1956 - A disszidáltak fele fővárosi volt

Publikálás dátuma
2017.11.04 06:08
FOTÓ: GEORG GOEBEL DPA
Fotó: /
Hivatalosan az ország lakosságának 1,5 százaléka távozott illegálisan külföldre 1956 ősze és 1957 májusa között, ám a valódi arány a KSH szerint ennél valamivel magasabb. Az így előállt népesség-veszteség ugyanakkor 70 százalékkal haladta meg a természetes szaporulatot.

Ugyan már 1990-ben nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt a titkosított KSH-jelentést, amely 1957. július 13-ára készült el, és az 1956. október 23. és 1957. április 30. között illegálisan külföldre távozott személyek legfőbb adatait tartalmazza, ám a dokumentum nem vált ismertté a szélesebb nyilvánosság számára. "Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai" címet viselő jelentés mellett ma már szabadon hozzáférhető az 1956-os események áldozatairól készített KSH-összeállítás is, amely "Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatos sérülések és halálozások" címet viseli, s 1957. május 15-ére dátumozták. Mindkét kiadvány titkosítva volt a rendszerváltásig, az 1990-ben hivatalba lépő KSH-elnök, Vukovich Györgynek köszönhető a minősítés feloldása.

Az 1956-57-ben illegálisan külföldre távozottak tényleges számát a KSH-jelentés az osztrák és a jugoszláv belügyminisztériumi adatok alapján közli. Eszerint 1957. április 6-ig 174 704 magyar állampolgár érkezett Ausztriába, Jugoszláviába pedig 1957. május 26-ig 19 181 fő, ami összesen 193 885 külföldre távozottat jelent. Több ezerre tehető azok száma, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, és távozásukkor sem az osztrák, sem a magyar hatóságoknál nem jelentkeztek, vagyis nem szerepelnek a statisztikákban.

Nemcsak a két szomszéd ország belügyi szerveinek adatait használta fel a KSH; egy 1957-es BM-rendelet előírta, hogy 1957. február 20-ig ki kell jelenteni azokat a 15 éves és idősebb személyeket, akik 1956. október 23-a után illegálisan külföldre távoztak. Az úgynevezett kijelentőlapokhoz statisztikai szelvényeket csatoltak, amelyek adatait a KSH dolgozta fel részletesen.

1957. május 10-ig 130 535 kijelentőlaphoz csatolt statisztikai szelvény érkezett a hivatalhoz (a kijelentések nem fejeződtek be az előírt időpontig - a szerk.), ezeken további 21 196, szülővel együtt távozott 15 éven aluli kiskorút is kijelentettek, vagyis összesen 151 731 személy adataival dolgozott a KSH. Már az 1957-es KSH-jelentés úgy fogalmaz, hogy a közölt adatok "csupán tájékoztató értékűek", több okból is. Egyrészt a kijelentőlapokon szereplő 151 ezer fő az osztrák és jugoszláv belügy 193 ezres valóságos "disszidálási számánál" csaknem 20 százalékkal kevesebb. Másrészt a 151 ezres adat nem tartalmaz a KSH által más forrásból megismert számokat; mintegy 10 ezer 15 éven aluli fiatalkorú szülő nélkül távozott külföldre, 1957. május 15-ig 11 447 személy pedig időközben hazatért. Nem szerepel a részletes statisztikákban az a mintegy 3-4 ezer ember sem, akik büntetőintézetből szöktek meg és távoztak külföldre.

A 151 ezres szám sem csekély, hiszen az ország akkori lakosságának 1,5 százalékát jelentette. Az így előállt népesség-veszteség 70 százalékkal haladta meg a természetes szaporulatot, vagyis az ország lakosságszáma ténylegesen is csökkent a külföldre távozottakkal, akiknek a hiánya hosszú távon is kimutatható. Hablicsek László és Illés Sándor Az 1956-os kivándorlás népességi hatásai című tanulmánya épp ezt, "a Magyarországot érintő nemzetközi vándorlási veszteség hosszú távú népességi és népesedési hatásait" elemzi.

Ami a részletes adatokat illeti, az illegálisan külföldre távozottak több mint fele (81 ezer fő) budapesti lakos volt, 19 százalékuk (28 500 fő) pedig a többi városból származott. Jelentős számban disszidáltak még a Nyugat-Dunántúl Ausztriához közel eső községeiből. A lakosság számához viszonyítva is a fővárosból távoztak a legtöbben külföldre a forradalom után (100 lakosra 4,2 disszidálás jutott Budapesten), ezt követi a Nyugat-Dunántúl; a legkevesebben pedig az Alföldről és a Tiszántúlról indultak útra.

Az illegálisan külföldre távozottak 4/5-e már 1956-ban elhagyta az országot. A disszidáltak több mint fele novemberben távozott, a legtöbben november 4-én (7 ezer fő) és november 21-én (4 600 fő) mentek el. A KSH által számba vett disszidensek 2/3-a (100 500 személy) férfi, 1/3-a (51 200 személy) pedig nő volt. Száz férfira 2,1, ugyanennyi nőre 1,0 külföldre távozott jutott - a fővárosból az országos arányszámnál valamivel több nő távozott.

