Menedékközponttá válhat Budapest - Meglepődött?

Publikálás dátuma
2017.11.02. 10:14
2015 november - Nikola Gruevski, Macedónia-, és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke Budapesten - Fotó: Miniszterelnöki S
A Mérce írja: valódi menedékközponttá válhat a magyar főváros, igaz – teszik hozzá gyorsan a félreértéesek elkerülése, emberségesebb állampolgárok hiú reményének lelohasztása érdekében -  nem a háború vagy éhínség elől menekülő emberek menedékévé. Hanem? 

Nos, miután a macedón jobboldal – mely már a Fidesz propaganda-cunamija előtt csúcsra járatta a sorosozást, és amely mellett a fideszes vezérkar, pl. Orbán Viktor is nyíltan kampányolt – megsemmisítő vereséget szenvedett az önkormányzati választások első és második fordulóján, megindult az ország korrupt politikusainak a menekülése - írja a lap.

Hova? 

Nikola Gruevszki, a  lehallgatási botránya miatt eljárás alatt lévő pártvezér és egykori miniszterelnök azt kérvényezte a bíróságtól, hogy visszakaphassa útlevelét, és megszűnjön az a kötelezettsége, hogy minden héten meg kelljen jelennie a bíróságon. A kérelmét azzal indokolta, hogy meghívása van Orbán Viktortól egy budapesti látogatásra. Nemrégiben a botrány két másik érintettjét fogták el a szaloniki repülőtéren, amint hamis bolgár útlevéllel Magyarországra próbáltak szökni. A két férfi a gyanú szerint maga is részese volt a több mint 20 ezer ember, politikus, közéleti szereplő telefonos lehallgatásában – ennek a lehallgatási műveletnek a középpontjában áll Gruevszki is.

Mint a Mérce már korábban is írt róla, a Macedóniát egy évtizeden át vaskézzel irányító miniszterelnök és pártja, a VMRO erősen hajaz Orbán Viktorra és a Fideszre: mindkét formáció előszeretettel alkalmazza azt a politikai manipulációt - mit sem törődve annak hosszan tartó és pusztító társadalmi hatásaival -  hogy megosztja a népet, árulónak bélyegzi politikai ellenfeleit, és gyűlöleletet gerjeszt távol lévő, megfoghatatlan ellenséggel - ellenségekkel szemben. ( Soros, menekültek)

A jelenlegi hírek szerint Budapestet nézték ki menedékül ezek a bukott politikusok, és a vezérüknek maga Orbán Viktor küldött meghívót - írj a független lap. 

Szerző

A "Nagy Testvér" figyel - Összesítené, tárolná minden adatunkat a kormány

Publikálás dátuma
2017.11.02. 09:54
Shutterstock illusztráció
A kabinet több milliárdos költségű Kormányzati Adattrezort hozna létre, ahová az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit archiválnák – derül ki a hvg.hu birtokába került, titkos kormányzati előterjesztésből. A lapnak a megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését.

A hvg.hu birtokába került titkos, tehát még nem nyilvános dokumentum a rajta szereplő dátum alapján október elején készült az Orbán-kormány részére. Az előterjesztés egy Kormányzati Adattrezor létrehozásáról szól, méghozzá meglehetősen rövid határidőkkel.

A lap szerint a tervezet a jelenlegi stádiumban még „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, ahogy az a fejlécben szerepel is. Ugyanakkor az előterjesztés koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban. A terv azért az alig két hónap múlva bekövetkező új évhez kötődik, mert még 2015-ben, az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben ezt határozták meg az e-ügyintézés generális bevezetésének céldátumaként. Azóta a jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, azonban Magyarország digitális átállásának következő mérföldköve 2018. január 1-vel jön el: ettől kezdve főszabályként intézhetjük elektronikusan a legkülönfélébb ügyeinket. 

Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A frissítés gyakorisága elsősorban attól függ majd, hogy olyan adatról van-e szó, ami statikus, vagyis ritkán módosul, mert ezeket elegendő évente archiválni. Míg a gyakran változó, illetve a „kiemelt jelentőségű” adatokat akár naponta fel kell majd tölteni. Ennek mikéntje is kiderül az előterjesztés specifikációjából: a 2018 októberétől működő, végleges rendszerben a Kormányzati Felhővel üzemelő rendszerek, valamint az ASP rendszerhez csatlakozott önkormányzatok esetében az archiválás központilag történik majd, online feltöltéssel. A Kormányzati Adattrezor elképesztő mennyiségű adaton őrködne, Magyarország legnagyobb ilyen információbázisa lenne - írja a hvg.hu. A teljes cikk itt olvasható. 

