Stresszes pályakezdés - Pékből is lehet webfejlesztő

Publikálás dátuma
2017.10.30 06:05

Fotó: /
A mostani egyetemisták életük során akár négyszer is munkahelycserére kényszerülhetnek; ezalatt szakmaváltásra szintén érdemes számítani.

Rendkívül stresszesen élik meg a pályakezdést a mai fiatalok: bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon elegendő-e a munkavállaláshoz. Nem független ettől, hogy háromnegyedük úgy gondolja: öt év múlva nem a jelenleg tanult szakmájában fog dolgozni – olvasható a Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatásában. Nem kaptak túl derűlátó válaszokat a Medián kutatói sem a 14-25 évesek jövőképét firtató vizsgálatuk során: csak a megkérdezettek fele gondolta úgy, hogy könnyen talál majd diplomájával megfelelő munkát itthon.

Informatikusképző programot indít az NGM
Négy év alatt legalább 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába a Nemzetgazdasági Minisztérium most induló programja révén. A részvételhez előképzettségre nincs szükség: a hallgatók először egy 3-4 hónapos alapképzést kapnak, majd gondoskodnak munkába állásukról is. A tanfolyamok - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költsége - 2,5 milliárd forint. Ehhez az ipari partnerek további 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá. Az Index szerint a Yellowroad nevű informatikai gyorstalpalót működtető, Training360 nevű cég fura tenderen nyerte meg a képzés lebonyolítását. Bár e társaságé volt az egyetlen érvényes ajánlat, a hasonló intézmények nem is tudtak a lehetőségről. Igaz, egyébként se feleltek volna meg a feltételeknek.

A fiatalok aggodalma nem alaptalan. A digitalizáció és a robottechnika felgyorsulása miatt sorra tűnnek el vagy alakulnak át szakmák. A Cornerstone Capital Group legfrissebb kutatása szerint az elkövetkező tíz évben az USA-ban több mint 6 millió kiskereskedelmi dolgozót vált le a digitális fejlődés és a robotok. Hazai felmérések szerint az itteni munkahelyek 12 százaléka lenne kiváltható az új eljárásokkal.

A nemzetközi kutatások azt is előrevetítik, hogy tíz éven belül a világ 500 legnagyobb vállalatának átlagéletkora 13-14 évre lesz tehető, a kisebb cégek pedig még rövidebb ideig működnek majd – mondja Király Zsolt, a METU emberi erőforrások alapszak szakvezetője. A mai egyetemisták életükben tehát 3-4 kényszerű munkahelycserére bizton számíthatnak - és ezen belül szakmaváltásra is sor kerülhet. Rendkívül gyors változások ezek, a hagyományos iskolarendszer mégis csak lassan mozdul. A Magyarországon is egyre népszerűbb online képzések sokkal rugalmasabbak, nincsenek hosszas akkreditációs eljárások – magyarázza az egyetemi docens. Tanítványai közül jópáran – úgy 20 százalékuk - online is képzik magukat.

- A mai fiatalok a tanulás gyors, játékos, egyfókuszú, rugalmas formáját szeretik. Ezt testesítik meg az online tanfolyamok, amelyek önálló feladatmegoldásra ösztönöznek, és az oktatási anyagokat néhány perces, egymásra épülő modulokra bontják. Kutatások szerint az öt percnél hosszabb videókat a diákok 90 százaléka nem nézi végig. Nyilvánvaló, hogy a 45 perces órákra tagolódó frontális oktatással már nem lehet célt érni ennél a generációnál - véli. Király Zsolt mégis inkább kihívást, mint konkurenciát lát az oktatás eme ágában. - Az online világ óriási szabadságot adott a tanulni vágyóknak: szinte bármit, bármikor, bárhol, a saját időbeosztásukhoz igazítva tanulhatnak. De nem csupán internetes felületeken és nem csak digitális eszközök bevonásával lehet izgalmas és hatékony egy képzési program – hangsúlyozza az egyetemi docens. A hagyományos képzések ereje a közösségi élményben rejlik, ám mégis fontos, hogy eme intézmények oktatói is rugalmas, élménydús, tapasztalásra épülő programokban gondolkodjanak - véli.

