Kérdezőbiztossá tett doktorok - Kíváncsi a kormány az adatainkra

Nemcsak panaszainkra és kórelőzményünkre, hanem majd minden szokásunkra, családi titkainkra is kíváncsi a kormány. Az adatokat a háziorvosokkal gyűjtetik be.

Minden korábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtésre kötelezi a háziorvosokat egy minap megjelent jogszabály. A jövő júliustól életbelépő rendelkezés szerint, egy tetőtől talpig végzett, alapos vizsgálat valamennyi adatát rögzítik majd az úgynevezett elektronikus törzskartonon. A kérdések között szerepel majd például, hogy a családban mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő, volt-e valakinek daganata, és ha igen, hány éves korban, illetve diagnosztizáltak-e allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást a rokonságban. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is.

Az űrlap az orvosi kérdések mellett lényegében egy szociológiai kérdéssort is tartalmaz. Egyebek mellett vallani kell majd arról is, hogy éppen dolgozunk-e, s ha igen részállásban, vagy vállalkozóként, netán eltartottak vagyunk. Az orvosnak ki kell kérdeznie pácienseit a dohányzási, alkoholfogyasztási, étkezési szokásaikról, valamint arról is, hogy mennyire látják sötétnek a jövőjüket, illetve milyen korán ébrednek reggelenként. A nem direkt egészségügyi adatokkal kapcsolatban ugyan megtagadható a válaszadás, de ezt a lehetőséget csak a kérdéssor végén kínálja fel az űrlap.

A kormányzati álláspont szerint minderre azért van szükség, hogy pontos képet lehessen alkotni a lakosság egészségi állapotáról. Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy érvelt a törzskarton mellett, hogy ezekből a válaszokból lehet majd kiszámolni a valódi egészségügyi ellátási szükségletek költségeit. Azaz az adatbázis nyomán oda lehet majd telepíteni például a dohányzásról leszoktató programokat, vagy a rákszűréseket, ahol a legnagyobb a probléma az országban. Szerinte az adatokból az is kiderülhet, hogy hol, milyen terápiás szolgáltatásokra van szükség.

– Az új jogszabály úgy szörnyű, ahogy van – állítja ezzel szemben Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki szerint a háziorvos nem őrizheti meg ezeket a titkokat. Számos esetben ugyanis törvény kötelezi az adatok továbbítására. A szakember emlékeztet arra is, hogy az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet már összeszámolta: mintegy 180 különféle jelentést kell a háziorvosoknak küldeniük az állami szerveknek, amelyeknek körülbelül a felében TAJ-azonosítóval és névvel együtt továbbítanak bizalmas egészségügyi adatokat. Minderről a betegek semmilyen információt és tájékoztatást nem kapnak. A mostani, elektronikus törzskarton kitöltését is úgy képzelte el a minisztérium, hogy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a megszeppent beteg mindent bevall, még a rokonairól, a vagyoni helyzetéről és a pszichés állapotáról is. A betegeknek fontos tudniuk – figyelmeztet Alexin Zoltán –, hogy kötelező lenne előzetes adatvédelmi tájékoztatást kapniuk. Ha a háziorvos csak előveszi a törzskartont és elkezd kérdezni előzetes felvilágosítás nélkül, azonnal fel kell állni és eljönni. Ma még a törvény úgy szól, hogy az egészségügyi adatok szolgáltatása a beteg részéről önkéntes. Arról is tudniuk kell a betegeknek, hogy a törzskartonra kerülő adataik automatikusan bekerülnek az e-egészségügyi portál e-profiljába, de a beteg ezt megtilthatja.

AZ új rendelettel kapcsolatos méltatlankodó megjegyzések szaporodnak az orvosi portálokon is. "Csak gyógyítani szeretnék! És nem akarok EESZT-t, vastagbélszűrést, új törzskartont, új szűrővizsgálatokat, és nem akarok informatikus, jogász, könyvelő, adminisztrátor, kérdezőbiztos, NAV és finanszírozási szakember lenni! Arra esküdtem, hogy orvos leszek és gyógyítok!” – írta például egy hozzászóló, míg egy másik doktor azt vetette fel: „Napi 80-100 beteg jön a rendelésre! Mikor töltögetem az új törzskartonokat?”

Fotó: Németh András Péter

Azt Selmeczi Kamill háziorvos, a FAKOOSZ Alapellátók Országos Szövetségének elnöke is megerősíti, hogy az új törzskarton töltögetése többletmunkát jelent majd az orvosoknak. Hozzáteszi: „Eddig is megoldottuk az ilyen feladatokat.” Vigaszként azt mondja sorstársainak, hogy a törzskarton kötelező kitöltése csak a jövő nyártól indul és három év alatt kell a teljes körzet lakosságával elkészülni. Abban már ő maga is bizonytalan, hogy a szociológiai kérdésekre begyűjthetők-e a válaszok. Mint ahogyan szerinte az is kétséges, miként adnak majd összegző igazolást papíron, – ahogyan azt a jogszabály előírja – valamennyi betegnek a törzskartonra rögzített adatokról. Ezzel kapcsolatban erősen bízik majd abban, hogy a páciensei zöme nem tart majd erre igényt.

Veszélyes adatgyűjtés

Egy falu egyetlen főállású sírásója azért vesztette el néhány hónapja a munkáját, mert hátfájásával az üzemorvoshoz fordult, aki átmenetileg alkalmatlannak minősítette munkaköre ellátására. A szakorvosi vizsgálat ugyan azt állapította meg, hogy gyógyszerrel kezelhető a baja, a munkaadója elbocsátotta, s hiába volt azóta számtalan felülvizsgálaton, munkanélküli lett. Az üzemorvos ugyanis nem volt hajlandó revidiálni eredeti bejegyzését. A november elsejétől induló úgynevezett E-egészségügyben ennél durvábbak is megtörténhetnek, hiszen az üzemorvos – még tiltás mellett is – ha sürgős szükségre hivatkozik láthatja az alkalmazottak egészségügyi dokumentumait. Így például egy cukorbetegség, vagy daganatos kórkép lehet ok a létszám leépítésekkel érintettek listájának összeállításra.

A törvények lehetőséget adnak arra is, hogy büntetőügyekhez, szabálysértési eljárásokhoz is szolgáltatnak adatot az egészségügyi adatbázisból a hatóságok. Tavaly Alexin Zoltán kikérte az akkor még Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy mikor, ki kért adatot a biztosítottakról. A válaszból kiderült, 2015-ben csaknem ötezer esetben adtak át információt büntetőügyekben a nyomozóknak, ügyészségnek, igazságügyi szakértőknek polgári peres és nem peres eljárásokhoz, valamint közigazgatási ügyekhez is.