Büntetés - Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát

Publikálás dátuma
2017.10.28 07:00
TÖRTÉNELEM - Sokak számára egy álom vált valóra, mások azonban aggodalommal tekintenek a jövőbe - FOTÓ: AFP/ PIERRE-PHILIPPE MAR
Fotó: /
Madridi gyámság alá került Katalónia órákkal azután, hogy a regionális parlament kikiáltotta a függetlenséget. Soha nem volt még ilyen bizonytalan a jövő Spanyolországban. Barcelona kettészakadt- tudósít az Euronews az aktuális helyzetről. Az egyik fele a függetlenség mellett, a másik a függetlenség ellen demonstrál. A BBC szombat délelőtt közölte: Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát, a tartomány irányítását pedig átadta a spanyol miniszterelnök-helyettesnek, Soraya Saenz de Santamariának. Charles Puigdemont eddigi katalán elnök "demokratikus ellenállásra" szólított fel.

Precedens nélküli kihívás előtt állnak a spanyol alkotmányjogászok: miután tegnap délután a katalán parlamentben kikiáltották a függetlenséget, a spanyol szenátus a várakozásoknak megfelelően zöld utat adott a katalán önrendelkezés részleges felfüggesztésének. Az alkotmány erről szóló, 155. cikkelyét 214-47 arányban szavazták meg a szenátusban, és már hatályba is lépett. Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint igen nehéz alkotmányjogi kérdésről van szó: először történt a köztársaság kikiáltása, és utána a 155. cikkely elfogadása. Kérdés azonban, hogy egy önálló köztársaságra ez vonatkozik-e? Ugyanakkor az is igaz, hogy a spanyol törvények szerint illegálisan kiáltották ki a köztársaságot.

„Egyszerre van egy köztársaság és egy korlátozott régió. Nem tudni, hogy technikailag miként fogják kivitelezni a katalán vezetés cseréjét, hacsak nem erőszakkal. Ott vannak azonban az emberek, péntek este is hatalmas tömeg gyűlt a katalán kormány épülete előtt. Én azt gondolom, hogy készek akár a házánál is megvédeni Carles Puigdemont katalán vezetőt” – mondta a Népszavának a Spanyolország-szakértő, aki hozzátette: az önrendelkezés megvonása hosszú és bonyolult folyamat, várhatóan nem egyik pillanatról a másikra távolítják el a katalán vezetést, és kerül madridi fennhatóság alá a katalán rendőrség és a regionális intézmények. Amikor azonban sor kerül rá, aligha fogja mindenki szó nélkül tűrni.

Péntek Spanyolországban

„Éljen a köztársaság!” – skandálták a katalán parlament előtt várakozó tömegek tegnap, miután Carme Forcadell házelnök kikiáltotta a függetlenséget. „Olyan, mint egy valóra vált álom, rendkívül megható. Meglátjuk, hogy ellent tudunk-e állni, és a többi ország elismer-e” – mondta lapunknak Ferran Garcia Barcelonából, aki hozzátette, este ünnepelni fog. A spanyol sajtó helyszíni tudósítása szerint sokan sírva fakadtak a történelmi pillanatban, amikor kiderült, hogy megszavazták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

A 135 fős regionális törvényhozásban 70 képviselő szavazott az elszakadásra, 10-en ellene, ketten pedig érvénytelenül voksoltak. A többi képviselő tiltakozásképp kivonult a titkos szavazásról. „A vokssal a katalán parlament arról döntött, hogy megindul az autonóm köztársaság alkotmányozási folyamata. Mostantól kezdik el felépíteni a saját országukat, új alkotmányt hoznak létre, és így tovább. Hogy erre lesz-e lehetőségük, az viszont nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Éltető Andrea, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki hozzátette: sok minden múlik azon, hogy miként reagál Madrid, valamint a nemzetközi közösség.

A spanyol vezetés péntek délután rendkívüli kormányülésen vitatta meg a következő lépéseket, a tárgyalás késő estig tartott. Mariano Rajoy néppárti kormányfő a katalán voks után, péntek délután nyugalomra intett, s igyekezett biztosítani a közvéleményt, hogy „minden vissza fog térni a törvényes keretek közé”. A kormányülés után pedig bejelentette, hogy a spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt.