A nagy nemzetközi egyetemek már évekkel ezelőtt felismerték az online oktatás jelentőségét. A 2012-ben két stanfordi professzor által alapított www.coursera.org oldalon például 149 neves egyetem – köztük amerikai, angol, német, tajvani, kínai intézmények – több mint kétezer kurzusából válogathat az oldalon regisztráló mintegy 25 millió diák. A bárki számára elérhető kurzusok 4-6 hetesek, és 29-99 dollárba kerülnek. Vannak 1-3 éves tanulmányok is: ezek 15-25 ezer dollárba kerülnek, kötelező felvételivel.

Pékből is lehet webfejlesztő

A nemzetközi online oktatási platformokban rejlő lehetőségeket a magyarok kevéssé tudják kiaknázni: a nyelvtudás hiánya mind az oktatók, mind a diákok részéről akadály. Többek között ezt felismerve indult el 2014-ben a magyar nyelvű Webuni, több mint 150 oktatóval és 30 ezer aktív hallgatóval; utóbbiak száma havonta mintegy 600-zal nő. Az oldal több mint 300 kurzust kínál. Az árak az ingyenestől 60 ezer forintig terjednek. Ezek között üzleti, informatikai, pszichológiai anyagok, de általános iskolai ismeretek, sőt zongoraleckék is találhatóak.
Pakucs András, a Webuni alapító ügyvezetője azt mondja: egy multinacionális vállalat vezetői pozíciójánál ma már elvárás, hogy a jelentkező megjelölje, milyen online kurzusokat végzett el. Ez mutatja, hogy tud önállóan tanulni, odafigyel szakmája változásaira. A webunis képzések a gyesen lévő anyukák és vidéken vagy a határon túl élők számára korábban elérhetetlen lehetőséget kínálnak. Biztosító, gyógyszergyár, bank is fizet alkalmazottainak itt kurzusokat. A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjai pedig a Webuni által kifejlesztett oktatási keretrendszer zárt felületén gyűjtik a krediteket. Ezen keresztül nemcsak videókat nézhetnek a diákok, de feltölthetik az elkészített feladataikat, jegyzetelhetnek, kommunikálhatnak az oktatókkal, diáktársaikkal. Használja a Szegedi Tudományegyetem, de akár egy műanyaggyárban is ennek segítségével oktatják a fröccsöntést a dolgozóknak. Pakucs András szerint az online képzéseken nem annyira egy új szakma elsajátítása a cél, sokkal inkább a tudás frissen tartása. Egy programozónak például olyan technológiákat kell ismernie, amelyek sokszor még nem is léteztek, amikor egyetemre járt.
Előfordul ugyanakkor olyan is, hogy valaki online képzés segítségével vált szakmát. A programozni vágyóknak online kurzusokat kínáló, 2016-ban alapított CodeBerry tanulói között volt például felvidéki szociális munkás, pék és üveggyári minőségellenőr is: ma ők junior frontend-fejlesztőként dolgoznak kisebb informatikai cégeknél. P. Tóth András alapító azt mondja: 150-200 órányi tanulással már elérhető náluk az az informatikai tudás, amellyel a munkaerő-piac alsó részét be lehet célozni. Ez havi nettó 200-350 ezer forintos fizetést jelent.
- Az informatikai szektorban alakul egy kékgalléros réteg, akik egyszerűbb weboldalakat építenek, apróbb hibákat javítanak. Nagyon kevés a senior programozó, ezért a kisebb cégek tárt karokkal fogadják a juniorokat, akiket továbbképeznek. Az informatikai tudás könnyen mérhető: a cégek nem azt nézik, milyen papírja van a jelentkezőnek, hanem tesztet íratnak vele – magyarázza P. Tóth András.
A CodeBerrynél 10 ezer forintos havidíjért el lehet érni a teljes tananyagot: van, aki 3 hónap alatt végigszáguld rajta, van, aki egy évig is tanul. A képzést eddig 25 ezren próbálták ki, és ezer fizetős diák van. Az átlagéletkor 30-40 év, a legfiatalabb tanuló 12 éves, a legidősebb 72. Sok a gyesen lévő kismama, vagy munkanélküli. Akadnak, akik pályát szeretnének váltani, de harmaduk csupán arra kíváncsi, neki való-e az informatikai pálya.

