Kömlői "menekültkérdés" - No de ki lopta el a fasírtot?

Publikálás dátuma
2017.11.04 06:00
Eszes Istvánné riasztotta a polgármestert a fasírtevő menekült miatt, akit állítja: többször látott ilyet.
Fotó: /
Az esztergályhorváti menekültlistázás és az őcsényi "rongálás" után újból bebizonyosodott, hogy működik a Fidesz gyűlöletpropagandája. Egy hevesi faluban "migránsfenyegetéstől" tartanak a sosem volt idegenek látogatása nyomán.

Olyan magas volt, hogy simán átlépte a kerítést. Kecskeszakállt viselt, de lehet, hogy csak bajuszt. A rózsabokrok tövében végezte el a dolgát. Az egyik házból fasírtot meg gyerekholmit lopott. A harmadikban bent is éjszakázott. Szotyolahéjat köpködött, s a buszmegállóban megkérdezte, merre van Poroszló. Nem beszélt magyarul. Törte a magyart, miközben egy másik nyelven is beszélt. Egyedül volt. Hárman voltak. Csak árnyék suhant át a rezedabokrok között. Üzbég férfi, aki helyi nőt vett feleségül. Két üzbég férfi, mindketten ugyanabba a családba nősültek, s most jöttek haza a halottak napjára. Hálózsákot viselt, általvetve a hátán. Hátizsákja volt. Igazából a helyi körzeti rendőr fia, aki illegális fémdetektorral kincsek után kajtatott a tarlón.

Íme "a kömlői migráns" változatos leírása – valamennyit a helyszínen hallottuk idősektől, fiataloktól, romáktól, nem romáktól. Kevésen múlt, hogy a Heves megyei kis falu nem vált „Őcsény 2.0”-vá: olyan menekültek okoztak ugyanis pánikot a helyiek körében, akiket igazából senki sem látott, senki sem ismert.

Eszes Istvánné riasztotta a polgármestert a fasírtevő menekült miatt, akit állítja: többször látott ilyet.

Eszes Istvánné riasztotta a polgármestert a fasírtevő menekült miatt, akit állítja: többször látott ilyet.

Október utolsó napjának reggelén egy helyi asszony hívta fel a polgármestert azzal, hogy migránsok masíroznak a faluban. Turó Tamás hitte is, meg nem is, amit hallott, de azért kiküldte az embereit, nézzenek körbe, mi a helyzet. Nem láttak semmi szokatlant. Pár órával később az asszony újra telefonált, ezúttal konkrétan megnevezve, hogy a Táncsics út végén lévő villanyoszlop tövében ücsörögnek a migránsok. A polgármester újra küldöncöt menesztett, s közben a biztonság kedvéért riasztotta a tiszanánai rendőröket is, hátha szükség lesz rájuk. Közben azonban kiderült: a migránsnak nézett két fiatalember egyike valójában egy helyi tizenhat éves fiú, akinek az a szenvedélye, hogy fémdetektorokkal rója a határt, kincsek után kutatva. A falu első embere a település közösségi oldalán igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy rémhírről van szó, ám biztos, ami biztos, saját magát is szolgálatba helyezte aznap estérre, s beállt a polgárőrök mellé járőrözni.

A kétezer-egyszáz lelkes, zömmel romák lakta falu pedig felkerült a „migráns-térképre” mindjárt Őcsény, a Soros-plakátok és Szájer József elhíresült mondata közé, miszerint „jön a holtak serege, és el fog sodorni minden élőt.”

A temetőben kezdünk. Kömlőn állítólag itt láttak először "migránst".

– Badarság – legyint a hetvenöt éves Szászi András, korábbi téesz-gépkocsivezető és alpolgármester. Szerinte egy olyan család okozott riadalmat, amelynek tagjait a többség jól ismeri, a szülők itt vannak eltemetve, most is hozzájuk jöttek ki mindenszentekkor, gyertyagyújtásra. – Az asszonyka idevalósi, de egy üzbég férfihez ment feleségül, lehet vagy négy-öt gyerekük. Mindannyian itt álltak a sír körül, a nőknek pedig kendővel volt bekötve a fejük. Na, ebből lett a migráns-sztori – legyint, miközben a felesége sírjáról összegyűjtött gyertyákat rendezgeti.