A nyugalomra intés nem hatott megnyugtatóan a gazdasági életre, a spanyol tőzsde már délután zuhanásba kezdett. Hogy a krízist mindez idáig belügyként kezelő, s a mediációt visszautasító Európai Unió tervez-e határozottabb fellépést, egyelőre kérdés. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Twitteren azt írta, az EU-szemszögéből semmi sem változott. „Spanyolországgal tárgyalunk továbbra is” – írta a közösségi oldalon.

Sosem gondoltam volna, hogy eljutunk idáig. Biztos, hogy lesz fennforgás. Valószínűsíthető, hogy sok katalán politikust fognak letartóztatni zendülés miatt. Ez utcai összetűzésekhez vezethet – mondta lapunknak Barcelonából Josep Maria, egy egységpárti katalán.

Barcelona kettészakadt - Az egyik fele a függetlenség mellett, a másik a függetlenség ellen demonstrál

Ahogy a katalán parlamentben kikiáltották Katalónia függetlenségét, valóságos utcai karnevál kezdődött a városnak abban a részében, ahol az elszakadáspártiak gyülekeztek. Több ezren gyűltek össze ünnepelni. Ők azok, akik egyelőre nem foglalkoznak azzal, hogy a madridi kormány felfüggesztette a katalán autonómiát és azzal sem, hogy a katalán elnököt lázadás miatt le is tartóztathatják. A város másik felében közben a spanyol kormány döntését ünnepelták, és az ország egysége mellett tüntettek. Az új egység megteremtése Madrid számára is különösen fontos. December 21-re előrehozott választásokat írtak ki Katalóniában. Közben a vezető európai országok és az Egyesült Államok egymás után jelentik be, hogy nem ismerik el a Katalán függetlenséget és a spanyol egység mellett állnak ki.

Spanyolország belügye

A magyar kormány Spanyolország belügyének tekinti a katalán függetlenség kikiáltását - közölte a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. Szijjártó Péter előzőleg telefonon egyeztetett Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszterrel a katalán függetlenség kikiáltását követően Spanyolországban előállt helyzetről. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-t arról tájékoztatja, hogy a magyar kormány a kérdést Spanyolország belügyének tekinti, és bízik abban, hogy sikerül a helyzetet minél előbb a spanyol alkotmányos előírásoknak megfelelően rendezni.

A BBC szombat délelőtt közölte: Madrid megfosztotta az autonómiától Katalóniát, a tartomány irányítását pedig átadta a spanyol miniszterelnök-helyettesnek, Soraya Saenz de Santamariának. A kormány eltávolította Josep Lluís Trapero Álvarez-t Katalónia autonóm Mossos rendőrségének vezetőjét.

A spanyol kormány megkezdte a katalán kormányzati feladatok átvételét szombaton, miután a szenátustól kapott felhatalmazás alapján Mariano Rajoy miniszterelnök péntek este feloszlatta az autonóm regionális kormányt - informál az MTI.  Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnök helyére Ferrán López főfelügyelőt nevezték ki, aki eddig a katalán rendőrség területi koordinációjáért felelt, és a testület második embere volt. Nyilvános levélben köszönt el a katalán rendőrségtől Pere Soler eddigi főigazgató, akit péntek este mentett fel posztjáról a spanyol miniszterelnök.

A spanyol sajtóban megjelent információk szerint várhatóan mintegy 150 magas beosztású katalán kormányzati tisztségviselő menesztését vonja maga után a spanyol kormány intézkedéssorozata. Madridban szombaton kora délután tüntetést tartottak, hogy kifejezzék a spanyol nemzet egységét és a katalán függetlenségi nyilatkozat elutasítását. A spanyol nemzeti zászlót lengető résztvevők teljesen megtöltötték a belvárosi Plaza de Colónt. "Éljen Spanyolország! Éljen Katalónia!" - skandálták, és sokan emeltek "Együtt" feliratú táblákat a magasba. A spanyol egység támogatóit vasárnap Barcelonában várják nagy szabásúra tervezett felvonulásra.

Közben Barcelonában "demokratikus ellenállásra" szólított fel a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásával szemben Carles Puigdemont eddigi katalán elnök, akinek menesztését péntek este jelentette be a spanyol miniszterelnök a spanyol szenátustól kapott felhatalmazás alapján. "Egy demokratikus társadalomban a parlament választja vagy menti fel az elnököt" - jelentette ki. A katalán politikus előre rögzített televíziós nyilatkozata elején elmondta: a katalán kormány teljesítette ígéretét azzal, hogy a helyi parlament pénteken megszavazta a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. "Tovább dolgozunk, hogy szabad országot építsünk" - hangsúlyozta Puigdemont.