Szerző

"A kormány saját nemzeti tőkésosztályt épít" - Adóügyekről tárgyalt a Ház

Publikálás dátuma
2017.11.02. 08:58
Népszava fotó
Az Országgyűlés ma tíz előterjesztés, köztük az adózást érintő több indítvány általános vitájával folytatja hétfőn kezdődött ülését.

Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődött, a képviselők elsőként a társasági- és osztalékadót érintő változtatásról mondhatják el véleményüket, ezt követően az uniós vámjog végrehajtásáról, az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatokról lesz szó. A parlament emellett általános vitát tart a sport- és kisvállalkozásokat érintő adómódosításokról, tárgyalhat az szja-felajánlásokra vonatkozó módosításról, továbbá az illetéktörvény módosításáról. A Ház pénteken folytatja ülését, amely jövő hétfőn ér véget.

Ez történt a T. Házban: 

Fidesz: lendületet kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások

A közép-magyarországi régió innovatív vállalatainak támogathatósága érdekében kezdeményezte a társasági és osztalékadó-törvény módosítását fideszes képviselőként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tuzson Bence (Fidesz).
Utóbbi az előterjesztést ismertetve rámutatott: az lehetővé teszi az Európai Bizottság által jóváhagyása után egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezmények nyújtását, az adókedvezmények kiterjesztését az ország legfejlettebb régiójában lévő társaságokra, ám azt feltételekhez köti. Tuzson Bence úgy ítélte meg: a jövőben lendületet kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások. Ez azért volt számukra nehézkes, mert a régiót Budapest húzza, ami nehézzé teszi számukra a támogatások nyújtását.

MSZP: a Fidesz ismét azokat támogatja, akiknek több van

Burány Sándor (MSZP) szerint a Fidesz elhatározta, hogy tovább megy egy rossz úton, hiszen eddigi adó- és egyéb politikájának is az a lényege, hogy azoknak ad, akiknek eleve van. Amikor legutóbb a társasági adót csökkentették, ugyanezt a logikát követték, a kisvállalkozók számára 1 százalékponttal, a multik számára 10 százalékponttal csökkentették azt. A kisvállalkozások semmi jóra nem számíthatnak. A megoldás Burány szerint egy olyan komplex adócsomag lenne, ami sokkal intenzívebben támogatná a munkahelyteremtést, mint a jelenlegi javaslat, de személyi jövedelemadó-csökkentésre és járulékcsökkentésre is szükség lenne, ahelyett, hogy további adókedvezménnyel javítanánk a nagyvállalatok helyzetét.

A KDNP is megszólalt

Hollik István (KDNP) leszögezte: pártja hasznos és jó javaslatnak tartja az előterjesztést, helyes iránynak ítéli, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét kibővítik mind területi, mind vállalattípus és fejlesztési típus szerint. A Dunakanyar az elmúlt 30 év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztese volt, a terület rosszul járt azzal, hogy Pest megye a fővárossal egy régióba került - ismerte el.

Nemzetközi vámegyezmény

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslattal az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását törvényi szinten rögzítik úgy, hogy a jogszabály angolul is tartalmazza a megállapodást. A módosítás pedig az igazolványok elektronikus kezelésének lehetőségét teremti meg. Az egyezménynek - amely Magyarországon 1966-ban lépett hatályba, és amelynek Budapest aktív szerződő fele - az a célja, hogy a nemzetközi kereskedelem szereplőinek megkönnyítse az áruk ideiglenes behozatali eljárását - közölte. Czomba Sándor, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében elmondta: mivel az indítvány célja a jogszabályi korszerűsítés, támogatják azt.

Burány Sándor MSZP-s vezérszónok szintén egyetértéséről biztosította az előterjesztést, mert az olyan előnyökkel jár, amelyek megkönnyítik az érintett gazdálkodó szervezetek munkáját.

Uniós vámjog

Tállai András NGM-államtitkár az uniós vámjog végrehajtásáról szóló új javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárási rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, ám vannak eljárások, amelyekre az új törvény hatálya nem terjed ki, ilyen a vámigazgatás is. Ezért az ennek során alkalmazandó eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Jelezte, a hatályos vámtörvényt dolgozták át, és követték az uniós vámkódex struktúráját, de tartalmi felülvizsgálatot is végrehajtottak.

