Indul a Nemzeti inzultáció!

November 15-én várjuk olvasóinkat egy jó kis közéleti-irodalmi beszélgetésre, ahol senki sem tesz lakatot a szájára.

Konok Péter történész, író, a baloldali radikalizmus kutatója és a horrorfilmek megszállottja valamint Pető Péter újságíró, író, olvasó, egykori futballbíró és megszállott lángosevő arra keresik a választ, hogy megy-e a világ a könyvek által előrébb, azaz lehet-e rendszert dönteni az irodalommal.

November 15-én este 7-kor indul lapunk közéleti talkshow-sorozata sok irodalommal, ismert vendégek és olvasóink közreműködésével. A hatodik kerületi új színháztérben, a Hatszín Teátrumban Csepelyi Adrienn, lapunk kultúra rovatának vezetője várja önöket, a belépő mindössze 700 Ft. A két szerző a beszélgetés után szívesen dedikál. Konok Péter, az ismert közéleti szóbirkózó így fogalmaz magáról: „Történész vagyok és anarchista, ebben a sorrendben. A történelemben mindig a lázadás érdekelt, a keretek feszegetése; anarchistaként pedig igyekeztem lázadni és feszegetni a kereteket. Veszekedni szoktam a rádióval. Szeretem a lehetetlen dolgokat”. Pető Péter a Leshatár című első – a Margó-díj döntősei közé választott – regényében sajátos humorral és groteszk figuráival a rendszerváltás utáni Magyarország „vadkeleti” valóságát jeleníti meg – a futballon innen és túl. Hőse és elbeszélője egy, a Heves-BAZ megyei futballpályákon edződött és felnövő játékvezető, aki sajátos szemszögből mutatja meg egyrészt a mélyszegénység és elkeseredettség jellemezte kelet-magyarországi élet reménytelenségét, másrészt az ebből való kitörés lehetetlenségét. Tűpontos korrajzot ad a kétezres évek Magyarországáról.

Ők ketten aztán tudják, hogy mekkora ereje lehet az írott és a kimondott szónak. Jöjjenek, hallgassák meg őket, mondják el a véleményüket – hiszen a Nemzeti Inzultációnak mindannyian részesei vagyunk.

INFO: Népszava Klub November 15. Hatszín Teátrum

Irodalommal a demokráciáért

Összegyűjtöttünk néhány regényt azok számára, akik hisznek a rendszerek megváltoztathatóságában, a diktatúrák legyőzhetőségében.

1. Orwell 1984 című disztópiájában a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást követel a polgároktól hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel.

2. Antonio Skármeta Szivárványos napok című regényének alapkérdése: megdönthető-e egy diktátor hatalma egyszerű népszavazással? Chile példája azt mutatja, hogy igen. Ott 1988-ban pontosan ez történt: megbuktatták Pinochetet. Hogy mi kellett hozzá? Egy elbizakodott diktátor. Az ország legjobb reklámszakembere, aki ingyen vállalta a kampányt. Egy dal, amely az egész országgal elhitette, hogy Chile újra derűs és boldog ország lehet. A máskor egymással versengő tizenhat ellenzéki párt választási koalíciója.

3. Konok Péter Történetek az innen is túlról című új kötetének politikai publicisztikái és szatírái azt állítják, hogy ez a fura ország már túl van valamin, ugyanakkor valamin meg még azért innen van.

4. A kecske ünnepe című kegyetlen diktátorregény még a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa remekművei közül is kiemelkedik.

5. Bulgakov fergeteges komédiája, a Kutyaszív tulajdonképpen a kommunizmus allegóriájaként olvasható.