Szerző
2017.10.28 07:00

Venezuela száguld lefelé a lejtőn

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:53
A venezuelai elnök szerint az ellenzék amerikai segédlettel akarja őt megpuccsolni
Fotó: AFP/ Juan Barreto
Szakértők igencsak kételkednek azokban az intézkedésekben, amelyeket Nicolás Maduro venezuelai elnök hozott a teljes gazdasági és pénzügyi hanyatlás megállítására, vagy legalábbis lelassítására. A dél-amerikai állam feje, aki diktatórikus eszközökkel irányítja hazáját, hétfőn új pénzügyi rendszert helyezett kilátásba Venezuela számára. Ez – ahogy a múlt csütörtökön második elnöki mandátumát kezdő politikus fogalmazott – a „bűnöző dollár” és az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett „imperialista szankciók” ellensúlyozására szolgál. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az állami vállalatok forgalmuk 15 százalékát kötelesek El Petro kriptovalutában folytatni. Ezt a valutát tavaly februárban vezették be. Az El Petro fedezetét az ország olajtartaléka adja. Egy El Petro 1 hordó (1 hordó=159 liter) venezuelai kőolaj árának felel meg. Az El Petro árfolyama a venezuelai kőolaj ármozgását követi. Maduro azt nem árulta el hétfői beszédében, milyen számításokra alapozta, hogy a kriptovalutára való részleges átállás segít majd a példátlan gazdasági válság megoldásában. Szakértők szerint a válasz: az El Petro bevezetése semmiféle pozitív változást nem hoz majd. Az államfő így próbálja meg elterelni a figyelmet a legsúlyosabb problémákról. „Déja vu érzése van az embernek” – mondta Asdrubal Oliveros közgazdász, az Ecoanalitica tanácsadó cég munkatársa a dpa német hírügynökség tudósítása szerint. Semmiféle jel sem utal arra, hogy az ország maga mögött tudhatná a gazdasági nehézségeket – tette hozzá. A venezuelai elnök emellett a minimálbér 300 százalékkal való felemelését is elrendelte. Bár látszólag jelentős emelésről van szó, ezzel aligha állítja meg a nyomor miatti tömeges elvándorlást, hiszen a 18 ezer bolívaros összeg mindössze 6,70 dollárnak felel meg, amiért egy kiló húst vagy egy doboz tojást lehet vásárolni. Azért sem vehetőek komolyan a legújabb intézkedések, mert a rekord mértékű, 1,7 millió százalékos infláció miatt megállíthatatlan a pénzromlás. Maduro bejelentette továbbá az olajtermelés felgyorsítását, hogy így legyen több bevétele az államnak. Venezuela gazdasági teljesítménye öt év alatt a felére csökkent. Az ország válsága az egész régió számára komoly problémát jelent. Mintegy hárommillióan hagyták el az országot, a többség Kolumbiába menekült. A devizahiány miatt az ország nem képes élelmiszert és más árucikkeket importálni, az orvosi ellátás összeomlott.
2019.01.15 21:53