Nem csak a felsőoktatási intézmények látnak fantáziát az online oktatásban: számos gyűjtőoldal is létezik. Ezek közül az egyik legnagyobb - 12 millió tanulóval és 13 ezer oktatóval - a főként üzleti és marketing-vonalon erős Udemy, ahol 55 ezer kurzus közül válogathatnak 15-200 dollárért. A főként fotósok és designerek között népszerű Skillshare-en a néhány dolláros havidíjért 17 ezer „osztályba” iratkozhat be az oldal hárommillió felhasználója. A két oldal közös jellemzője, hogy akinek van mások számára értékes tudása, tanárrá is válhat. A kurzusokat így aktív szakemberek tartják. A tudásmegosztó felületek nemcsak a diákok, de a vállalkozások számára is előnyösek: egy jól felépített tanfolyam az oktatói díjazás mellett komoly önreklám is lehet. Aki hitelesen oktat, az megbízható szakembernek is látszik. Ráadásul nemzetközi hírnévre is könnyebb így szert tenni.

Egyre kevésbé fontos a papír

Vannak olyan területek, ahol a szakmai tapasztalat fontosabb, mint a szakirányú végzettség – mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services toborzási üzletágának vezetője.

- Értékelik a munkaadók az online képzésben szerzett tudást?

- Az önfejlesztést nagyra becsülik, hiszen bizonyos szakmákban rendkívül gyorsan elévül a tudás. Egy marketingesnek például a digitalizáció miatt teljesen más tudástárral kell rendelkeznie ahhoz képest, amit 5-6 éve az egyetemen megtanult. A cégek ezért a végzettséget igazoló papírok helyett egyre inkább a gyakorlati tapasztalatot nézik, és a nyitottságot az új ismeretek elsajátítása iránt. A munkaadók tavaly a hirdetések több mint 36 százalékánál kértek főiskolai végzettséget. Idén ez az arány már csak 29 százalék. 32 százalék esetében már a középiskola is elegendő volt.

- Vagyis egyre kevésbé szükséges a diploma?

- Számos területen, többek között mérnöki vagy pénzügyi tevékenység esetén továbbra is elengedhetetlen a szakirányú felsőoktatási diploma. De még itt is fontos a tudás folyamatos frissítése, hisz a szükséges ismeretek gyorsan változnak. Ezek megszerezhetőek online képzéseken is, de esetenként még eme kurzusok se tartanak lépést a változásokkal. A munkaadóknak ezért a legfontosabb a szakmai tapasztalat, hisz élesben lehet a legtöbbet tanulni.

- Például hol?

- Egy szakirányú végzettséggel nem, de három éves tapasztalattal rendelkező HR-est jó eséllyel előbb felvesznek, mint ha valaki csak papírral érkezik. Egyre több cég indít informatikai gyorstalpalókat: itt 4 hónap-másfél év alatt elsajátíthatóak a szakma alapjai. A munkaadók örömmel fogadják az itt végzőket. Akkora a hiány fejlesztőkből, hogy nincs idejük kivárni a 3-5 évet, mire az egyetemisták végeznek.