Ezek közül megemlítette, hogy a vámellenőrzés rendszeréből kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartamát 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzését pedig 90 nappal csökkentették. Tállai András úgy összegzett: a jogalkotó célja egy könnyen használható joganyag létrehozása volt.

Mesterházy Attila (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést, helyeselte az adminisztratív terhek és az időtartamok csökkentését, de jelezte: az erőforrásoknak ehhez mind humán, mind költségvetési szempontból rendelkezésre kell állniuk.

Adóigazgatás, adózás rendje

Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló javaslatok együttes vitájában Tállai András, az NGM államtitkára kifejtette: a kormány célja átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, továbbá az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése és az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, az eddig 7 ellenőrzési típus helyett csak 2-t nevesítenek: a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, de az alapellenőrzési határidők változatlanok maradnak. A jogorvoslati rendelkezésekről elmondta: a fellebbezés lehetősége megmarad, de a jogorvoslatban nem lehet majd olyan új tényt állítani, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az első fokú döntés előtt tudomása volt, ám azt a NAV felhívása ellenére sem terjesztette elő. Módosulnak a kapcsolattartás szabályai is - folytatta az államtitkár -, így teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Emellett bevezetik a feltételes adóbírság intézményét, megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és kivezetik az adószámfelfüggesztés jogintézményét - sorolta.

MSZP: továbbra is bonyolult az adórendszer

Mesterházy Attila (MSZP) a kormányoldal 2010-es ígéreteire hívta fel a figyelmet, és bírálta a kabinet gazdaságpolitikáját. Kifogásolta a minimálbér adómentességnek megszüntetését, ami miatt az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb a legkisebb jövedelem terhe. Szólt az egykulcsos adórendszerről is, amit igazságtalannak nevezett, mondván: azokat bünteti, akik kevesebbet keresnek. A magasabb jövedelműek adójának csökkentéséből adódó állami bevételkiesést azonban szerinte számos terület megszenvedte, a többi között az egészségügy vagy a szociálpolitika. Ugyancsak bírálta az adóbevallás bonyolultságát, és úgy ítélte meg: továbbra sem sikerült annak egyszerűsítése. Nem tartotta támogathatónak a többi közt azt, hogy egyes szabályokat kormányrendeletben alkotnának meg.

LMP:  a kormány saját nemzeti tőkésosztályt épít

Demeter Márta, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben olyan változásokat foganatosított a kormány, amelyek elképesztően bonyolulttá és átláthatatlanná tették a rendszert az állampolgárok és a szakértők számára is. Nem elfogadható sem jogi, sem más szempontból az egyénre szabott törvénykezés, ami a Fidesz kormány névjegyévé vált. Bebizonyosodott, hogy a kormány saját nemzeti tőkésosztályt épít, amiben a "saját haveri körök" és azok a szektorok a kedvezményezetek, amelyek a kormányhoz közel állnak. Ez diszkrimináció, az adóeljárási törvény egyik alapelve, de csak papíron - mondta.  Szóvá tette a kockázatos és megbízható adózok megkülönböztetését, és azt firtatta: miért mond le az adóhivatal arról, hogy minden adózót egyformán vizsgáljon, s a potenciális többletbevételekről? Szerinte a kedvezményezetti körbe a multik, a Fideszhez köthető vállalkozók köre és az uniós pályázatok rendszeres nyertesei tartoznak. A politikus szerint a TAO-támogatásokat is a korrupció szelleme lengi körül. Ez az a támogatási forma, amin keresztül átláthatatlanul ömlik a közpénz fociklubokhoz. Beszámolt azon javaslatukról is, hogy a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat semmilyen körülmények között ne minősüljön adótitoknak.

Csökkenhetnek a sporttársaságok adóterhei

Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sport és a sportolás kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés - tette hozzá.

A sportvállalkozásoknak így a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételeik, vagyis a belépőjegyek és bérletek értékesítése, a reklámközzététel, a játékjogok átadása, a szponzorálási szerződések, a közvetítési díjak és a sportlétesítmények hasznosítása után nem kellene iparűzési adót fizetniük - közölte. Feltétel, hogy a sportvállalkozásnak az adott bajnokságban indulnia kell - emelte ki.

A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban, sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként vehet igénybe - közölte. Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az elmondottakhoz annyit tett hozzá, hogy az indítványt a kormány támogatja.

