Elégedetlenek a nyugdíjasok - Kevesebbet kaptak az ígértnél

Publikálás dátuma
2017.11.13 06:00
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
A kormány ígéreteinél kevesebb kiegészítést és prémiumot kaptak a 123 ezer forintos átlagnál kevesebb pénzből élő idősek és járadékosok. A panaszáradat megindult, a tájékoztatást a Fidesz-KDNP a hivatalokra bízza, nekik a választáshoz elég néhány szlogen.

Az első csalódott nyugdíjasok már pénteken megrohamozták az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) Fiumei úti ügyfélszolgálatát és folyamatosan csöngtek a telefonok is, többen elkeseredve nyilatkoztak hírműsoroknak, mert sokkal több pénzre számítottak, mint amennyit végül a számlájukra utalt a Magyar Államkincstár (MÁK). Pedig a Népszava által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint a számítások rendben vannak, a törvényeknek megfelelő összegeket kapják az idősek és a jogosult fiatalabb járadékosok, csak éppen a kormányzati kommunikációs csapat lőtt túl – sokadszor is - a célon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában még a hétvégén is csak annyit mondott a novemberi nyugdíj-kifizetésekről, hogy a kormánynak kiemelt célja az idősek támogatása. Novák Katalin meg sem próbálta elmagyarázni a csalódott nyugdíjasoknak, hogy aki a fantasztikus év végi pénzesőként meghirdetett, egyébként törvényben rögzített kötelező kifizetésekkel együtt mégsem azt az összeget kapta a számlájára, amit előzetesen elgondolt, az csak azért van, mert a kormánypárti propaganda mindig csak eddig a lózungig jutott az utóbbi hónapokban, de soha nem magyarázta el tisztességesen a nyilvánosságnak, hogy mennyi lesz az annyi. „Örülhet 2 millió 750 ezer ember, hogy a szokottnál nagyobb összeg érkezik a számlájára”, hangzott az ismert szöveg és nem ment bele a részletekbe, hogy a 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál ez havi pár száz forintot jelent csupán, s a végösszeg messze van az átlagnyugdíjakra számolt kétszer 12 ezer forintól, amit minden kormánypárti politikus hangoztatott.

Arról szó sem esett, hogy akik 2017-ben mentek nyugdíjba, ne számítsanak egyetlen fillérre sem, majd a januári 3 százalékos emelés lesz az első változás, ami őket is érinti, ahogyan nem jár egyetlen fillér sem annak, aki rokkantnyugdíjasból az idén vált öregségi nyugdíjassá, mert az új ellátás megállapítása miatt idei friss ellátottnak minősül. A tudatos félretájékoztatás mellett arról is mély a hallgatás, hogy miként sikerült a NYUFIG beolvasztása a Kincstárba, bár informátoraink szerint bejött a lapunkban is megjósolt változat, vagyis a napi munkában nem érződik semmi.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Megjelent ugyanakkor a Hivatalos Értesítőben a nemzetgazdasági tárca utasítása a monumentálissá növelt MÁK szervezetéről, ami arról tanúskodik, hogy a kormány is érzi, mennyire túllőtt a célon a nyugdíj-megállapítások és kifizetések terén. Ezt jelzi az a mondat, hogy „a Kincstár központi szervből, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságból és területi szervekből áll”, vagyis a szerteágazó feladatrendszerből egyedül ezt az ágazatot nevesítették.

A kabinetekkel, igazgatóságokkal, főosztályok és osztályok átláthatatlan, nem egyszer párhuzamos munkát végző hálózatával összetákolt rendszerről sokat elárul, hogy a nyugdíjbiztosító korábbi elnökéből a Kincstár egészének vezetőjévé előlépett Mészáros József alá a rendszer működtetéséhez kell hat elnökhelyettes. A tevékenységi hálóban kívülről nehéz logikát találni abban, hogy például a Kincstár központi ügyfélszolgálati irodája Egerben működik. Információink szerint a feljebb lépett régi főigazgató helyét a NYUFIG élén Koncz István, a szervezet egyik régi motorosa veszi át. Ez legalább garancia a munkatársak szerint arra, hogy a szakmai munka eredményei nem vesznek el.

