Brexit - London csendben engedett?

Publikálás dátuma
2017.11.04 15:07
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Szombati brit sajtóértesülés szerint London beleegyezett abba, hogy a brit EU-tagság megszűnésének napja legyen az a határnap, ameddig az újonnan érkező külföldi EU-munkavállalók ugyanolyan jogosultságokra számíthatnak, mint amilyenek a már Nagy-Britanniában élőket megilletik. A brit kormány cáfolta az értesülést.

A The Guardian című baloldali brit napilap név nélkül nyilatkozó EU-forrásokat idézve azt írta: a brit kormány a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon "szép csendben" elfogadta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik 2019. március 29-éig, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig Nagy-Britanniába érkeznek, garantáltan a jelenlegivel azonos, teljes körű jogosultságok mellett települhessenek le és vállalhassanak munkát.

A lap szerint az ennél korábbi határnap megállapítását célzó szándékokat "elsöpörték" a külföldi EU-munkaerő beáramlásának "összeomlását" jelző friss statisztikák.

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (Nursing and Midwifery Council, NMC) e héten ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába, 89 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban.

Mindeközben az NMC nyilvántartásából a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 4067 EU-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint egy éve.

A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett brit cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók távozásukat fontolgatják.

A szombati The Guardian által idézett magas beosztású EU-források szerint e folyamatok győzték meg a brit tárgyalóküldöttséget annak a brüsszeli érvelésnek az elfogadásáról, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságából hátralévő időszak végéig nem alkalmazhat diszkriminatív intézkedéseket más uniós tagországok állampolgáraival szemben.

A brit kormány június végén ismertetett, hivatalosan jelenleg is érvényes javaslatcsomagja szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, "letelepedett" státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

London később kívánja meghatározni azt a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. A júniusban közzétett javaslatcsomag szerint ez a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.

A kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium szóvivője "képtelenségnek" nevezte a The Guardian szombati cikkében foglaltakat, kijelentve: a határnapot az EU-val folyó tárgyalásokon jelölik majd ki, de továbbra is érvényes az az álláspont, hogy ez a nap az 50. cikk aktiválása és brit EU-tagság megszűnése közötti időszakban lesz.

Szerző
2017.11.04 15:07

Két nap után visszavették a kardiológiai intézetbe a kirúgott szívsebészt

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:50

Fotó: / Kállai Márton
Székely állítólag csak három hónapig marad, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját.
Megegyezett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója, Andréka Péter és az általa elbocsátott ismert szívsebész professzor, Székely László, így az orvos tovább maradhat az egészségügyi intézményben – tudta meg a a Pesti Srácok. A portál információi szerint Székely csak három hónapig marad a kardiológiai intézetben, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját. Az orvosnak szerdán mondtak fel az intézményben, elbocsátásának oka, hogy fél évvel ezelőtt egy betege műtétje alatt több olyan kollégája közreműködését kérte, akik nem voltak szerződésben az intézménnyel. Úgy tudjuk: a behívottak közül egy, a beavatkozás alatt szivárgó mellimplantátumot cserélte ki. A másik két orvos súlyos életveszélyes szövődmény elhárításában működött közre. Székely László az a szívsebész, aki egy úgynevezett minimal invazív eljárással nagy műtéteket kis bemetszéssel végzi. A Népszava korábban úgy értesült, hogy a főorvos elbocsátása miatt csúszik egy súlyos keringési elégtelenséggel küzdő beteg műszív beültetése is. A főigazgató, dr. Andréka Péter korábban lapunk kérdésére küldött írásos válaszában az elbocsátással kapcsolatban azt írta: sajnálattal ugyan, de egy súlyos jogi-etikai vétség miatt volt kénytelen Székely László főorvost felmenteni a munkavégzés alól. A döntésében egy teljes szakértői és jogi apparátus segítette.  
2018.09.21 14:50
Frissítve: 2018.09.21 15:09

770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46