A külföldre távozottakat azért is jelentettek komoly érvágást az ország népesedése szempontjából, mert több mint felük (83 ezer fő) a 25 éven aluli, csaknem 1/3-uk (47 500 fő) pedig 25-39 éves korosztályba tartozott. Kevesebb mint 12 százalékuk volt 40-59 éves, a 60 évesek vagy azon felüliek aránya pedig 1 százalék alatt maradt. Ez azt jelenti, hogy míg országosan 100 lakosra 1,5 disszidált jutott, a 15-39 évesekre több mint 3 - utóbbi kategórián belül a 20-24 évesekre 4,3, a 15-19 évesekre pedig 4,1 illegálisan külföldre távozottat számolt a KSH. Mind szám szerint, mind arányát tekintve a katonaköteles kor előtt álló férfiak disszidáltak a legtöbben: a 20 éves férfiak 10,3 (7 500 fő), a 19 évesek 9,3 százaléka (6 700 fő) elhagyta az országot. A fiatalkorú férfiak disszidálási aránya Budapesten volt kiugró: a fővárosból átlagosan a férfiak 5,6 százaléka távozott, de a 15-24 évesek közül 15 százalék.

A disszidáltak több mint 2/3-a (102 500 fő) a KSH szerint kereső foglakozású volt, 1/3-a pedig eltartott. A külföldre távozott keresők csaknem 2/3-a úgynevezett "nem mezőgazdasági fizikai dolgozó", 1/4-e pedig szellemi dolgozó volt, 7 százalékuk tartozott a mezőgazdasági munkások közé. A külföldre távozott fizikai dolgozók több mint fele ipari szakmunkás volt - ezen belül a legnagyobb számban lakatosok, esztergályosok, bányászok és villanyszerelők hagyták el az országot. A disszidens szellemi dolgozók kétharmada (17 ezer fő) volt értelmiségi, egyharmada pedig adminisztratív foglalkozású. Az értelmiségiek közül legtöbben műszakiak voltak - a mérnököknek például 10,6 százaléka (2 300 fő) disszidált, de jelentős volt az országot elhagyó orvosok aránya (4,9 százalék, 730 fő) is. A disszidált eltartottak több mint fele tanuló volt; ezen belül jelentős létszámot képviseltek (3200 fő) az egyetemisták-főiskolások, ami az összes felsőoktatásban tanuló 11,2 százalékát jelentette.

A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy az illegálisan külföldre távozottak mellett további 12 ezer személy hagyta el az országot 1957. első öt hónapjában. A belügyi szervek ugyanis ebben az időszakban 6 664 kivándorló útlevelet adtak ki, amivel 12 345 személy kivándorlását engedélyezték az országból. (Összehasonlításul: 1955-ben 1 148, 1956-ban pedig 2 795 kivándorló útlevelet adtak ki.) Az 1957 első felében hivatalosan, útlevéllel kivándoroltak döntő hányada, 66 százaléka (8 117 fő) Izraelbe távozott.

Szerző
2017.11.04 06:08

A kormány ad pénzt a Lánchídra, de cserébe mindent átvariálna

Publikálás dátuma
2018.09.18 20:37
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Hétmilliárd forintot biztosít az Orbán-kabinet a Lánchíd és a Váralagút egyidejű felújítására. A munkát másfél év alatt be kell fejezni – és ez még csak egy a támogatói elvárások közül. Eltűnhetnek a helyi körforgalmak is.
Meghallgatta a kormány Tarlós István kérését, hétmilliárdos pluszforrást küldött a Lánchíd és a Váralagút felújítására – derül ki a keddi Magyar Közlönyből; ezzel megvalósulhat az óriás beruházás, amire a fővárosnak eddig csak 16,3 milliárd forintja volt, miközben a munkaköltségeket 20 milliárd körülire becsülték.
Csakhogy – mert az ilyen rábólintásoknál mindig van csakhogy – az Orbán-kabinet feltételekhez kötötte a támogatást: a munkálatokat 18 hónap alatt kell befejezni, a forgalom lehető legkisebb akadályozásával, ami erőltetett menet lesz az eredetileg tervezett, három éves időszakhoz képest. Ráadásul, a kormány jogi következményeket vár el, ha a megbízó vagy a kivitelező kifutna a 18 hónapos határidőből.  A rendelet a 2020-as büdzséből biztosítana forrást a felújításokra, míg a fővárosi tervek szerint jövő évben látnának neki a munkának.
A kormány azt is előírta, hogy Tarlós István Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve találja ki, hogyan lehetne növelni a híd körüli zöldfelületeket, pihenőhelyeket – akár a helyi körforgalmak felszámolásának árán is.
Ez azt jelenti, hogy megszűnhet a Clark Ádám téri, a Széchenyi téri körforgalom, és átalakul a József Attila utca közlekedése is, ami komoly forgalmi változást okozna, autósok tízezreit érintené naponta.
A kormányrendeletből továbbá kiderül, hogy egy nagy teraszt is építenének a Vigadó tér alsó rakparti szakasza felé, a beruházást pedig összekötnék a Földalatti nyomvonalának tervezett Vigadó téri meghosszabbításával, és a 2-es villamos vonalának felújításával. A témafelelős Gulyás Gergelynek november végéig kell javaslatokat bemutatnia arról, hogyan is képzelik a Lánchíd-környéki zöldfelületek helyi növelését, na és a Vigadó téri terasz felépítését.  
Témák
Láncíd
2018.09.18 20:37