MSZP: sok kiskaput hagy a javaslat

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a javaslat vagy nem kellően átgondolt vagy valamilyen speciális érdeket szolgál és nagyon sok kiskaput hagy. Megjegyezte, hogy a koncertekre ugyanúgy jegyet vesznek az emberek, mint a sportrendezvényekre, ezért nem érti, hogy miért tesznek különbséget a kétféle vállalkozás között. Érdemes lenne egyeztetést tartani arról, hogy milyen szektorok lehetnének még jogosultak a kedvezményre - közölte. Véleménye szerint az indítvány a labdarúgásról szól, és valószínűleg az a célja, hogy minél könnyebb legyen kifizetni a focisták béreit. Az MSZP ebben a formájában biztosan nem támogatja a kezdeményezést - összegzett.

Jobbik: a javaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről szól

Szilágyi György (Jobbik) kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről, a fiatalok sportra neveléséről szól. A képviselő azt mondta, hogy a kedvezményezettek a sportvállalkozások, a kárvallottak pedig a sportvállalkozásoknak otthont adó települések, amelyek nem fognak hozzájutni az őket megillető helyi adóbevételekhez.
A sportvállalkozások célja alapvetően a haszonszerzés - szögezte le. A Jobbik azt vallja, hogy támogatni kell a sportot és kormányra kerülve támogatná is azt, de nem a jelenlegi rendszerben - szögezte le.

LMP: béremelést adnak a focistáknak

Schmuck Erzsébet meghökkentőnek, arcátlannak és igazságtalannak nevezte a javaslatot. Az indítvány egy béremelést jelent a focistáknak, mert adócsökkentést adna a profi játékosoknak és klubjaiknak - közölte. A továbbiakban azt mondta, hogy a nyár előtt komoly harcot vívott a feljutásért a "két tao-pénzzel kitömött" csapat, a Seszták Miklós "érdekeltségébe tartozó" Kisvárda és a Tiba István által "fémjelzett" Balmazújvárosa, a versenyből az utóbbi jött ki győztesen, az első osztályba kerülés viszont többletköltségekkel járt - folytatta. Véleménye szerint ezért Tiba István javaslatot nyújtott be, hogy kompenzálják a pluszkiadásokat, hogy a "köz fizesse a szórakozását adóforintokból".

MSZP: az eredményességet is számon kellene kérni a sporton

Horváth Imre (MSZP) szerint a javaslat újabb gyöngyszeme annak, milyen torz, irracionális és megmosolyogtató képet alkot a világról a jelenlegi kormányzat. Emlékeztetett: korábban már jelentősen emelték azt az összeghatárt, ami után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) kell fizetniük a sportolóknak. Kifogásolta, hogy a javaslat alapján sem helyi iparűzési adót, sem ekho-t nem kell fizetniük a sportvállalkozásoknak. Rámutatott: a legtehetősebb klub, a Ferencváros csaknem 90 millió forintot spórolhat ezzel. Azt javasolta: elsősorban a gazdálkodás kérdésével kellene foglalkozni, reális célokat kitűzni a sportban és azokat vaskézzel számon kérni.

Frakciótársa, Legény Zsolt azt kifogásolta, hogy a javaslatot egyéni képviselői indítvány formájában hozták a Ház elé, így számos társadalmi egyeztetési eljárástól "mentették meg" azt. Szerinte is felháborodást fog kiváltani a társadalomban, ha ilyen lehetőségekhez juttatják a sportolókat.

Mesterházy Attila (MSZP) helyesnek nevezte a sporttámogatást, ugyanakkor az átláthatóság mellett az eredményességet, a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartotta.

Jobbik: a futball részesül a legnagyobb adókedvezményben

Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat elsősorban a labdarúgásról szól, az eddig is többmilliós labdarúgó-fizetések még tovább növekedhetnek, így meghaladhatják például a lengyel futballfizetéseket, holott a teljesítmény elmarad attól. Kifogásolta, hogy a legnagyobb adókedvezményt az futballisták élvezik a jövőben. Azt is kritizálta, hogy országgyűlési képviselők, vagy az adóhivatal vezetője fontos pozíciókat töltenek be sportklubok élén. Kijelentette: saját klubjukhoz juttatnak pénzt a javaslat elfogadásával.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Fidesz: az ügyvédi irodák is választhatnák a katát

Az előterjesztők képviseletében Bartos Mónika (Fidesz) expozéjában kifejtette: a javaslat az ügyvédi irodáknak is lehetővé tenné, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) válasszák. Az egyéni ügyvédeknek már eddig is lehetőségük volt erre - jegyezte meg. A katásoknak főszabály szerint havi 50 ezer forintot kell befizetniük - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a korábbi 6 millió forintos bevételi határ 12 millióra emelkedett. Az előterjesztés emellett könnyítést tartalmaz a kisvállalati adózóknak, azaz a kivásoknak is a veszteségelhatárolás és - leírás területén - közölte Bartos Mónika.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Az MSZP egyetért a céllal, de várja hozzá a magyarázatot

