Etető - Sebes György: Nyolcvanöt

Publikálás dátuma
2017.11.04 08:25
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /

Kétségkívül élő legenda. Akkor is, ha napjainkban már csupán ritkán látható, s csak a Digi Sporton, ahol hosszú évek óta beszélgető műsora van. Akkor is, ha tudjuk, s ő is tisztában van vele, jókor volt jó helyen. De kihasználta a lehetőségeit és műfajt teremtett. Az utóbbi években többször is volt alkalmam beszélgetni Vitray Tamással, s most, köszöntésül a 85. születésnapjára, érdemes újraolvasni őket. Egy nem mindennapi ember, s egy valódi tévés (nagyon kevés van belőlük) pályaképét idézzük, nem kevés tanulsággal.

Természetesen megkérdeztem tőle, milyen érzés élő legendának lenni. Amire bölcsen - sok-sok évtized tapasztalatával - azt válaszolta, ezzel a dologgal nem szabad foglalkozni, hiszen életkori sajátosság. A szerencséje az volt - tette hozzá -, hogy egy szakma akkor indult, amikor ő is kezdett. De persze az is kellett hozzá, hogy ne csak úszni akarjon az árral, hanem harcoljon is, hogy fönn maradhasson a víz színén. "Ha ma indulnék, aligha tudnám ugyanezt a pályát végigjárni, mert már nem lehetnék első annyi mindenben, amennyiben voltam" - mondta.

Az indulás - mint oly sokszor az életben - véletleneken múlt. Rendező akart lenni, de háromszor is elbukott a felvételi harmadik rostáján. Így végül az Idegen Nyelvek Főiskoláján angol sajtó szakon tanult, volt néhány helyen fordító, aztán bekerült a Magyar Rádió angol szekciójába, amelynek vezetője rövidesen kirúgta. De az akkor induló tévében éppen jól jött egy angolul kitűnően beszélő ember, mert interjút kellett készíteni a későbbi olimpiai bajnok amerikai tízpróbázóval, Rafer Johnsonnal. Így aztán Vitrayt sámlira állították, hogy ketten együtt beleférjenek a képbe és elkezdődött egy páratlan tévés karrier.

Az 50-60-as években sok gyerek és fiatal Szepesi György akart lenni. A legendás riporter magával ragadó közvetítéseivel páratlanul népszerű volt. Egy ember viszont - 1958 után, a tévébe kerülve - biztosan akadt, aki egészen mást próbált csinálni, mint rádiós kollégája. Nem volt ugyanis nehéz rájönnie, hogy ha a közönség immár látja is, amiről beszél - nem csak hallja, mint Szepesi esetében -, akkor ahhoz egy egészen más stílus szükséges. Ennek köszönhetően jó néhány évig sokan úgy nézték a meccseket a tévében, hogy közben a rádiós közvetítéseket hallgatták. De Vitray nem adta fel, már csak azért sem, mert - mint utóbb elmesélte - mint ifjú titán ezt rendkívül nehezményezte. Lassanként azonban hitele lett a nézők előtt, amit 1960-tól műkorcsolya-közvetítéseivel vívott ki. "Utána már a futballban is elfogadtak, csak rá kellett jönni, hogyan kell csinálni" - mondta.

És sok minden másra is rájött az évek alatt, amikor lényegében olyan műsorok egész sorát készíthette, amilyeneket akart. Volt vetélkedők házigazdája, csinált portréfilmeket, megteremtette az "ötszemközt" műfaját, amikor ketten úgy beszélgettek, hogy szinte el is felejtették a kamerákat, amelyek vették őket. "Az Ötszemközt nagyon nagy iskola volt" - emlékezett vissza. Az interjú ugyanis zárt helyen zajlott, az alanyok nem láttak kamerát, csak Vitrayt és "egyszer csak megnyíltak. És ez pontosan azért történt, mert nem azt érezték, hogy most megpróbálom kivesézni őket" - idézte fel, amikor riporteri hitvallásának alaptéziséről beszélgettünk. Arról, hogy "aki felülkerekedik, az alulmarad".

Ugyanakkor az is biztos, hogy a munkában nem ismert megalkuvást. Visszatekintve el is ismerte, hogy nehéz lehetett vele. Mindig voltak konfliktusai, vitái. Utóbb hajlott is rá, hogy azt mondja, elképzelhető, egy részükben ő is hibás volt. "Sok mindent meg akartam csinálni, amit vállaltam. Nem azért, mert szorgalmas vagyok, hanem azért, mert hiú" - mondta nem csekély önkritikával. Emlékezetes például, hogy mindössze négy hónapig volt a Magyar Televízió második csatornája, a 90-es évek elején önálló életre kelt TV2 intendánsa. Olyan komolyan összekülönbözött ugyanis az akkori elnökkel, Hankiss Elemérrel, hogy mire elindult az önálló adás, Vitray már le is mondott.

Aztán - mint annyiszor - újra visszatért régi szerelméhez, a sporthoz. Többször vezette is az MTV sportosztályát, később elnöki főtanácsadónak is kinevezték (bár főtanácsait soha senki nem kérte ki), míg végül lényegében kirúgták. S bár az MTV örökös tagja, az utóbbi évtizedben már nincs kapcsolata azzal az intézménnyel, amely oly sokat köszönhet Vitraynak és a hozzá hasonló "úttörőknek". "Amit én tanultam, tanítottam, arra nincs már szükség" - jegyezte meg nemrég rezignáltan. Korábban elmesélte, mániája volt, hogy az első évben egyebet sem tanított a fiataloknak a színművészetin, mint azt, hogy a kamerával szemben leülve bármiről tudjanak szabadon beszélni. "Ma pedig mindenki súgógépet használ, így ötször olyan gyorsan beszél, mint amit az ember egyáltalán fölfogni képes. Akkor minek ezt tanítani?"

Még rengeteget idézhetnénk életéről és munkájáról. Beszélgettünk arról is, hogy részese volt politikai műsoroknak, s mindig elmondta véleményét aktuális ügyekről is, miközben azt vallja, hogy nem politizál. Viszont meggyőződése az van. "Enélkül az ember nem tud élni" - tette hozzá. Majd azt mondta, "nem tudom, divatos-e, de vannak elveim. És ma már megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy ragaszkodjam hozzájuk".

Így aztán Vitray Tamás 85. születésnapján köszöntjük a klasszikus tévést, a remek riportert és tanárt, valamint a bölcs és szinte örökifjú embert.

Szerző
2017.11.04 08:25

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: Földművelésügyi Minisztérium/
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 09:58