Kömlői Lajosné, egy idősebb fejkendős asszony az egész történetet némiképp szabadkozva, egy helyi szólással rendezi el, miszerint: „öreganyám seggéből elindult egy veréb, oszt mire kiszállt, varjú lett belőle”. Az ominózus sírnál energikus asszony rendezgeti a virágokat, távoli rokon, tőle tudjuk, hogy mind a két lány arab férfihez ment feleségül, vagy húsz éve Pesten élnek, megbolondult a világ, ha őket migránsnak nézi bárki is a faluban.

Turó Tamás polgármester azzal fogad, hogy Kömlőt nem lehet Őcsényhez hasonlítani, elvégre utóbbi helyen igazi menekültek jelentek meg. Kiigazítjuk, hogy valójában ott sem látott senki menekültet, mert el sem jutottak odáig, ráadásul regisztrált, jogszerűen itt tartózkodó menedékkérőkről volt szó, mire úgy reagál: ha Kömlőn is igazi menekültek jelennének meg, attól sem kellene megijedni, hisz előbb meg kell ismerni a másikat, s csak után lehet eldönteni, milyen emberről van szó. Ő a „fémdetektoros” migráns-verziót ismeri, a temetőben megjelent üzbég-magyar családról nem tud. Szerinte a falu amúgy befogadó, évekig volt arab háziorvosuk, s most is vagy húsz belga családnak van itt nyaralója: lepukkant parasztházakat vettek meg és újítottak fel.

Kimegyünk a falu szélére, ahol állítólag a „másik migránsokat” látták. Lólé Betti még ma is zaklatottan meséli, hogy egyik éjjel motozásra riadt, bökte a férjét, hogy a kertben járkál valaki, de az lecsitította, hogy biztosan hallucinál. Másnap azonban a szembeszomszéd, a „gunyhós” Juliska is arról beszélt, hogy éjjel látott egy magas árnyat a kertben, s azt is, hogy a rózsabokrok tövében végezte a dolgát. Tőlük pár háznyira lakik a középkorú Eszes Istvánné: ő volt, aki valójában kétszer is telefonált a polgármesternek, s bejelentette a migránsokat. Az asszony korábban a jászberényi Electroluxnál dolgozott, most közmunkás. Férjével, anyjával és lányával él egy fedél alatt, utóbbi kettő vele együtt bizonygatja: migránst láttak kedden éjjel, de már előtte is több napon át, mert ott kóborolt a falban.

– Szembe be is ment a házba, állítólag voltak társai is. Elvitték a fasírtot az asztalról, meg a kiteregetett gyerekruhákat – mondja a lány. A nagymama közben végig azt mantrázza, hogy a kettővel arrébb lévő lakatlan házon nem úgy áll a lakat, mint korábban, biztosan ott aludtak bent „azok”.

Mikor azt kérdezzük Eszesnétől, miből gondolta, hogy "migráns" az idegen, akivel állítólag találkozott, azt mondta, abból, hogy magas volt, pelyhedző kecskeszakállt viselt, egy lábbal át tudott lépni a kerítésen, s törte a magyart. Ebből arra következtetett, hogy nem „friss migráns”, hanem már régóta nálunk bolyonghat, ezt igazolta piszkos ruhája is. Ráadásul magozott – vagyis szotyit rágott – s köpködte a héjakat – tette hozzá.

Gondoljuk, ha ez utóbbi szokás is szempont lehet, akkor bizony már tele vagyunk migránsokkal, itt vannak a spájzban, s egészen a legfelsőbb szintekig hullámzik a migránsáradat. De nem akarjuk még jobban megzavarni szegény asszonyt. Inkább átkopogtunk a szomszédhoz, s megkérdeztük, tényleg eltűnt-e a fasírt.

A válasz rövid volt.
– Hülyeség. Milyen fasírt?

Elvetődött a mag

Az esztergályhorváti menekültlistázás és az őcsényi "rongálás" után Kömlőn is bebizonyosodott, hogy működik a Fidesz gyűlöletpropagandája – foglalja össze Sik Endre. A szociológus szerint a Magyarországon amúgy is meglévő idegenellenességnek a hatalom megágyazott, a következmények pedig kiszámíthatatlanok.

- Mi lesz ebből?