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek, válaszát keretes írásunkban olvashatják.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Oltyán: Bács-Kiskunban úgy hívtak, a „helyi Index”

Oltyán József kedden este írásban válaszolt kérdéseinkre. - Mi motiválta, hogy bevásárolja magát az Index mögött álló cégbe, cégekbe, amelyek a portál hirdetési felületei felett is rendelkeznek?    - Amennyiben az NP Nanga Parbat 17. Zrt.-re gondol a társaság semmilyen módon nem áll az Index.hu hírportál mögött. Az Index kiadójának tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeinek megszerzését tegnap kiadott közleményünkben részletesen megindokoltuk, amelyet a Népszava szerkesztőségéhez is eljuttattunk.    - Miből finanszírozta a tranzakciót?  - Kisebb részben saját tőkéből, nagyobb részben pedig hitelből.    - Melyik banktól vett fel hitelt?  - Az adásvétel részleteit a felek üzleti titokként kezelik, így erről nem kívánok nyilatkozni.    - Veszteséges vagy nyereséges jelenleg a két CEMP-cég, valamint NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t?  - A cemp-x online Zrt. tulajdonában lévő cégek nyereséggel működnek, az NP Nanga Parbat 17. Zrt. nem végez gazdasági tevékenységet.    - Veszteség esetén ön rak bele pénzt a saját vagyonából?  - A gazdasági társaságok finanszírozása tulajdonosi feladat, természetesen meg fogok felelni tulajdonosi kötelezettségeimnek.     - Nem gondolja furcsának, hogy KDNP-s politikusként egy olyan hírportál mögött álló cégben lett társtulajdonos, amely számos alkalommal bírálta a jelenlegi kormányt?  - Én inkább azt gondolom furcsának, hogy annak ellenére, hogy világosan fogalmaztunk az adásvételről szóló közleményben, és az ügyletek minden részletét nyilvánosságra hoztuk, Ön azt állítja kérdéseiben, hogy az index mögött állunk. Ez nincs így, határozottan szeretném cáfolni. Az Index.hu részvényeit az MFA Alapítvány birtokolja.    - A Facebookon egy Pesti Srácok-cikkhez írt kommentjében, úgy fogalmazott, hogy „legalább 2 éve tiltólistára tette az Indexet”. Mi változott?  - A kontextusra nem emlékszem, fogalmam sincs, mikor volt ez. Biztos volt egy tartalom, amin felhúztam magam. Ebből kár összeesküvés-elméletet gyártani. Ez nem tendencia, hanem egy adott cikkre „adott" düh. Bennem egyébként is van egy érzelmi kapcsolódás az Indexhez, hiszen 12-13 évig úgy hívtak Bács-Kiskun megyében, hogy a „helyi Index".    - A Népszabadság bezáratásakor azt mondta: „A Népszabinál pedig mindenki gondolkodjon el, hogy mennyire érdekelte eddigi munkája során, hogy mennyi értéket teremt a vállalatának! És ha ezt jól végig rágták, akkor az utolsó kapcsolja le a villanyt, mert most már késő!” Kérem pontosítson: milyen értékekre gondolt, amelyeket ön szerint nem valósítottak meg a Népszabadság volt munkatársai?  - Ezt a cikket a Bácsmegye.hu oldalon jegyeztem a téma kapcsán. A kiadó adósságát ellentételező értékre gondoltam, ami valamiért nem termelődött meg, így laptulajdonosként és médiavállalkozóként azt gondolom, hogy már sokkal korábban, az első veszteségek idején be kellett volna zárni. Ha jól emlékszem talán 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a kiadó az újsághírek szerint, ez egy elképesztően nagy összeg. (A veszteségre vonatkozó állítás nem fedi a valóságot. A Népszabadságot egyébként sem gazdasági, hanem politikai okok miatt zárták be – a szerk.)    - „Mint megyei laptulajdonos eldöntöttem, hogy alapvetően át fogom alakítani az akkoriban Bács-Kiskun megye egyik legolvasottabb hírportálját a Hírös.index.hu-t. Ez annyira jól sikerült, hogy fel is számoltam 2013-ban a lapot és ezzel együtt kiszálltam az értelmetlen számok bűvöletében zsibongó netes újságok versenyéből. Mert abban a percben a gyerekeim kérdő tekintetének a kereszttüzében rájöttem, hogy ha nem változtatok, akkor elveszítem a tiszteletüket.” Most visszaszáll a netes újságok versenyébe?  - A tulajdonomban lévő Regon Média számos megyei online portált működtet, csak a gyűlölködésnek teret adó hiros.index.hu-t zártam be.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40
Frissítve: 2018.09.18 20:19