Kácsor Zsolt: István úr fegyverkezni kezd

Publikálás dátuma
2017.11.11 08:30

Fotó: /

István úr vett egy olcsó gázpisztolyt, egy kilenc milliméteres, Ekol Majorov-féle hétlövetűt, tíz darab tölténnyel. Megőrültél, te marha? Ezt a felesége kérdezte tőle, amikor István úr a fegyvert hazavitte. Meg, vonta meg a vállát István úr, és a maga részéről a vitát lezárta. Veszélyes világban élünk, magyarázta István úr a vásárlás napján a kocsmában, ahol az új gázpisztolyt megmutatta a haveroknak. A haverok bólogattak, mert ők is úgy érezték, hogy veszélyes világban élünk. A pultos Laci azt mondta, hogy Kádár alatt jobb volt, bár akkor nem lehetett kapni gázpisztolyt, de ezzel István úr vitába szállt, már hogyne lehetett volna, mondta, hát hiszen az orosz katonáktól piáért cserébe vadászrepülőt is lehetett kapni kéz alatt. Azok még a kölnit is megitták, bólogatott a pultos Laci, hogy valamiben mégis igazat adjon István úrnak, hiszen új gázpisztolyával ő volt az este sztárja, nem akarta megbántani.

A haverok szakértő szemmel mustrálták a fegyvert, elvégre mindannyian voltak katonák, ráadásul ők nem tizennyolc hónapot szolgáltak, mint a későbbi nudligyerekek, hanem két évet. István úr ragyogott, s ismét kifejtette azt a nézetét, hogy a negyven év alatti magyar férfiak mind nudligyerekek, mert nem voltak katonák, és a pultos Laci ezzel is egyetértett, azt viszont nem merte elárulni, hogy ő csak tizennyolc hónapig volt a seregben, ráadásul hadtápos volt, és emiatt sajnos úgy hívták, hogy csellós; ellenben azt mindenki tudta a kocsmában, hogy István úr lövész volt, és ez rangot jelentett. Kétségtelenül itt volt az ideje, hogy egy igazi lövész vegyen végre egy pisztolyt. István úr nagyfröccsöt ivott, s közben többször betárazta a Majorovot, élvezettel szívta be a fegyverolaj szagát, elszánt volt, azt mondta, ő most aztán tényleg nem viccel.

A haverok látták rajta, hogy most aztán tényleg nem viccel, de amikor kiment a klozetra, röhögtek. Elment ennek a hülyének az esze, mondta a hányós Pista, akit azért neveztek hányósnak, mert saját bevallása szerint még sosem hányt. Azt is mondta a hányós Pista, hogy az ilyen hülye lövészeket úgy hívták anno a seregben, hogy „nyusziseriff”. Amikor visszament az asztalhoz, István úr megint azt magyarázta a többieknek, hogy a negyven év alatti magyar férfiak mind nudligyerekek, egyetlen szóval „rüszük”, és az olyan „vén rozmárnak”, mint ő, az összes „rüszü” csak jelenthet. A kocsmába ekkor huszonéves fiúk jöttek be, mire István úr dúlt arccal felállt, s parancsba adta nekik, hogy „kéz feljön, láb kipörög, jobbra hugyozz!”. De a fiúk nem értették, hogy mit akar. Zavart csönd támadt, szerencsére a hányós Pista feltalálta magát, „leng a kezem, jelentkezem”, kiáltotta oda a pultos Lacinak, és kért még egy kört. István urat megrángatták, hogy üljön már le, de ő nem akart leülni, azt mondta, hogy ő majd megtanítja ezeknek a nudligyerekeknek, hogy a körletbe nem lépünk be engedély nélkül.

A pultos Laci halkan odaszólt a fiúknak, hogy ne törődjenek a nyusziseriffel, csak részeg, mire röhögtek. István úr elővette az új pisztolyát, lassan kitárazta, betárazta, a pultos Laci legyintett, s azt dünnyögte, hogy hagyjátok, elvan a gyerek, ha játszik. Ezen megint mindenki röhögött, egyedül István úr nem értette, hogy mit röhögnek, hiszen eléggé veszélyes világban élünk, itt már aztán tényleg nem lehet viccelni. Mivel elterelődött róla a figyelem, úgy döntött, hogy megkezdi a szervezett elvonulást: kikászálódott a klozetra biztonsági pisilésre, aztán fizetett, és elhagyta a hadműveleti területet. Az ajtót bevágta maga mögött, így akarta tudtára adni a huszonéves fiúknak, hogy nudligyerekeknek tartja őket. Biztonságérzettel töltötte el, hogy leadhatott volna rájuk egy figyelmeztető lövést, de büszke volt magára, hogy nem pazarolta a töltényt. Amikor hazaért, megcsapta a kukatároló émelyítő szaga. Ezt nem tudta megszokni. A tízemeletes panelház földszintjén állandóan büdös volt, még akkor is, ha a kukákat frissen ürítették. Beszállt a liftbe, és fölment a hetedik emeletre. Itt laktak negyvenöt éve.