2017.10.30 06:05

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24

Körvonalazódik a Trump-Putyin korszak képlete

Publikálás dátuma
2018.08.15 10:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Washington és Moszkva ma is ott tart be egymásnak, ahol tud, de Amerika már nem figyel úgy Európára.
Rég letűntek azok az idők, amikor az amerikai-orosz viszony lényege - és egyúttal a világbéke ügye - leírható volt azzal, hogy hajlandó-e tartani magát a Fehér Ház és a Kreml a nukleáris hadászati egyensúlyhoz. A szovjetekkel való szembenállás idején is léteztek ugyan másodlagos hadszínterek, például Szuez, Vietnam, Angola, Nicaragua, de bármennyire is voltak véresek azok a csaták, azt soha senki nem kérdőjelezte meg: addig nincs komoly baj, amíg az atomtakéták a silókban maradnak. Mára viszont a másodlagos hadszínterek váltak elsődlegessé: az ukrajnai konfliktus, a szíriai polgárháború, az iráni nukleáris törekvések, illetve a koreai helyzet körül mozdulnak meg leginkább a nagyhatalmi érdekek, és mozognak a figurák a globális sakktáblán. Attól senki nem tart igazán, hogy amerikai-orosz atomháború törhet ki – még azzal együtt sem, hogy Vlagyimir Putyin újabban minden korábbinál pusztítóbb és kivédhetetlenebb orosz rakétakapacitással büszkélkedik, az amerikaiak pedig éppen a minap döntöttek az űrhadviselési képességeik önálló haderőnemmé fejlesztéséről. A változások oka nem csupán az, hogy az Egyesült Államok megnyerte a hidegháborút, hanem az is, hogy nem neki dolgozik az idő a Kínával való gazdasági versengésben. Amerikának, ha a legtöbb energiáját az egyre fontosabbá váló távol-keleti térségre akarja fordítani, akkor érdeke fűződik az oroszokkal való viszony rendezéséhez. Vannak, akik szerint ez olyan érdekelhatárolást jelenthetne, hogy Washington belenyugszik az oroszok ukrajnai térnyerésébe, Moszkva pedig cserébe megzabolázza Iránt. Mások viszont úgy vélik: a demokratikus Nyugat életveszélybe sodorja magát, ha feladja Európa és Észak-Amerika transzatlanti partnerségét. A washingtoni döntéshozók fejébe azért is nehéz most belelátni, mert a Fehér Ház lakója olyan ember, aki minden külpolitikai tapasztalat nélkül lett az Egyesült Államok elnöke, viszont szinte példátlan önbizalmat hozott magával az üzleti életből, ahol kegyetlen ragadozóként aratott sikereket. Meggondolatlan Twitter-bejegyzéseivel jelentősen nehezíti, hogy Amerika racionális világpolitikát vigyen, és csak remélhető, hogy a legmegfontoltabb tanácsadói egyben a legügyesebbek is, akik elérik, hogy Donald Trump rájuk hallgasson.

Iránban a rendszerváltás is felmerülhet

Az Irán ellen amerikai részről a minap újra bevezetett szankciókkal az Egyesült Államok lényegében szembe helyezkedett a nemzetközi közösséggel, amelynek e vonatozásban Oroszország inkább része, mint az Egyesült Államok. A világ nagyobb része bízni akar a perzsa államnak a békés célú nukleáris kutatásról szóló ígéreteiben, bár tudja, hogy ennek a garanciái jelenleg valóban gyengék. Még nem látható, hogy a büntető intézkedések idővel olyan elégedetlenséget váltanak-e ki Iránban, ami megbuktathatja a rezsimet. Ha igen, az alapvetően átrendezné a tágabb értelemben vett Közel- és Közép-Kelet erőviszonyait. Kérdés, hogy a Szíriában katonailag jelenlévő Oroszország mit szólna ehhez. Egyes nézetek szerint elképzelhetőleg megelégedne azzal, hogy meg tudta tartani szövetségese, Asszad számára a szír elnöki posztot, és közben közönyösen nézné az irániak kiszorítását Szíriából – ugyanazzal a közönnyel, amellyel Trump szemléli Ukrajnát, és csak azt várja el Putyintól Európában, hogy „eddig és ne tovább”.    

Putyin ilyen értelemben egyszerűbb eset: a Kreml leghatalmasabb íróasztalánál egy öregedő, de dörzsölt KGB-tiszt ül, aki már soha nem fog változtatni megkövesedett nézetén, miszerint Oroszországnak biztonságot nyújtó ütközőzónára van szüksége, nem engedheti közvetlen testközelbe a NATO-t. Az említett globális sakktáblán az utóbbi években minden korábbinál nagyobb szerepet kapott a szankció nevű sakkfigura, amelynek az ellenféllel szembeni használati értéke a gyalogtól a vezérig terjedhet, de van egy olyan tulajdonsága is, amivel a valódi sakkfigurák nem rendelkeznek: alkalmazásakor kárt okozhat a saját táborában is. A világpolitika szempontjából három ország elleni szankcióknak van különös jelentőségük: az Oroszországot, az Iránt, illetve az Észak-Koreát sújtó szankcióknak. Ezen belül Oroszország vonatkozásában két eltérő vonalon is születtek nyugati büntető intézkedések: az egyik szankciós rezsimet az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés, tehát valóban súlyos ok váltotta ki. A másiknak az alapját a Szkripal-ügy képezi, amelynek a hatalmi erőviszonyokat befolyásoló súlya nincs, jelképes fontossága viszont annál inkább.