Mesterházy Attila (MSZP) szerint nem ízléses, hogy jogászok terjesztik be a jogászokat érintő szabályozást. A szocialista politikus kifogásolta, hogy - mint mondta - 2010 óta a központi adók száma majdnem megduplázódott. Mindennek ellenére támogatandó célkitűzésnek nevezte, hogy az ügyvédi irodák is választhassák a katát, de sem a javaslat módszerét, sem a magyarázatát nem tartotta megfelelőnek. Ezért az MSZP később alakítja ki álláspontját az indítványról.

A Jobbik támogatja a módosítást, de hiányolja a szakmai érveket

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: nincs különösebb probléma azzal, hogy ügyvédi irodák is lehessenek katások, hiszen jellemző módon a kezdő, magyar tulajdonú társaságok kerülhetnek a kedvezményezetti körbe. Ezért támogatja az előterjesztést. A jobbikos politikus is hiányolta ugyanakkor az intézkedés melletti szakmai érveket.

Az LMP elutasítja a szerinte igazságtalan előterjesztést

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a javaslat igazságtalan, "egy lobbinyomulás törvénybe öntése", amellyel egy "arra érdemtelen szűk csoportot" akarnak adóforintokból gazdagítani. Arra rá nem szorulók zsebébe tömnek pénzt - fogalmazott, hozzátéve: egy ügyvéd ötöd-, tizedannyi adót fog fizetni arányaiban, mint egy egyszerű adózó. Ezért az LMP nem támogatja az előterjesztést.

Fidesz: állandó nyilatkozatot lehet tenni az egyházi adófelajánlásról

A személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának felhasználásáról szóló vitában Bóna Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az emberek valláshoz, egyházhoz történő kötődése többnyire stabil. Minden adózó felajánlhatja adója egy százalékát a 31 bevett egyház, illetve egy kiemelt költségvetési irányzat számára - tette hozzá. A bevett egyházaknak tavaly csaknem másfél millióan ajánlottak fel megközelítőleg hatmilliárd forintot - hívta fel a figyelmet. Ezek a pénzek a hitéleti feladatok biztosítása mellett több egészségügyi, szociális és oktatási intézmény működtetését is szolgálják - hangsúlyozta.
Külön kiemelte, hogy az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, akkor a hatóság erről tájékoztatja az adózót - hívta fel a figyelmet. A változtatás csökkenti az adminisztrációs terheket, amelyeket az évenkénti nyilatkozatok megtétele jelent - mondta.
A képviselő szerint az egyházak esetében is biztosítani kell a nekik adójukat felajánló magánszemélyek adataihoz való hozzáférés lehetőségét, miután ez a civil szervezetek számára már eddig is lehetséges volt.

Jobbik: a javaslat egyik fele logikus, a másik értelmetlen

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, nincs baj azzal, ha a kormány megállapodást köt egy történelmi egyházzal, az viszont érthetetlen, hogy a mostani javaslat egyik fele logikus és támogatható, a másikat viszont értelmetlen dolgokkal rontják el. A képviselő logikusnak nevezte, hogy nem kell minden évben nyilatkozni az egyházi egy százalékról, azt viszont nem értette, hogy ezt miért nem lehet ugyanígy megtenni például a helyi állatmenhely esetében. Ha az adózók adatai kikerülnek, akkor nincs rá garancia, hogy azokat felelős módon használják fel, ugyanis a jogszabályban nincs szankció - érvelt. Amíg az indoklás hiányos marad, az előterjesztést a Jobbik nem támogatja - közölte.

LMP: féloldalas, hiányos javaslat

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a javaslat egyrészt ésszerű könnyítést tartalmaz, miközben féloldalas, hiányos és egyoldalúan kedvez az egyházaknak. Miért alacsonyabb rendű a kormány szemében egy alapítvány, mint egy egyház? - tette fel a kérdést az érthetetlen diszkriminációról beszélő politikus. Ez egy tipikus fideszes javaslat, ami olyan rendelkezést akar bevezetni, ami csak egyes csoportoknak kedvez - összegzett.

MSZP: hol a garancia?