Irán és a szankciók: nem lett összeomlás

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:52
Fotó: AFP/Sven Simon
Fotó: /
Az Egyesült Államok után az Európai Unió is újabb szankciókat vetett ki, miután az iráni titkosszolgálat ellenzékieket vett célba.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó utasította a védelmi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki terveket Irán megtámadására, miután tavaly szeptemberben az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségére állítólag a perzsa állam által támogatott milíciák mértek - egyébként áldozatot nem követelő - csapást - értesült minap a The Wall Street Journal. Az nem derült ki, hogy vajon Donald Trumpot is értesítették-e erről, az viszont igen, hogy a Pentagonban alaposan meglepődtek a kérésen, még ha Bolton jól ismert „héja” is. Hogy a katonai beavatkozás lehetősége is szóba került, annyiban mindenképpen aggasztó, hogy az amerikai elnök eddig sem éppen kiszámíthatóságáról volt híres. Azok után például, hogy tavaly kihátrált a részben elődje, Barack Obama által tető alá hozott úgynevezett iráni „atomalkuból”, majd újra szankciókkal sújtotta Teheránt, villámcsapásként érkezett a bejelentése, hogy kivonul Szíriából, ezüst tálcán nyújtva át az országot a perzsáknak (és oroszoknak). Habár azóta az „azonnali kivonás” retorikáján már finomítottak, a legfrissebb jelentések szerint a felszerelés egy részének elszállítása már meg is kezdődött. Közben kevesebb figyelmet kapott az a hír, hogy az atomalku mellett eddig rendületlenül kiálló Európai Uniónak is meggyűlt a baja a perzsa állammal, és szankciók kivetése mellett döntöttek az iráni titkosszolgálat néhány tagja ellen. A lépést az indokolta, hogy több európai országban is felmerült a gyanú, hogy perzsa ügynökök akcióztak. Dánia például azzal vádolja Teheránt, hogy három, az arab kisebbséghez tartozó emigrált „aktivistát” próbáltak meggyilkoltatni tavaly. Franciaország azt állítja, hogy iráni ellenzékiek Párizs melletti gyűlésén terveztek robbantást, amit végül meghiúsítottak. Hollandiában pedig erős a gyanú, hogy két korábbi, iráni származású, de holland állampolgár meggyilkolásához is köze lehetett a perzsa államnak. Teherán persze mindent tagad, sőt, azzal vádolja a nyugati államokat, hogy szerepük lehetett a tavaly Ahváz városában rendezett katonai parádén elkövetett, 25 életet követelő terrortámadásban. „Nincs olyan számottevő emigráns ellenzéki csoport, amely komoly veszélyt jelentene az államra. Egyszerűen senki nem tud olyan politikai alternatívát felmutatni, amely a hatalmat megijesztené. Disszonáns hangokat legfeljebb az iráni kisebbségi csoportok között lehet találni, őket viszont gyakran Irán geopolitikai ellenfelei mozgatják” - válaszolta lapunk iráni emigráció szerepét firtató kérdésére Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, a legjelentősebb ilyen társaság az amerikaiak és szaúdiak által támogatott, főként emigrációban működő Népi Mudzsahedek Csoportja. „A szervezet a '60-as években jött létre, eleinte amerikai bázisokat támadtak, majd az 1979-es forradalom során a sah ellen küzdöttek, ám nem Ruholláh Homeini embereiként. Olyannyira nem, hogy később a nagygyűlésein is robbantgattak, majd Szaddam Huszein oldalán harcoltak a háborúban” - emlékeztetett a szervezet múltjára. „Ötvözik a marxista, maoista, kommunista ideológiát a síita radikalizmussal, és az erőszaktól sem riadnak vissza. Sokáig az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartotta őket nyilván, míg nem rájöttek, hogy inkább Irán ellen is használhatóak. Ám a rendszer megdöntésére ők sem képesek” - folytatta. Sárközy Miklós a hatalmi játszmák példájaként említette még, hogy Angliában is működik egy TV-csatorna, melyet szaúdiak finanszíroznak, de iráni ellenzékiek működtetnek. „Állítólag a hollandiai gyilkosságok mögött is az állt, hogy egy szaúdi hátterű társaság akart Irán-ellenes, ám irániakra támaszkodó médiaközpontot létrehozni” - tette hozzá. Az iranista szakember úgy vélte, attól sem kell tartani, hogy a történtek hatással lennének az Európai Unióra az atomalkut illetően, hiszen „néhány kétes ember elleni szankció még nem fog felborítani egy geopolitikai megállapodást.” A szakember szerint Donald Trump hiába mondta fel az egyezséget, és vezetett be újra szankciókat, nem valósult meg az az „összeomlás teória”, amit remélt. Ezt részben azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok végül puhított, és kivételt adott olyan országoknak, például Indiának, Törökországnak, Dél-Koreának, Japánnak, amelyek szorosan kapcsolódnak gazdaságilag Iránhoz. „A perzsa állam egyszerűen olyan mélyen be van ágyazva Ázsia gazdaságába, hogy sokaknak nem érdeke onnan kivenni” - értékelt. A szakértő emlékeztetett, hogy a tavalyi forrongások után a társadalom összezárt, a gazdaság viszonylag jól muzsikál, a rijál stabilizálódott. Végül arra is rámutatott, hogy Irán részben orosz kérésre Szíriában is visszafogta magát, és felelőtlen konfliktusok vállalása - például a Golán-fennsík megközelítése - helyett hosszú távra tervez. 
2019.01.15 21:52