönthette le. A szakértő szerint az esetleges "szakadást" az 51 éves híd elavultsága, az időjárás okozta szennyeződés - például a tenger közelsége miatti sólerakódás -, valamint az utóbbi években megnövekedett járműforgalom is okozhatta.
25 milliónál
is több gépjármű haladt át Morandi-hídon évente - a harminc esztendővel ezelőtti forgalom négyszerese.
A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt. A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd "recseg és mozog", az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek. A hídomlás okait és felelőseit kereső Francesco Crozzi genovai főügyész az olasz sajtóban hatalmas tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette: az emberek biztonságát nem lehet magántársaságokra bízni. Korábban Beppe Grillo, az olasz kormányt vezető Öt Csillag Mozgalom (M5S) alapítója, aki maga is genovai lakos, követelte az olaszországi autópályák újbóli államosítását. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az M5S politikusa a Corriere della Sera című napilapnak hétfőn szintén a sztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére. Az olasz kormány ezzel egy időben elindította a hidat üzemeltető olasz autópálya-társaság koncessziós jogának visszavonását. Olaszországban a mintegy 6500 kilométer hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők a bevétel mintegy felét fordítják karbantartásra. A leomlott genovai hidat üzemeltető Autostrade per l'Italia társaság koncessziós joga 2047-ben jár le.
2018.08.20 10:14