Mennyi az annyi az idősek zsebében?
Megkezdődött az idei novemberi nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése a 2,75 millió erre jogosultnak. Akiknek bankszámlára utalják a járandóságukat, már múlt pénteken megkapták a pénzüket, a többieknek ezen a héten szerdán, vagyis 15-én kezdik kivinni a postások az emelt összeget és november 30-ig minden érintett kézhez kapja azt.
Az alapnyugdíj mellett most hajtották végre azt a korrekciót, amely a kormány által előzetesen a 2017-re várt 1,6 százalékos infláció, és a KSH által az év első nyolc hónapjára számított 2,4 százalékos fogyasztói áremelkedés 0,8 százalékos különbségét tartalmazza. Mivel most a teljes évi korrekciót kifizetik, így 12-szer 0,8 százalékot, vagyis egy összegben az alapnyugdíj 9,6 százalékát utalták át. Ez azt is jelenti, hogy decemberben – egy alkalommal - ismét a kiegészítés előtti járadékot kapják majd kézhez az érintettek, hiszen a teljes éves korrekció összegét most novemberben már kifizetik.
A decemberi kiegészítés beolvasztásának semmi más ésszerű magyarázata nincs, mint hogy az éves összeg így jobban mutat, mint ha a decemberi 0,8 százalékot csak egy hónap múlva adják oda.Az viszont biztos, hogy ez a havi 0,8 százalék 2018. januárjától beépül az alapnyugdíjba, amit automatikusan további 3 százalékkal is megemelnek, ugyanis a kormány a jövő évre ekkora inflációval számol. Ezt az emelést nem kell kérni, aki 2017-ben már nyugdíjban volt, az megkapja. A mostani nyugdíjkorrekció viszont csak azoknak jár, akik tavaly legalább egy napot járadékosok voltak, s nem szüneteltették a nyugdíjukat, például a tovább dolgozó közalkalmazottak.
Ugyancsak most utalták át az úgynevezett nyugdíjprémiumot. Ezt a Bajnai-kormány törvénymódosítása szerint akkor köteles az állam kifizetni, ha a bruttó hazai termék (azaz a GDP) növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentése szerint a növekedés mértéke idén 4,1 százalékos lesz - amiben egyébként a mérvadó közgazdások kételkednek - így az egyösszegű nyugdíjprémium alapja a 3,5 százalék feletti rész, vagyis 0,6 százalék lett. A kiszámítás nem egyszerű, ugyanis ezzel a 0,6 százalékkal kell megszorozni a jogosultak esetében a novemberi nyugdíjuk 25 százalékát, de legfeljebb 20 ezer forintot, és ennek a szorzásnak az eredménye lesz a nyugdíjprémium összege. Vagyis a nyugdíjprémium maximum 12 ezer forint lehet, ami egyszeri kifizetés, vagyis nem épül be az alapnyugdíjba. Ebben a most első alkalommal kiutalt pénzben csak azok részesednek, akik már tavaly is nyugdíjasok voltak, vagy benne vannak a járadékosok meghatározott körében.
Decemberben már 4-én, hétfőn megérkezik a nyugdíjasok számlájára az ellátás és ezen a napon kezdi el a posta is a pénzek kihordását. A nyugdíjasok idén decemberben ismét számíthatnak a 10 ezer forintos Erzsébet-utalványra, ami után megint beindul a lakcímfrissítés – hisz ez a választás előtti legfontosabb célja a Fidesznek. - Bonta Miklós

Kinek jár prémium?

Nyugdíjprémiumot az kaphatott, aki 2016-ban legalább egy napig és idén novemberben az alábbi ellátások valamelyikében részesült: öregségi nyugdíj, nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj,korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti, illetve táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások, polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvéd-árvák kiegészítő támogatása, honvédek kiegészítő rokkantsági támogatása, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya hozzátartozójának kiegészítő támogatása, felmentett elítéltek és a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők.

Szerző
2017.11.13 06:00

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41