Kérdezőbiztossá tett doktorok - Kíváncsi a kormány az adatainkra

Publikálás dátuma
2017.10.30 06:00
CSELES FAGGATÁS - A nem direkt egészségügyi adatokkal kapcsolatban ugyan megtagadható a válaszadás, de ezt a lehetőséget csak a
Nemcsak panaszainkra és kórelőzményünkre, hanem majd minden szokásunkra, családi titkainkra is kíváncsi a kormány. Az adatokat a háziorvosokkal gyűjtetik be.

Minden korábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtésre kötelezi a háziorvosokat egy minap megjelent jogszabály. A jövő júliustól életbelépő rendelkezés szerint, egy tetőtől talpig végzett, alapos vizsgálat valamennyi adatát rögzítik majd az úgynevezett elektronikus törzskartonon. A kérdések között szerepel majd például, hogy a családban mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő, volt-e valakinek daganata, és ha igen, hány éves korban, illetve diagnosztizáltak-e allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást a rokonságban. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is.

Az űrlap az orvosi kérdések mellett lényegében egy szociológiai kérdéssort is tartalmaz. Egyebek mellett vallani kell majd arról is, hogy éppen dolgozunk-e, s ha igen részállásban, vagy vállalkozóként, netán eltartottak vagyunk. Az orvosnak ki kell kérdeznie pácienseit a dohányzási, alkoholfogyasztási, étkezési szokásaikról, valamint arról is, hogy mennyire látják sötétnek a jövőjüket, illetve milyen korán ébrednek reggelenként. A nem direkt egészségügyi adatokkal kapcsolatban ugyan megtagadható a válaszadás, de ezt a lehetőséget csak a kérdéssor végén kínálja fel az űrlap.

A kormányzati álláspont szerint minderre azért van szükség, hogy pontos képet lehessen alkotni a lakosság egészségi állapotáról. Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy érvelt a törzskarton mellett, hogy ezekből a válaszokból lehet majd kiszámolni a valódi egészségügyi ellátási szükségletek költségeit. Azaz az adatbázis nyomán oda lehet majd telepíteni például a dohányzásról leszoktató programokat, vagy a rákszűréseket, ahol a legnagyobb a probléma az országban. Szerinte az adatokból az is kiderülhet, hogy hol, milyen terápiás szolgáltatásokra van szükség.

– Az új jogszabály úgy szörnyű, ahogy van – állítja ezzel szemben Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki szerint a háziorvos nem őrizheti meg ezeket a titkokat. Számos esetben ugyanis törvény kötelezi az adatok továbbítására. A szakember emlékeztet arra is, hogy az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet már összeszámolta: mintegy 180 különféle jelentést kell a háziorvosoknak küldeniük az állami szerveknek, amelyeknek körülbelül a felében TAJ-azonosítóval és névvel együtt továbbítanak bizalmas egészségügyi adatokat. Minderről a betegek semmilyen információt és tájékoztatást nem kapnak. A mostani, elektronikus törzskarton kitöltését is úgy képzelte el a minisztérium, hogy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a megszeppent beteg mindent bevall, még a rokonairól, a vagyoni helyzetéről és a pszichés állapotáról is. A betegeknek fontos tudniuk – figyelmeztet Alexin Zoltán –, hogy kötelező lenne előzetes adatvédelmi tájékoztatást kapniuk. Ha a háziorvos csak előveszi a törzskartont és elkezd kérdezni előzetes felvilágosítás nélkül, azonnal fel kell állni és eljönni. Ma még a törvény úgy szól, hogy az egészségügyi adatok szolgáltatása a beteg részéről önkéntes. Arról is tudniuk kell a betegeknek, hogy a törzskartonra kerülő adataik automatikusan bekerülnek az e-egészségügyi portál e-profiljába, de a beteg ezt megtilthatja.

AZ új rendelettel kapcsolatos méltatlankodó megjegyzések szaporodnak az orvosi portálokon is. "Csak gyógyítani szeretnék! És nem akarok EESZT-t, vastagbélszűrést, új törzskartont, új szűrővizsgálatokat, és nem akarok informatikus, jogász, könyvelő, adminisztrátor, kérdezőbiztos, NAV és finanszírozási szakember lenni! Arra esküdtem, hogy orvos leszek és gyógyítok!” – írta például egy hozzászóló, míg egy másik doktor azt vetette fel: „Napi 80-100 beteg jön a rendelésre! Mikor töltögetem az új törzskartonokat?”

Fotó: Németh András Péter

Fotó: Németh András Péter

Azt Selmeczi Kamill háziorvos, a FAKOOSZ Alapellátók Országos Szövetségének elnöke is megerősíti, hogy az új törzskarton töltögetése többletmunkát jelent majd az orvosoknak. Hozzáteszi: „Eddig is megoldottuk az ilyen feladatokat.” Vigaszként azt mondja sorstársainak, hogy a törzskarton kötelező kitöltése csak a jövő nyártól indul és három év alatt kell a teljes körzet lakosságával elkészülni. Abban már ő maga is bizonytalan, hogy a szociológiai kérdésekre begyűjthetők-e a válaszok. Mint ahogyan szerinte az is kétséges, miként adnak majd összegző igazolást papíron, – ahogyan azt a jogszabály előírja – valamennyi betegnek a törzskartonra rögzített adatokról. Ezzel kapcsolatban erősen bízik majd abban, hogy a páciensei zöme nem tart majd erre igényt.

Veszélyes adatgyűjtés

Egy falu egyetlen főállású sírásója azért vesztette el néhány hónapja a munkáját, mert hátfájásával az üzemorvoshoz fordult, aki átmenetileg alkalmatlannak minősítette munkaköre ellátására. A szakorvosi vizsgálat ugyan azt állapította meg, hogy gyógyszerrel kezelhető a baja, a munkaadója elbocsátotta, s hiába volt azóta számtalan felülvizsgálaton, munkanélküli lett. Az üzemorvos ugyanis nem volt hajlandó revidiálni eredeti bejegyzését. A november elsejétől induló úgynevezett E-egészségügyben ennél durvábbak is megtörténhetnek, hiszen az üzemorvos – még tiltás mellett is – ha sürgős szükségre hivatkozik láthatja az alkalmazottak egészségügyi dokumentumait. Így például egy cukorbetegség, vagy daganatos kórkép lehet ok a létszám leépítésekkel érintettek listájának összeállításra.

A törvények lehetőséget adnak arra is, hogy büntetőügyekhez, szabálysértési eljárásokhoz is szolgáltatnak adatot az egészségügyi adatbázisból a hatóságok. Tavaly Alexin Zoltán kikérte az akkor még Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy mikor, ki kért adatot a biztosítottakról. A válaszból kiderült, 2015-ben csaknem ötezer esetben adtak át információt büntetőügyekben a nyomozóknak, ügyészségnek, igazságügyi szakértőknek polgári peres és nem peres eljárásokhoz, valamint közigazgatási ügyekhez is.



Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.