Nem védik meg az embereket - Inkább a veszélyeket feltárókat akadályozzák

Publikálás dátuma
2017.11.10 06:15
Elhagyott gyártelep - A Budapesti Vegyiművek volt Kén utcai lerakata Forrás: Greenpeace
Fotó: /
Csak pénzért, vagy egyáltalán nem akart kiadni közérdekű adatokat több kormányhivatal a környezetszennyezéseket feltáró civileknek.

A környezetvédelemért is felelős kormányhivatalok több esetben nem adtak ki, vagy csak indokolatlanul magas összegért bocsátottak volna a Greenpeace Magyarország rendelkezésére olyan adatokat, amelyekkel segíthették volna a hazai környezetszennyezéseket feltáró civilek munkáját. Erről Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag szakértője számolt be a Greenpeace "Mérgezett örökségünk" című jelentésének második kötetét bemutató rendezvényen.

Noha a kormányhivatalok többsége együttműködőnek bizonyult (a jelentésben 30 súlyosan szennyezett terület kaphatott helyet), a budapesti Csepel Művek és a Metal-Art Zrt., illetve a volt Budapesti Vegyi Művek (BVM) garéi és hidasi telephelyén lévő szennyezést nem sikerült megvizsgálni. A Pest Megyei Kormányhivatal a Csepel Művek esetén mintegy 100 ezer forint, a Metal-Art Zrt. szennyezettségével kapcsolatban 35 ezer forintért adta volna meg a kért információkat (a szigetszentmiklósi Bucka-tó ügyében is majdnem 100 ezer forintot kért a kormányhivatal, ám az adatokat végül az önkormányzat ingyen a civilek rendelkezésére bocsátotta).

Simon Gergely elmondta: az összeget indokolatlanul magasnak tartják, különösen, hogy a hatósági tájékoztatás szerint a kiszámlázott munka nagy részét (adatbeszerzés, digitalizálás) már korábban elvégezték, így önmagában az adatkiadás folyamata nem indokolhatna ekkora összeget. A Metal-Art Zrt. esetében a civilek - kifogásaikat fenntartva - ugyan kifizették a költségeket, ám további kérdéseikkel kapcsolatban csak részleges tájékoztatást kaptak, így a szennyezést végül nem sikerült átfogóan feltérképezni.

A BVM garéi és hidasi telephelyével kapcsolatban pénzért sem volt hajlandó adatokat kiadni a Baranya Megyei Kormányhivatal, ezért a Greenpeace az adatvédelmi hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a civileknek, a kormányhivatal az információk visszatartásával több pontban is megsértette az Infotörvényt. A környezetvédőknek mégis bírósághoz kellett fordulniuk, mert a kormányhivatal ezek után sem tett eleget törvényi kötelezettségének.

A Greenpeace tavaly év végén publikált első kiadványát így 15 új helyszínnel egészíthették ki. Ezek között szerepel Abasár és Szentendre, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Szentendrén a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (ma Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft.) területén, a felszín alatti vizekben a határérték ötszázszorosát mérték rákkeltő vinil-kloridból. A szennyezés már ivóvízkutakat is elért, amiket le kellett zárni. Abasáron a vezetékes vízhálózat több pontján mértek magas koncentrációban rákkeltő kockázatú halogénezett oldószereket. A településre most máshonnan hozzák az ivóvizet.

A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények is, ahol a mai napig folyik a termelés - anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme. A Borsodchem területe alatt nagyjából félezer tonna higany található a talajban, a Dunaferr környékén a rákkeltő benzol a "D" kármentesítési szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben már 30 hektáron van jelen. Az Alkaloida körüli szennyezések legfőbb szennyezőanyaga ugyancsak a benzol, konventrációja meghaladja a határérték százszorosát. Egyes források szerint a szennyezés Tiszavasvári ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet is elérte.

- Sürgősen el kellene kezdeni veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését, állami program keretében - mondta Simon Gergely. A Greenpeace szakértője szerint a "szennyező fizet" elvének alkalmazásával a költségeket utólag is érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. A zöldszervezet nemrég petíciót is indított, amit már több ezren írtak alá.

Zöldombudsman: érdemi lépések kellenek
A Greenpeace jelentését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencia keretében mutatták be. Bándi Gyula zöldombudsman hangsúlyozta: noha a jogszabályi feltételek látszólag adottak, nincs érdemi lépés a károk felszámolása terén. - Több jogszabályi és jogszabály-alkalmazási hiányosság is előfordul, ezeket orvosolni kell. A költséget igénylő azonnali beavatkozásokra nincs fedezet, ezzel kapcsolatban teljesen új eljárásrendet kell kidolgozni - mondta. Bándi Gyula ígéretet tett arra: olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. - Az államnak, amelynek Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a környezet és a polgárok védelme, nem lehet érdeke a környezeti kockázatok, károk eszkalálódása - tette hozzá.

2017.11.10 06:15

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14