Amikor ideköltöztek, fiatal házasok voltak, és István úr meg volt győződve róla, hogy pár év, és lelépnek innen. Aztán eltelt negyvenöt év, és mostanában a felesége azt szokta mondani, hogy őket innen már csak tepsiben viszik el. István úr betámolygott a kisszobába. Újabban, úgy tíz éve, külön aludtak. István úr a kisszobában, a felesége a nagyszobában. Mindkettejüknek saját tévéje volt. A felesége még nem aludt, ezt onnét tudta, hogy bömbölt nála a tévé. Aztán István úr a szobájában kivette a hallókészülékét, mire rászakadt a jótékony, ismerős, baráti csönd. Átment a feleségéhez, és ráfogta a pisztolyt. Csak viccelt, a felesége mégis ordított, szerencsére István úr az ordításából nem hallott semmit. Eléggé részeg volt, s ettől elvi síkon kezdett gondolkodni. Eszébe jutott a kiképző tisztje, aki egyszer azt mondta neki, hogy egy igazi lövész tudja: éles helyzetben nem ahhoz kell a lelkierő, hogy az ember meghúzza a ravaszt. Hanem ahhoz, hogy ne húzza meg.

Témák
2017.11.11 08:30

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23

Klubrádió: túlélési gyakorlat

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:55
illusztráció
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Klubrádió mostantól három héten át számít a hallgatók pénzbeli támogatására. Az akció nyitányaként szombaton közönség-találkozót rendeztek.
Kérdéses, hogy a váltakozó zenés és prózai programok, vagy a bográcsban készülő ételek, netán a különféle italok vonzották a közönséget, valószínűleg mindegyik. Az viszont nem kétséges, hogy újra sikeres volt a Klubrádió immár hetedszer megtartott Szörp-Szóda Fesztiválja. Szombat délután több száz ember gyűlt össze a rádió épületének - egyébként nem túl tágas - parkolójában, hogy részese legyen az eseménynek.
Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója nyitotta meg a találkozót és köszöntötte azokat, akik az ősziesre fordult időben is elég bátrak voltak, hogy felkeressék a szabadtéri rendezvényt. Lapunknak pedig azt is elmondta, miért éppen a szörp és a szóda szavak szerepelnek a fesztivál címében. "Azért, mert ezek kedves dolgok és mi is kedvesek vagyunk. A józanság vezérel bennünket, s ez épp olyan jelképes, mint a Klubrádió logóján szereplő zebra, amely a szabadság szimbóluma. Nem vonalas, nem lehet idomítani, nincs belőlük két egyforma" - mondta Arató.

Természetesen komolyabb dolgokról is beszélgettünk, hiszen ez az esemény hagyományosan a Klubrádió őszi gyűjtőheteinek nyitánya. Ilyenkor kérik a hallgatókat, hogy adományaikkal segítsék további működésüket és felhívásuk mindig eredményes is. Arató András ezt túlélési gyakorlatnak is nevezi. Mint mondta, átlagosan mintegy 50 millió forintot hoz az akció, amelyből évente kettő is van. Így költségeiknek mintegy harmada származik a támogatók felajánlásaiból, amiért nem tudnak elég hálásak lenni. Cserébe igyekeznek több, jobb és változatosabb műsort adni. Amire azért is nagy szükség van, mert napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a Klubrádiónak, hiszen szűkülnek az ellenzéki - szavai szerint a független - média lehetőségei. A Klubrádió viszont még mindig vállalja a nemzeti együttműködés rendszerében a fékek és ellensúlyok szerepét, a hallgatók pedig ezt is várják tőle.
A média helyzetéről a fesztivál pódium-beszélgetésein is sok szó esett. A Hír TV-től nemrég visszatért Lampé Ágnes moderálásával három újságíró beszélt a gondokról és a célokról. Lapunk szerkesztője, Hargitai Miklós - egyben a MÚOSZ elnöke - mellett az egykori Válasz.hu - jelenleg a Magyar Hang - újságírója, Dévényi István, valamint a Klubrádió egyik munkatársa, Pikó András vett részt a sajtó-kerekasztalon. Bolgár György ezúttal is élőben, ráadásul a közönség között sétálva találkozott a hallgatókkal a népszerű Megbeszéljük című műsor különkiadásával. A rádió munkatársainak egy része főzőtudományával bizonyította, hogy nem csak egy dologhoz - történetesen a műsorkészítéshez - ért. Öt bográcsfőnök volt, két Judit - a nemzetközi lapszemléket összeállító Csernyánszky és a szerkesztő-műsorvezető, Bálint -, valamint három András - Arató mellett Pikó és egy másik műsorvezető, Borgula -, közülük Pikó lecsója győzött. Aki kulturális élvezetekre vágyott, meghallgathatta a Pa-dö-dőt, amely kuriózumként kuplékat adott elő, valamint Bornai Tibort és Karinthy Verát, továbbá a Cseh Tamás dalokat éneklő Bata Istvánt.
Arató András lapunknak azt is kiemelte, mennyire fontosnak tartják a közvetlen kapcsolatot a hallgatókkal. A Szörp-Szóda Fesztiválon ez maradéktalanul megvalósult. A sikerhez nyilvánvalóan hozzájárult, hogy senki sem ázott el. Az eső végül elkerülte a rendezvényt.            

A számlaszám

A Szabad Sávért Alapítvány számlaszáma, amelyre ezúttal is várják az adományokat: 10918001-00000068-67980006 

2018.09.24 11:55
Frissítve: 2018.09.24 12:13