Mészárlás egy dél-texasi baptista templomban

Publikálás dátuma
2017.11.05. 22:05
JORDAN STEUBING / FACEBOOK / AFP
Legalább húsz embert megölt és húsznál többet megsebesített egy fegyveres támadó a dél-texasi Sutherland Springs település baptista templomában vasárnap - közölte az amerikai média. A híradások szerint a tettes is meghalt.

Helyi idő szerint dél körül egy férfi belépett a templomba, ahol éppen istentiszteletet tartottak, majd vaktában lövöldözni kezdett. A Fox televízióban megszólaltatott szemtanúk egyike arról számolt be, hogy éppen a templommal szemben lévő benzinkúton volt, amikor meghallotta a lövöldözést. Szerinte legalább ötven lövés dördült el.

A mintegy 400 lelket számláló település rendőrsége és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai perceken belül a helyszínre érkeztek. Az elkövető megpróbált elmenekülni, de a rendőrök üldözőbe vették és rálőttek. A megyei seriff szóvivője, Robert Murphy szerint egyelőre nem világos, hogy az elkövetőt a rendőrök lőtték-e agyon, vagy öngyilkos lett. A férfi azonosítása még nem történt meg.

A híradások szerint a templomban eddig húsznál több holttestet találtak. A sebesültek száma is meghaladja a húszat. Helikopterekkel és mentőkkel szállítják őket egy közeli település kórházába.

A Japánban tartózkodó Donald Trump elnök Twitter-üzenetben reagált a tragédiára. "Isten segítse meg a Sutherland Springsben élőket" - írta.

Twitter-bejegyzésben fejezte ki együttérzését Greg Abbott texasi kormányzó is. Sutherland Springs a dél-texasi San Antoniótól mintegy ötven kilométernyire délre fekszik.

Szerző
Frissítve: 2017.11.06. 00:47

Puigdemont nem várta meg a bilincs kattanását

Publikálás dátuma
2017.11.05. 19:55
FOTÓ: JOSEP LAGO / AFP

Carles Puigdemont menesztett katalán vezető nem akarta megvárni, hogy a Spanyolország által pénteken kiadott európai elfogatóparancs nyomán megalázó módon bilincsben vezessék el, ezért négy egykori miniszterével együtt önként vonult be vasárnap reggel Brüsszelben a rendőrségre – elemzésében ezzel magyarázta az El País, hogy Puigdemont tegnap feladta magát.

A lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolt politikus egy hete bujkált a belga fővárosban. Egészen mostanáig kérdéses volt, hogy mik a szándékai: eleinte azt rebesgették, hogy politikai menedékjogot kér, ám ezt hamar cáfolta. Azt viszont többször is hangsúlyozta, hogy nem ismeri el a katalán önrendelkezés felfüggesztését – amelyről a függetlenség kikiáltása után döntött Madrid –, majd pénteken váratlan fordulattal bejelentette, hogy kész elindulni a decemberi 21-i regionális voksoláson Katalóniában. Szűnni nem akaró politikai ambíciói vezethettek a vasárnapi döntéshez is – vélik egyes szakértők.

Puigdemonték 24 órát őrizetben töltenek, s ez idő alatt várhatóan sor kerül a meghallgatásukra is. A védőügyvédjük jelenlétében, ám külön-külön fognak vallomást tenni. A segítségükre lesz még egy tolmács is, a hírek szerint ugyanis úgy döntöttek, hogy holland nyelven, az őket képviselő Paul Bekaert anyanyelvén történjen a vallomástétel – írta vasárnap a The Spain Report. A belga ügyészség képviselője egy tegnap délután összehívott sajtótájékoztatón közölte, a bírón múlik, hogy a 24 óra elteltével elrendeli-e az őrizet meghosszabbítását vagy bizonyos megszorításokkal, de szabadon engedi őket. Az eljárás akár három hónapig eltarthat, így Puigdemont valóban dédelgethet – ha nem is hosszú távú – politikai ambíciókat.

Az elmúlt hetekre jellemző sokk és bizonytalanság ellenére a függetlenségi mozgalom esélyei nem rosszak. Az El País tegnap közölt egy felmérést, amely szerint a regionális választásokon a mandátumok számát tekintve a Junts Pel Sí nyerhet. A katalán kormány közvélemény-kutatása szerint 60-63 mandátummal végezne az élen a függetlenségpárti koalíció, mögötte 25-26 mandátummal a centrista – s az elszakadást nem támogató – Ciudadanos, a harmadik helyen pedig a szocialisták (PSC), 17-19 mandátummal. A negyedik helyre a baloldali SíQueEsPot futna be 12-14 mandátummal, míg a kormányzó néppárt 10-11 mandátummal hátul kullog a sorban. Egyedül a szélsőbaloldali, függetlenségpárti CUP végezne a néppárt mögött 8-9 mandátummal. Ami a függetlenséget illeti, a megkérdezettek 43,6 százaléka támogatta a független katalán köztársaságot, míg 43,6 százalék elutasította.

Szerző

Bombariadó a Bolsojban

Mintegy három és félezer ember kellett bombariadó miatt kimenekíteni a moszkvai Bolsoj színházból vasárnap este.

Az épület átkutatására kutyás rendőröket vezényeltek ki. A Bolsoj Beethoven termében helyi idő szerint este hétkor kezdődött volna a Sarló és kalapács című koncert, a bolsevik forradalom 100. évfordulója alkalmából.

Ugyancsak pokolgép elhelyezéséről futott be figyelmeztetés a hatóságokhoz a Nagyszínházhoz közeli Metropol és Nacional szállodával, valamint a GUM és a CUM áruházzal kapcsolatban is. Az Interfax hírügynökség szerint összesen mintegy tízezer embert kellett az utcára menekíteni.

A TASZSZ úgy értesült, hogy korábban az orosz főváros 20 objektumával - bevásárlóközpontokkal, filmszínházakkal és éttermekkel - összefüggésben jelentettek bombariadót.

A rendkívüli helyzetek oroszországi minisztériuma október végén közölte, hogy névtelen telefonálók által bejelentett hamis bombariadók miatt a hónap során több mint félmillió embert kellett evakuálni az ország 52 településén. A tárca szerint a bejelentők a hónap folyamán több mint 1300 objektum felrobbantásával fenyegetőztek. Pokolgépet a hatóságok egyetlen helyszínen sem találtak.

A RIA Novosztyi hírügynökség egy biztonsági szolgálati forrásra hivatkozva október 10-én azt írta, hogy az akkor éppen egy hónapja tartó, szándékosan félrevezető bombariadó-hullám kezdete óta 170 orosz településen 2460 objektumból több mint 1 millió 40 ezer ember kellett evakuálni.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója október elején azt állította, hogy a hamis riasztássorozat négy, külföldön tartózkodó orosz állampolgártól ered. Mint mondta, az IP-telefonokat használó gyanúsítottaknak cinkosaik vannak Oroszországban.

Az FSZB-főnök szerint a hamis riasztások október elejéig előzetes becslések alapján több mint 300 millió rubel (mintegy 1,4 milliárd forint) veszteséget okoztak. A sajtóban legelterjedtebb elméletek korábban az Iszlám Állam terroristáit, az "ukrán nyomot" vagy hackerek egy brüsszeli csoportját gyanították a történtek mögött.

Szerző