Korea ügyében Kínával kell dűlőre jutniuk az amerikaiaknak

Viszonylag a legkevésbé a Phenjan elleni nemzetközi szankciók kapcsolódnak az amerikai-orosz viszonyhoz. Észak-Korea fő támasza egyértelműen Kína, és a térségben az oroszok meglehetősen passzívak. Ha Washingtonnak sikerül tető alá hoznia a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését, az a Pekinghez, és nem a Moszkvához fúződő amerikai viszonyt fogja alapvetően befolyásolni.

Amikor a Nyugat – élén a demokrata párti washingtoni kormányzattal – 2014 februárjában nagy nyereségként könyvelte el az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics bukását, hírszerzésből csúfosan megbukott: nem látta előre – vagy ha látta, az még nagyobb baj -, hogy a Kreml brutális cselekvésre szánja el magát, és márciusra már annektálja is a Krím félszigetet, miközben a nagyrészt oroszok lakta Kelet-Ukrajnában fegyveres lázadást szít, amelynek a nyomán Ukrajnán belül ma is demarkációs vonal húzódik. Erre a moszkvai provokációra válaszul a Nyugat olyan szankciós intézkedésekkel sújtotta Oroszországot, amelyeknek a hátrányos következményei miatt ma is panaszkodik egy sor európai uniós ország. Az idén tavasszal kirobbant Szkripal-ügy sokkal inkább „elvi kérdés”. A kormányok nem szokták nagydobra verni, ha egy beszervezett, átállított ellenséges kémen egyszer csak keresztülhajt egy teherautó: ez ilyen szakma. Ami a briteknél kiverte a biztosítékot Szergej Szkripal volt orosz hírszerző tiszt és lánya angliai megmérgezése nyomán, az az volt, hogy Moszkva a nemzetközi egyezmények által tilalmazott vegyi fegyverrel hajtott végre támadást brit földön, nagy-britanniai lakos ellen. Az már később csak fokozta London felháborodását, hogy halálos áldozata is lett a valamiképpen hátrahagyott Novicsoknak, mégpedig nem a célszemély, hanem ártatlan brit állampolgár személyében. 
Az Európai Unióból éppen távozóban levő Nagy-Britannia mellett – amelyet egyes washingtoni stratégák szeretnének magukhoz édesgetni - Trump Amerikája keményen kiállt, és kiutasított egy csomó orosz diplomatát, a minap pedig újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ez utóbbi intézkedés gyaníthatóan annak tudható be, hogy az amerikai elnök környezetében most azok a hangadók, akik a nyugati szolidaritást sorolják előre, és szeretnék feledtetni Donald Trump és Vlagyimir Putyin titokzatos tartalmú és az elnökkel szemben széles körben gyanakvást kiváltó, nagy visszatetszést keltő helsinki találkozót. Putyinnak nem csak az elbaltázott Szkripal-akció felelőseivel gyűlhetett meg a baja, hanem az is kiderült: a titkos orosz kibernetikai hadviselés emberei árulkodó nyomokat hagytak maguk után, és az amerikai hírszerzés feltárta: az oroszok igyekeztek Trump oldalán beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A demokraták érthető módon foggal-körömmel kapaszkodnak az erről folyó vizsgálatba, így most Putyin az amerikai belpolitikai küzdelmek fortyogó katlanjában találja magát. Donald Trump sokak által egyébként is megkérdőjelezett legitimációja - párosulva ezekkel az „orosz összejátszásra” vonatkozó vádakkal - oda vezetett, hogy ma már Trump aligha tudna bármiben megállapodni Putyinal, amit Amerikában helyeslően fogadnának. Legalábbis nem a novemberi kongresszusi választásig, ahol eldől majd, megszűnik vagy éppen megszilárdul-e az amerikai törvényhozásban a republikánus többség.
2018.08.15 10:00
Frissítve: 2018.08.15 10:00