- Az október 2-ai népszavazással, a két nemzeti konzultációval és a plakátokkal a hatalom megágyazott annak, hogy a Magyarországon amúgy is meglévő, a nemzetközi összehasonlításokban évtizedek óta erős gyanakvás, s félelem az idegenekkel szemben felszínre törjön. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy mikor és milyen formában. Az őcsényiek és a kömlőiek nem szörnyetegek, hanem valamilyen véletlen esemény váltotta ki belőlük ezt a viselkedést. Az átlagemberekben, akik talán életükben nem láttak muzulmánokat, elvetődött a mag, amely bármikor szárba szökkenhet.

- Nagyobb városokban, akár a fővárosban is előfordulhatnak ilyen esetek?

- Miért ne? Ez nem „falusi” probléma.

- Valamikor kigyógyulhatunk az idegengyűlöletből?

- Elvben igen, de ennek nem látom semmi jelét. Az idegenellenességet, a félelmeket könnyű előhozni, hiszen az őskor óta bennünk vannak. Nagyon nehéz viszont olyan civilizációs burokkal körülvenni, ami véd attól, hogy a felszínre törjenek.

2017.11.04 06:00

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03

Emberi csontok hevernek a dabasi Jézus-szobor mellett

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:14
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A területen régóta ásatások folynak, ám félbemaradtak a munkálatok. A telek tulajdonosa kerítést ígér.
Emberi csontok hevernek szanaszét a Dabason megépített hatalmas Krisztus-szobor tőszomszédságában. A telek tulajdonosa azt mondja: régóta folynak ásatások a területen, ahol egy régi temető volt, de a munkálatok félbemaradtak – írja az Index. A tíz méter magas Krisztus-szobrot egy helyi egyesület emeltette adományokból és önkormányzati segítséggel, a szobor aljában most épül egy szentély. A portál figyelmét egy olvasója arra hívta fel, hogy a félkész szentély mögött egy félig feltárt, láthatóan sorsára hagyott, sok-sok ember maradványait tartalmazó tömegsír fekszik.
„Emberi csontok sokasága hever szanaszét a gödrökben, a bokrok alatt, csontok merednek ki a homokfalakból. Letakaratlanul, szabadon, emberi maradványok szerte a környéken”
– mondta, és a portálnak képeket is küldött a helyszínről.

„Tíz éve ásatások folynak”

Ronga József, a szobor felállítását kezdeményező Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület vezetője az Indexnek azt mondta: a csontokkal teli gödrök már nem az ő területükön állnak, ők csak a szobor és a szentély építésére kaptak ott helyet. Ők is végeztettek régészeti feltárást, hiszen ezen a területen korábban egy árpádkori templom és mellette egy temető állt. A szomszédos telek tulajdonosai úgy látták, érdemes folytatni a régészeti feltárást, ez azonban hetek óta félbeszakadt. A telek egyik tulajdonosa a portállal közölte:
„Ezen a területen tíz éve ásatások folynak. Amik itt láthatók, azok az ásatások szelvényárkai és tanúfalai. Aki az M0-ás építkezése felé jár, az is bárhol láthat hasonló helyeket.”
Bevallása szerint már eddig is sok millió forintot költött Dabas múltjának kutatására, ezek azonban néhány hete leálltak, mert nem talált megfelelő szakembereket a folytatáshoz. Azt mondta, az árkok tavaszig biztosan nyitva maradnak, akkor tudják folytatni a munkát. Kosztolányi Gyula hozzátette: szeretnék végigvinni a kutatást, az ásatásokon már elérték a legrégebbi szintet, a terület alja már fel van tárva. Ezek alapján szerinte több arra utaló jel van, hogy Dabas nem 750 éves, hanem régebbi. Kosztolányi elismerte, már a szobrot emelő egyesület is kérte, hogy takarja le vagy temesse be a csontokkal teli gödröket, de ő ezt nem teheti meg, mert azzal lelőhelyrongálást követne el. Azt mondta. hiába írták ki, hogy ez magánterület és régészeti feltárás zajlik, ezt sokan nem veszik figyelembe.
„Megértem, hogy ezek a csontok egyesek érzékenységét sértik, úgyhogy, amint tehetem, fogok építeni egy kerítést, ami egyértelművé teszi, hogy ide tilos a belépés”
– ígérte a telektulajdonos.
2018.08.16 08:14
Frissítve: 2018.08.16 08:14