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, hogy hol a garancia arra, hogy az egyház valóban a vallásügyi tevékenységéhez kapcsolódva használja majd a felajánlók adatait. Hozzátette, már csak az egyszerűség kedvéért is jó lenne egy állandó felajánlási rendszert bevezetni a civilek esetében is. Ezt követően Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát.

Az illetékekről szóló törvény módosítása

Fidesz: enyhülnek az illetékmentességre vonatkozó feltételek

Győrffy Balázs (Fidesz) expozéjában kifejtette, hogy az illetéktörvény módosítása alapján a gazdálkodóknak nem kell illetéket fizetniük vagyonátruházás esetén, ha a területet legalább 5 évig mezőgazdasági termelőként használják és nem idegenítik el. A termőföld hasznosítását közeli hozzátartozó javára lehet átengedni. A mostani javaslat összhangot teremt a földforgalmi törvénnyel és enyhíti a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket - mondta.
A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelő szervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát - ismertette a kormánypárti politikus, aki azt is elmondta: azért, hogy ne lehessen kijátszani a szabályozást, nyilatkozni kell, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli. Értékelése szerint a két jogszabály közötti koherenciazavar feloldása komoly előrelépést jelent a földtulajdonosoknak, és tiszta viszonyokat teremt.

NGM: a javaslat a gazdálkodási körülmények javítását szolgálja

Tállai András, az NGM államtitkára a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, utalva arra, hogy az a gazdálkodási körülmények javítását szolgálja azzal, hogy kibővíti az illetékmentesség eseteit. Azt mondta, a javaslat elősegíti a közös gazdálkodást, nagyobb gazdasági teljesítményt, jövedelmezőbb működést eredményez és hozzájárul ahhoz, hogy egy fejlődni képes kisebb vállalkozás közepessé váljon.

Fidesz: régóta várt intézkedésről van szó

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka szerint a gazdálkodók jelentős része régóta várta ezt az intézkedést, ezért a javaslat elfogadására kérte képviselőtársait. Előnyösnek tartja, hogy az illetékmentesség esetei kibővülnek, így a saját tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek illetékfizetési kötelezettség nélkül átadható egy-egy földterület művelése.

MSZP: kiknek az érdekét képviseli a javaslat?

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a megfogalmazott feltételeket érti és nincs velük baja, a kérdés az, hogy ez valójában kiknek az érdekét szolgálja.
Párttársa, Gőgös Zoltán azt mondta: gazdák tömegei nem várják ezt a javaslatot, az csak két kört érint. Azzal egyetértett, hogy a termelőszervezet formájában működő családi vállalkozások élhessenek az illetékmentességgel, másrészt viszont úgy vélte: az agrárkamarai választásoknak is köze van a javaslathoz, amely szerinte inkább a nagy termelőket érinti. Megjegyezte: szerinte Mészáros Lőrinc 80 millió forintot nyer a módosításon. Az ellenzéki politikus azt kérte: húzzanak egy határt, hogy bizonyos árbevétel fölött ne járjon az illetékmentesség.

Jobbik: el kell kerülni, hogy oligarchák kapjanak előnyöket

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka is azt vetette fel, hogy valóban a kisvállalkozók, vagy a nagyobb méretű vállalkozások és az oligarchák érdekeit szolgálja-e a javaslat. Arról is érdeklődött, hogy a földforgalmi törvény 2013-as elfogadásakor lehetett-e tudni, hogy van ilyen jellegű igény, és miért nem akkor vették bele a módosításba. Azt is kérdezte, miért 25 százalékot határoztak meg a tulajdonrészben.

Győrffy: a javaslat segíti a fejlesztéseket

Győrffy Balázs (Fidesz) zárszavában a javaslat alapmotivációjának nevezte, hogy a vidék mára eljutott oda, hogy komoly beruházásokon "töri a fejét". Az ehhez szükséges hitel miatt jó döntés, ha vállalkozásként folytatja mezőgazdasági tevékenységét egy család és nem a családi vagyont kockáztatja - tette hozzá. Mint mondta, a 25 százalékos határ a cégjogból származik. Kifejtette azt is, hogy egy embernek legfeljebb 300 hektár termőföld lehet a tulajdonában, ha azt nem maga használja, hanem átadja a cégének, akkor 2 százalékos illeték mellett 9-10 millió forint körüli összeggel kell számolnia, tehát az említett 80 milliós szám abszurd, nincs alapja. A kormánypárti politikus dőreségnek nevezte, hogy árbevételhez kössék az illetékeket, mivel azt nem a cég, hanem magánszemély kapja.

Szerző